Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-25 / 216. szám

2 DÉCMAGYARORSZAG T3M szeptember 23. félre egyaránt kielégítő lenne. Eckhardt után Antóniádé, román kiküldőt! jelentkezett szólásra. Véleménye szerint a magyar kisebbségek sorsa kielégítő, csak egyes izgatók zavarják meg a lelki nyugalmat. Antóniádé beszéde végén elismerte, hogy a magyar kü üldölt megtalálta a helyes kiutat a probléma megoldására. Ezután Benes, cseh" külügyminiszter emelkedett szólásra Köszönetet mondott Eckhardt konciliáns szavaiért. — Minden állam joga és kötelessége —mondotta —, a kisebbségi jogvédelem terén szerződésekben pontosan meg van állapítva. Elvben minden kérdés a közgyűlés elé tartozik de mivel különleges intézkedés folytán a ki«"libségi Budapest, szeptember 24. Az idei jubiláris katolikus nagygyűlés második nyilvános ülését hétfőn délután tartották meg a Vigadó termeiben. Az elnöki széket S e r é d i Jusztin ián biboros Hercegprímás foglalta el, akit terembelépésekor melegen ünnepeltek. Bevezetőül a Himnuszt énekelték el. 'A berc«fprimás felkérésére Petró Kálmán országgyűlési képviselő lépett az előadói asztalhoz és azt fejtegette, hogy a katolikus családtól nem lehet kívánni, hogy alázatos, türelmes és lemondó legyen és éhezzék, ezért a katolikus család érdekében harcolni kell, hogy a családi kérdést a tanács elé utalták, világos, hogy ebben a kérdésben a Nemzetek Szövetségének tanácsa az egvedüli illetékes tényező. Elismeréssel adózomEckhardt magyar kiküldött urnák azon kijelentéséért, hogy jóindulatulag rendezhetjük a vitás kérdést és hogy elsősorban Csehszlovákiával óhajtja elrendezni az ügyet. Nem ellenzem Eckhardt javaslatát és csak örömömnek adok kifejezést, hogy céljainkban találkoztunk Magyarország igen tisztelt delegátusával. Ezután Fotics, Jugoszlávia képviselője emelkedett szólásra, ö is elismerte Eckhardt konciliáns magatartását, szerinte a jogviszony a kisebbségi kérdésben nem Magvarország és Jugoszlávia, hanem Jugoszlávia és a Nemzetek Szövetségének tanácsa közölt forog fenn. Antóniádé, Románia képviselője csatlakozott Jugoszlávia kiküldöttjének nyilatkozataihoz. Miután több felszólaló nem volt, az elnök az általános vitát berekesztette. otthon millió gondja és aggodalma megszűnjék. Ezután dr. Winkler Elemér ügyvéd, a szegedi egyházközség alelnöke ismertette a katolikus család társadalmi veszélyeit. Gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, egyetemi tanár tartott ezután előadást „A keresztény és magyar család" cimmel. Dr. TótH Tihamér apát, egyetemi tanár azt fejtegette, hogy a keresztény házasságnak lényegéhez tartozik a felbontbatatlanság. A családi élet az emberi társadalom alapja. Az előadásokért Serédi Jusztínián biboros hercegprímás mondott köszönetet, majd a közönség elénekelte a pápai Himnuszt. A központi papnevelő találkozója A közel 300 éves budapesti központi papnevelőnek volt növendékei és elöljárói hétfőn este rendezték országos találkozójukat. G1 a 11f e 1 d e r Gyula csanádi megyéspüspök, aki szín. tén növendéke, majd pedig tanulmányi felügyelője volt a központi szemináriumnak, fényes papi segédlettel ünnepi litániát celebrált. A nők gyűlése Hétfőn este a nők gyűlését tartották meg a nagygyűlés keretében gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök elnökletével a Városi Színházban. Mikes János mondotta az elnöki megnyitó beszédet. Neme s-C z i k e Gábom£ szellemtől megfertőzött leányok inkább idegenbe