Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-02 / 198. szám

8KBGED, SMrfc<r«xiat<9 Somogyi ucen K2.,k.em, Teletem: 23-33.^Rlnflóhlvn(Bl kölcíönUönyvíAr 6« fegylrodn: Aradi uccn 8. Telelőn: 19-M. - Nyomda : tww llnAt ncen 1«». Telefon - l^ott. rA»'r«H íeyAioim - peinmpyM'ow«*«' «>»eoe^ A tisztességesebb választójog A kisgazdapárt péntek esti értekezletén hangzott el az a kijelentés, hogy anemzet­nek a titkos választójogért fi­zetnie kell. Kicsit ámulva veszünk tudo­mást erről a készülő adásvételről. A nemzet fizetni fog a titkos választójogért, a nemzet nem ingyen kapja a titkos választójo­got, dehát — ki itt az ügyletet kötő másik fél, kinek van joga ahhoz, hogy vételárat szabjon azért, ami a nemzetet megilleti, ki kö­veteiheti azt, hogy a nemzet neki fizessen azért, amit a nemzet saját magának ad meg? Vagy talán egy uj — jóvátételi számlát nyit­rak s amikor jóvá akarják tenni azt, amit a nyili szavazás rontott a nemzeten, még a nemzettől kérnek érte fizetést? Nem tudjuk: milyen alkotmányos felfogás, milyen közjogi érzék degradálja a titkos vá­lasztójog megszerzését. Voltak idők, amikor a nemzet szembenállott dinasztiájával s ami­kor a nemzetnek ki kellett harcolnia a poli­tika fegyvereivel, vagy magára vett terhek­kel meg kellett szereznie azokat a nemzeti vívmányokat, melyeknek megvalósulásának útjába dinasztikus érdekek, vagy inkább: di­nasztikus aggodalmak állottak. Akkor a nem­zet és a dinasztia mérkőztek meg a jogok ter­jedelmében s a nemzeti vívmányok adago­lásában. De most? Hol az a pénztár, ahol a nemzet a maga fizetését leróhatja s hogyan, kinek a javára akarják gyümölcsöztetni a nemzet áhal szolgáltatott fizetést? Ámulatunk azonban csak addig tart, amig to­vább nem olvassuk a választójogi vitát s a ter­vezetet, amit megvitattak. A nemzetet, mond­ja a javaslat indokolása, ugy megrontotta a nyilt szavazás, hogy most a titkos szavazás mellett biztosítékokra van szükség. Kinek van szüksége ezekre a biztosítékokra? A nemzet­nek, amit, szerintük is, megrontott a nyilt szavazás? Ezzel a rontással szemben csak egy orvosság van: a titkos szava­zás. S a beteg most éppen betegségére való tekintettel nem kaphatja meg az orvosságot? A beteg azért nem gyógyulhat meg, mert nem egészséges? A beteget félteni kezdik az orvosságtól? Nem a be­tegségtől féltik a beteget, hanem a patiká­tól. Az orvos csak bizonyos garanciák mel­lett közeledhetik a beteghez s ennek a jó, kitűnő, családias, atyafiságos, megbízható, nemzedékről nemzedékre átszállt betegség­nek meggyógyitásáhez csak akkor foghat hozzá, ha előbb megfelel a biztosítékoknak. Nem hisszük, hogy a modern terápiának is ilyen megfontolásai vannak, ellenben tudjuk jól, hogy vannak lelkiismeretlen hozzátarto­zók, akik hasznot húznak a családfő betegsé­géből. Amig a családfő beteg, mások intéz­kedhetnek nevében, mások parancsolhatnak az ősi javak felett, kisebb az ellenőrzés s a gazdanélküli gazdaságból még a szél is köny­nyebben hordja szét a kalászokat. ,A végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert más, tisztességes módszer­nek kell felváltani" — mondja a javaslat s azt ajánlja, hogy a jelöltek lajstroma akkor legyen érvényes, ha legalább tiz tör­vényhatósági kerületben legalább ezer-ezer választó ajánlotta. A „más tisztes­séges módszer" annyiban tér el a „végkép kompromittált jelenlegi" módszertől, hogy — még kevésbé tisztességes. Ha Dél­Vasárnap, 1934 szepi. 2. Ara 20 fUlér X. évfolyam, 198. «2. dául megalakulna végre a városi poleárok politikai pártja is s kibontaná zászlaját Buda­P esten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, écsen, Szombathelyen, Győrben, Hódmező­vásárhelyen és Pestmegyében s ha a válasz­tók mindezekben a törvényhatóságokban egy emberként állnának a kibontott zászló alá, — a párt mégsem indulhatna a választáson s a párt jelöltjeit mégsem lehet­ne megválasztani, képviselőknek, mert csak kilenc törvényhatóságban ajánlották a je­lölteket a — végleg kompromittált jelenlegi ajánlással. A mult választás előtt a szegedi Kass-kávéházban egyetlen éjszaka öt­ezer egységes