Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-02 / 198. szám

1934 szentember 2. «raamnw&iiBaaaB Dit MAtif AKORStrtU A „Corriere délia Sera" 9 Tragédia dómtéri előadásáról Az ember tragédiája dómtéri előadása alkalmával Szegeden járt több olasz újságíróval Renato Simoni, a kiváló olasz iró, a Corriere della Sera művészeti rovatának szerkesztője. Renato Simoni elragadtatással szemlélte a nagyszabású szabadtéri előadást és már akkor kijelentette, hogy a szegedi'játék életének egyik legszebb élménye. A kiváló olasz iró most viszszatérve Milánóba, nagy cikkben számol be a szegedi előadásról, — a cikket az olasz világlap négy hasábos cimmel — „Az ember tragédiája Szegeden" — feltűnő elhelyezéssel közölte augusztus 25-i számában Renato Simoni a következőket irja Madách drámai költeményének költői értékéről és a szegedi előadásról; l-ierrtszlávia és Románia közé beszorítva és ezen kegyetlen határoktól agyonnyomva érzi és szenvedi át a megcsonkitá; minden kínját a szőke Tisza partján elterülő szén Szeged városa, mely tele van levegővel, világos rendezett uccákkal. Itt adták elő Madách Imre Az ember tragédiája cimii müvét, amely ugy kezdődik, mint egy összeszorított torokból kitörő kiáltás, hogy átcsapjon erőt és bátorságot sugárzó szózatba, vallásos áhítattal és bensőséges poézirssel éreztetve saját szenvedését, mely ma egész Magyarország szenvedése, nem hivatkozva határozottan a magyar sorsra és történelemre, haneim egyetemes felfokozott fájdalmat hirdet, mely az egész emberiség fájdalma. A Tragédia azzal fejeződik be- hogy állandóan küzdeni kell és a küzdelemben mindég hinni kellAz ember tragédiája, mely a magyar irodalom egyik legnagyobb müve, a Faust-tal összehasonlítható. egyenlő színvonalon álló alkotás. nagy bölcseleti költemény. Magyarországról külön nincs szó benne. Az embert mutatja be, aki nemes cé'kitüzéssel és büszkén tart az ideálok felé és annak dacára, hogy a tagadás szelleme útját mindenütt elállja és a tagadás századok eserneryei hol az élet csúcsára emelték, hol porba ejtették, felemelt homlokkal hiisz az élet folytonosságában, amelyaz atyai érzésben fejlődik ki. Az örökös égi hang megtanítja küzdei.i. bízni és akarni a jót akkor is, h:i azt rctn találta; küzdeni eszmei célokért akkor is, ha azok elérhetetlenek maradnak és saját én'ének egyéni hősi motívuma akkor is megmarad, ha csatát vesztett és martiriuimát sem gyümölcsöztetheti. A szenvedő emberi lélek megírva és megénekelve ettől a bizonyosan legnagyobb magyar költőtől, festői díszletekkel a templom előtt, a csillagos ég alatt itt a keserű és kegyetlen határokhoz legközelebb fekvő városban. különös és patetikus szint ölt magára, egy szörnyű kínban elmélyülő misztikus érzést és reményt, amely a másik oldalról, jelen esetben a határőr kon túlról várja a megváltást és a beteljesülést. Rengeteg ember érkezik Szegedre, egész Magyarországból, az Alföld minden részéből, gazdaságokból, kertekből, hol a szőlő és paprika terem ós ahol még meg vannak utolsó szárnyad a szélmalmoknak, hogy végighallgassák a Dómtéren ezt az előadást. CSINOS KIS K0LRPSZÜLON ékeskedik pár hónap óta Gróf Apponvi Albert uccall. szám alatt — Már a tavaszi szezonban feltűnést keltett lóformáju olcsó kalapjaival, a most induló őszi szezonban pedig dus raktárában minden igényt kielegitő kalapok és azoknak | árai fogják meglepni a hölgyközönséget. Tudvalevő, hogy Juliette kalapszalon a drága gyári modelleken kívül, eredeti pá. risi divatkalaptervek szerint is készít lénvegesen olcsóbb áron finom hazai anyagból női kalanokat. sőt elvállalja hozott anyagokból, váiaszlandó modellek készítését is. Ezenkívül alakításai oly csinosak és meglef