mennek fillérekért szolgálni, semhogy otthon a családi fegyelem alatt éljenek. Dr: H o r v á t h József ésToperczer Akos, né és I s t v á n f i Elemérné tartott előadást A férfiak gyűlése Este 7 órakor az Országos Crédó Egyesület rendezésében tartották a férfiak gyűlését. R o 11 Nándor veszprémi püspök mondott elnöki megnyitó beszédet. Ezután vitéz Molnár József és P. Badalik Bertalan tartott előadást. Pártvacsora A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Hétfőn a Tiszti Kaszinóban pártvacsorát rendezett. Zichy János gróf arról beszélt, hogy a pártot fenn kell tartani, de a párt nem öncél, hanem eszköz. Számit a fiatalság segítségére. Felszólalt még E r n s z t Sándor, Tury Béla, W o 1 f f Károly és H u s z á r Károly. Paprikahamisítási pör a járásbíróságon (A Délmagyarország munkatársától.) Krkk§ József. Berta Sándor és Berta Sándoraé szentmthályteleki paprfkakikészitők ellen paprikar hamisítás miatt Indult nemrégiben eljárás. Kriskáék a Kiss Testvérek szegedi cégnek eladtak egy zsák, 80 kiló sulyu, ólomzárolt paprikát, amelyet édesnemesnek mondottak. Az ólom záron kaparás volt látható. A cég megette a paprikát és később vette észre, a zsák felbontása után. hogy a paprika csak félédes A cég a vegyvizsgáló állomásra küldötte el a paprikát, ahol megállapították, hogy az tényleg félédes és hogy az ólomzárat valaki lekaparta. Krisikáék hétfőn dr. Ráday László járásbiró elé kerültek, ahol mindent tagadtak- Kijelentették, hogy ¡májuk sem tudják, hogy kerülhetett az édesroemes zsákba félédes paprika- A biróság elnapolta a tárgyalást- A legközelebbi tárgyaláson kihallgatják a vegyvizsgáló állomás vezetőit- arca nézve, hogy ólomzárolásncf előfordulhat a hasonló tévedés. Rassay Károly beszámolója a szegedi tanyákon (A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly. Szeged országgyűlési képviselője vasárnap a szegedi tanyák között tartott beszámoló gyűléseket- Délelőtt Felsőtanyán beszélt. Itt Dékány János gazdálkodó üdvözölte a képviselőt, aki beszámolójában bírálta a kormány gazdasági politikáját és élesen kritizálta az utóbbi hetekben felszínre keritlt választóiogi javaslatokat. majd a választókat a politika aktuális kérdéseiről tájékoztatta- Ezután dr. Bodnár Géza szólalt fel. A gyűlés után ebéd volt a képviselő tiszteletére- Körülbelül 200 választó jelent meg az ebéden. Beszédet mondott dr. Pap RóbertWolff Miksa és dr. Tóth László. Felsőtanyáról Röszkére ment Rassay Károly és kísérete. Rftszkén Paplogó Péter köszöntötte- Rassay itt is nagyszabású beszámolóbeszédet tartott a szén száimmal megjelent választók előtt. Felszólalt imég dr- Bokor Pál- Rassay Károly RöszkéTŐl egyenesen a fővárosba utazott visszaA katolikus nagygyűlés második ülése Az idegen város Bemutató a Városi 8zinházban Török Sándor a legszolidabb alapon áll: a tarisznyájából él. Persze hozzáadódik az otthonról hozotthoz sok minden, amit „felnőtt" korában, magára maradva, nagyvárosokban, felszed az ember. Kiéleződik, megokosodik, savanyúbb lesz. szomorúbb lesz, de csak a hazulról hozott marad az alapja az építendő háznak- Jaj annak, aki üres tarsollyal vág neki a világnak- Amit odakinnn szerez, az csak habjának, csaléteknek jó- Az erdélyi begyeknek, viiharoktnak erős. zaimatos az illata, attól kapja az izét a Török Sándor Írása. Ha a darabját olvassa az ember, az az érzése, hogy a tollnak sercegnie kell a keze alatt- Nem birja irammal azt a sok mindent, amit végre el kell