párti ajánlást irt alá a pártnak egyik buzgó tagja s ezektől az aláírásoktól egyetlen hajaszála sem görbült meg legalább annyira, mint a tollszára. Ez s az ehhez ha­sonló aláirás-inflációk valóban végleg kom­promittálták az ajánlás rendszerét s most he­lyébe olyan más, tisztességes rendszert aján­lanak, mely még a tisztességtelennél is ke­vésbé tisztességes. A hatévi helybenlakás, — mondják — leg­feljebb a munkásosztály sérelme lesz. Legfel­London, szeptember 1. Az összes közvetítő kísérletek meghiúsulása következtében meg­kezdődött az Egyesült-Államok történelmében legnagyobb szövőipari sztrájkja. A gyapjú-, selyem- és müselyemipar munkásai utasítást kaptak, hogy csatlakozzanak a gyapotmunká­sok sztrájkjához. A szakszervezetek számítása szerint 725 ezer munkás szünteti meg a munkát és más nagyobb (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A tit­kos választójog körül megindult háború során megállapítható, hogy a nyilvánosság szinte páratlan egyértelműséggel foglalt állást a kis­gazdapárt jogfoszitó választójogi javaslatával szemben. A Isgutóbbi napokban élénk tanácskozások folytak a különböző ellenzéki pártok tagjai kö­zött. Ezeknek a megbeszéléseknek az a céljuk, hogy a fenyegető veszedelemmel szemben egye­sítsék az ellenzéki pártokat. Minden remény Berlin, szeptember r. Göring miniszterelnök Hitler rendelete ¿-t elmében befejezte a védö­őrizetes ügyének felülvizsgálását• Göring ren­deletére 742 védúőrizctes foglyot, a Poroszor­szágban fogva tartott védőőrizetesek több. „ IIIWIWIIIWII , iLtmmrm ELŐFIZETÉS: RnTonla hetyHbu 3.ao Vidéken e* Bvdapesten í.OO, kHlIHldOn 0.40 pennO. - Egyes uAm Ara hétköz­nap 12, vatAr- é* llnnennap ZO tui. Hlr» •letétek iclrétele tarlta »zerlnt Mente» lenti«. heMo kivételével naponta reqpel jebb. Mintha nem tudnák azt, hogy a válasz* tójog problémáját nem oldják meg addigi amig lesz társadalmi osztály, ami* nek kirekesztésében egyetérte­ne k. A nemzetnek ez a súlyos problémája minden helytelen megoldással súlyosabbá válik, a választójogi kérdéséhez sokkal jobb hozzá sem nyúlni, mint újra „reinorm"-ot al­kotni ugy, hogy még az alkotás befejezése előtt kezdődjön újra a harc a — tisztes­ségesebb választójog érdekében. Végre ugy kellene ezt a kérdést elintézni, hogy egy­szer már megnyugvás következzen utána s ha már fizetni kell, legalább mindenki, aki fizet, jusson több előnyhöz, mint amennyit a végkép kompromittált mai rendszer is meg­ad neki. Az ellentéteknek és harcoknak ma­tériája közül legalább a választójog kérdését emeljük ki s társadalmi osztályoknak kitudá­sával ne szítsunk ellentéteket a nemzeti egy­séé jelszavának uralma alatt. A háború be­fejezése után tizenhat évre ne vesztegeljünk ott, ahol a háború élőit tizenhat évvel vív­tunk meddő, csak magunkat rongáló harcun­kat. immkáscsoportok is rövidesen követni fogják példájukat ugy, hogy másfélmillió munkás fog sztrájkolni. A hatóságok mindenütt csapatokat vonnak össze és óriási könnyeztető gáaskészJetet halmozták össze- , A gyárosok sztrájktörőket toboroznak és hangoztatják, hogy a jövöhéten csak azért is folytatják a munkát- Egész Amerika lázas rá­galommal várja a nagy sztrájk kimenetelét. megvan arra, hogy a kereszténypárttól a szo­ciáldemokrata pártig, beleszámítva a pártonki­vülieket és a polgári ellenzéki kisebb pártokat Is, sikerül létrehozni a választójogi blokkot. amely egyöntetűen fogja felvenni a harcot a jogfosztó választójogi javaslattal szemben- Az ellenzék már most szükségét látja annak, hogy felkészüljön és maga készítsen olyan javasla­tot, amely a nép széles rétegeire fog támasz­kodni­mint felét szabadlábra helyezték- A jövőben haladéktalanul biróeág elé áflitják mindazokat, akik összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. Az elbocsátott védőőrizetesek között van Reuter volt mazdoburgi. főipolgármester. SSz ellenzéki pártok választójogi szövetsége a jogfosztó javaslat ellen Megkezdődött a százezrek sztráfkfa Amerika lázas izgalommal várja a harc tejleményeil Mástéléves fosság után szabadonengedték a „vériőőrizetesekei"

Next

/
Thumbnails
Contents