iően olcsók, hogy az üzlet rövid féleves ennállása dacára Szegeden fogalommá vált. A Dóm-tér gyönyörű épületekkel van körülvéve a püspöki palotával, az egyetemi intézetekkel és az árkádok alatt hosszú sorban a Pantheon. A falakról márványba és bronzba vésve a legnagyobb magyarok néznek le ránkFriss virágokból font koszorúval díszítették a köUŐ Madách Imre mel'szobrát. A költő 1S321 PV. született a Nógrád-megyei Alsó-Sztocgorán, me'yet a trianoni béke elszakított Magyarországtól. Élete keserű és csalódásokkal teli élet vo't. A 48 ós 49-iki harcok alatt egy román iab'Abanda meggyilkolta húgát ós családját, 18^-ben börtönbe vetették, mert Kossuth Lajos voit titkárát, aki rokona volt, üldözői elő' rejtegette és egy év múlva, — amikor börtönéből kiszabadult — házát üresen találta, felesége megszökött. Drámájáról míg élt, keveset tudtak- Ugy költeményei, mint drámái (Ember és Nő, Mózes és Az ember tragédiája) majdnem ismeretlenek maradtak... Dicsőségét nem érhette meg Csak 1883-ban merték a Tragédiát megrövidítve a budapesti Nemzeti Színházban előadni, ettől az időtől kezdve azonban a magyar drámairodalomnak legnagyobb büszkesége. Azután Bécsben. Berlinben, Hamburgban és Prágában tapsolták, — lefordították német, angol, francia, holland, román és héber Chicago után, amely a mult esztendőben ünnepelte alapításának százesztendős évfordulóját, most az angolszász világnak egy másik milliós nagyvárosa, Melbourne, jelentkezik és kéri annak tudomásul vételét, hogy egy-két hónap múlva szintén betölti fennállásának századik esztendejét- Az angol illusztrált lapok ebből az alkalomból tele vannak ausztráliai képekkel, a komoly, nagy napilapok pedig az anyaország üdvözletét és köszöntését tolmácsolják a tengeren túlra, ahol a birxlalotnnak egyik oszlopi irányítja maga felé az egész világ figyelmét. Elvégre elég szép dolog, ha egy település, amelynek kezdetei alig sziz esztendő előtti időkre nyúlnak vissza, ilyen rövid idő alatt eljut a milliós lélekszámig és a földkerekség husz-huszonöt legnagyobb városának sorába emelkedik. Senki se kívánja tőlem, hogy statisztikai adatokat sorakoztassak fel, amelyek minden lexikonban fellelhetők, vagy hogy azt mondjam el, hogy mi van a mai Melbourneben. Én magam Ausztráliának ezt a nagyvárosát sohsern láttam és hihetőleg sohasem is fogom meglátni. A képét osak az lllustrated London Newsböl és az Encyklopaedia Britannica ból ismerem- Ha elmnodom róla, hogy ott székel Victoria állam kormánya, van egyeteme, kathoIíkus érseksége, anglikán püspöksége, nagyszerű könyvtára, múzeuma és botanikus kertje, hatalmas ipara és kereskedelme, akkor tulajdonképpen nem mondtam semmit. Ezek azok az obligát adatok, amelyeket el lehet mondani egy-két változással maid minden nagyvárosról, anélkül, hogy egy cseppet is nyújtanának a város igazi életéből és hangulatából- Még az se mond sokat, ha tudjuk, hogy külsőségeiben Melbourne az utolsó évek folyamán inkább az amerikai, semmint az angol várostípushoz idomult. Az üzleti negyedben egymásután emelkednek a felhőkarcolók, a város központját mindinkább elfoglalja a teljesein üzleti oélokat szolgáló city, a lakónegyedek pedig szélesen