mondania. Felgyülem''1 a mondanivaló egy nyitottszemii és teliszivü erdóiyi fiúban sok keserves esztendő alatt és ha olyan szépen adja vissza, mint Török Sándor, szinte azt kivánná az ember: ne siessen ugy. hadd tartson minél tovább. Ami megint együgyű kívánság, mert hegyi patak ugysenn apad ki. A legcsodálatosabb, hogy milyen utrakészen trerott ki ez az uj drámaíró Pallas Athéné koponyájából. Regényből irt darabnak használni szokott ugyan a regény jóhlre, ha van neki, mint ennek — viszont a néző. aki a regényt Is olvasta, ritkán távozik a könyv jóizével a szájában. Török Sándor a dramatizálás problémáját ugy oldotta meg, hogy a regény minden gócpontja benne van a darabban ós ugy mozgatja a figurákat, ugy sűriti felvonásokká a cselekményt, hogy utóbb elképzelni is nehéz, hogy ennyi mozgást, ennyi dynamikát regényében is meg lehetett fogniA legszebbek. legkerekefcbek a darabban a ..fiuk" figurái, erdélyi fiuké, akik nehezen, de elmennek hazulról, ahogv mindnyájan elmegyünk, mert Pest. ugya. Pest. ott kezdődik az élet- Ahogy meghökkennek azután, ahogv nróbáliák magukat átvágni a bozóton. Ahogy dobálódnak, mint a .gumilabdák- ahogy kapaszkodnak kétségbeesetten. Ahogy lekonyulnak, csendesednek, átidomulnak. A havasok sűrű, zengő levegője, ahogy kiszállt a tüdejéből és tel eszivódik a kormos, füstös aszfalt szagával. Szép. derék fiuk, ahogy elcsukló hangon gúnyolják egymást az otthoni szavajárásért. hazajáró gondolatokért, ahogy biztatják egymást, hogy hasonulni kell, nem erdélyi nó*át nyöszörögni törött hegedűn, hanem betanulni az uiba. az idegenbe. Ahogy kinevetik könnyes szemmel az egymás honvágyát és ahogy rág rajtuk az „egyszer mégis csak haza,mernünk", mi.drváiunkon. A'1 ^ry mégse adj Vk bo a derekukat és ahogv dehogyis jutnak haza, soha többé- Sok szivfájásból, lezavágyásból, összehasonlitgatásból — xzobakorvhás nesti otthon lesz- Nem rejtekhely, ahol a város elöl el lehet bujnl- csak fedezék a front mögött, ahonnan reggel korán elindulnak kenyeret keresni a már nem is olyan Idegen vádosbaPestet, az idegen várost, női figurák kéoviselik főképen. A házsártos szobakiadó hölgy. ,,számtanácsos özvegye", akit idővél osak magukhoz édesgetnek a „fiuk". Elsőrangúan sikerült skicc: egy pletykát ebédelő, fogyókúrázó társaságbeli hölgy.— Ghisszát. a gazdag, szép, szeszélyes, unatkozó pesti misst Schnitzler részletesebben irta meg. — Velü.k szemben a menekült leány költömagával-hozta ideálisan szén alakja. Mi van még a tarisznyádban. Török Sándor? Tr.iad az otthoniakat. írdd őket egymásután- Vagy inkább: várj, spórolj, ne siess, aimlg megint kikristályosodik belőled egy Ilyen szép nagy rapszódia Az előadás minden dicséretet megérdemelSzeretettel, megértéssel, lendületteJ látszották a komplikált technikai berendezést megkövetelő darabot. Cselle Lajos Joó Áronja fiatal, rokonszenves, színes. Könyves Tóth Erzsi szép volt> szeszélyes, elegáns, szellemes. Szaplonczay Éva (első szerepében, mondják) kedves, csinos széphangu szinésznű. A fiuk: Szabó István. Krémer Ferenc. Szalma Sándor, Elekes Ernő. Szílassy László tehetséges qulntett. A karácsonyesti Jelenet különösen szén és hangulatos volt Jóizü. derűs figurát alakított Fülöp Sándor- Egy rövid kis Jelenetében megkapó volt Deréky János- Nagyon szép. nagyon kedves volt Mihályi Mária TulkánéjaA gyorsan pergő, szép előadása ennek a darabnak, amelyikhez hasonló pualitásu egyhamat nem akad, megérdemelné a közönség érdeklődését Ügeti Erzsi.