terjeszkedő gyürü gyanánt veszik a tulajdonképpeni várost körülHogy Melbournet ki alapította, nem tudják, pedig száz esztendő nem nagy idő a történelemben- De az alapítók nagyon egyszerű emberek. közönséges juhtenyésztők voltak, akik Uj-Dél-Walesből és Tasmániából költöztek át a nra Port Philippnek nevezett nagy öböl partjaira. Ott, ahol a Yarra folyó beletorkollik az öböl északi sarkába, nagyon alkalmatos legelőket, igen szép füves réteket találtak állataik számára. A bennszülöttek azt a helvet. ahol az I ISKOLA i CIPÓI ¡GARANTÁLT MINÖSEGBEN ŐSZI CIPOUJDONSÁGOK ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN HA-HA CIPŐÁRUHÁZ, KELEMEN UCCA li3.| Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni. I nyelvre és nemsokára Antonio Wiámar fordításában olasz nyelven is meg fog jelenni." Az iró ezután tanulmány számba menő részletességgel és költői invencióval ismerteti cikkében a Tragédia egyes képeit Renato Simoni cikkét Salvo Hugó fordította magyarraeurópaiak megtelepedtek, Dutigalának nevezték és az uj település egy-két esztendeig ezt a bennszülött nevet viselte. Mikor ez a település törtónt, Melbourne lord volt Anglia miniszterelnöke, az a Melbourne lord, aki Victoria királynőt beavatta a politika és az állaimigazgatás titkaiba- Uj nevét a kis telep, amely 1836ban mindössze tizenhárom deszka- és vályogépületből állt, az ő tiszteletére kapta. Senki sem számított ekkor természetesen arra, hogy a gyapjutermelő squattereknek ez a kis telepe milyen rohamos fejldőésnek fog indulniHa Melbourne fekvését az északi félgömbbel hasonlítjuk össze, körülbelül ugyanolyan szélességi fok alatt fekszik, mint Messina, vagy Athén. A klímája ennélfogva rendkívül kedvező s ami Ausztráliában ritkaságszámba megy, csapadékban is elég gazdag- Egy hatalmas, védett öböl északi sarkában fekszik ugy. hogy adva vannak a közlekedés előfeltételei- Ennek kell tulajdonítani, hogy az első telepeseket gyors tempóban követték a többiek s hat esztendő alatt lakosainak száma már elérte a tízezret. Mindez azonban nem lett volna elég a nagy fejlődés megindítására s Melbourne alkalmsaiint megmaradt volna egy középnagyságú városnak, nagy gyapotkereskedelemmel és némi iparral, ha 1851-ben a ballarati aranybányákat fel nem fedezik. Ekkor valóságos rohanás, rush indult meg Melbourne felé. Három esztendő alatt lakosainak száma már felül volt a százezren és néhány esztendő múlva elhagyta lélekszámban Sydneyt, Ausztrália időrendben első nagyvárosátAusztrália történetének jó részét ettől az időponttól fogva ennek a két városnak egymással való vetélkedése alkotja. Időrendileg kétségtelenül Sydney volt az öregebb, mert már 1788-ban a'apitották. Melbonneben azonban gúnyolódva szokták emlegetni. hogv Sydney történetének éppen az alapítás az a része- amellyel a város lakosai legkevésbbé dicsekszenek- Sydneyt ugyanis az angol kormány fegyenc-telepnek szánta s évtizedeken keresztül oda deportálták egész Anglia leor cégéresebb gonosztevőit. Azt is mondják, hogy mikor 1888-ban Sydney egy kiállítás keretében ünnepelte fennáUlásánaik századik esztendejét s ez alkalommal az ottani legrégibb egyházközség mint várostörténeti dokumentumot kiállította első anyakönyveit, a kiállításnak az a osarnoka, ahol az anyakönyv közszemlére volt kitéve, három nap múlva véletlenül leégett. A város legelőkelőbb polgárai nem a'Vartaik hiísizkélikednii hstörő. "tikkasztó és MELBOURNE Irta TONELLI SÁNDOR.