Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-12 / 182. szám

DÊLMAGYAKOKSZAG 9CBOBD, SBerkeMlO»«0: Somogyi ncoa Z2..1. em, TOMOD I 25-35.^K.lnflól " * Itölcaönkönyvtér é® leqylrodo : ueea S. Trl«lon: 13-00. * Nyomda r l»w Llpdt nccn 1». Telefon : ll'OÖ. TArlrntl 40 levélcím 5 Vasárnap, 1934 augusztus 12. la ; Aradi ^a 20 filter X. évfolyam, IS 2.. sz. ElOFiKETfiS: Ráronts helyben 3.ÍO VM«ken M Budnprsten 3.00,ltlll!«Id«n 8.4® pengd. * egyes Mám bélhíínnap 12, vn»Ar- ét Ünnepnap ilO UH. Hír deléaek (elvétele larlla szerint. Meqle» lenlk tkéttid klvélnléyel. naponta r.eo«el Két Tilda mcsüQCtén A tannenbergi sírbolt befogadta Németország legnagyobb fiát, Ausztria leghívebb fiát eltemette s Franciaország legkitűnőbb és legtermékenyebb életű katonáját gyászolja. E „törpe nemzedék" egymás után veszti el nagyjait, egymás után mennek el „kik hivatottak vezérül a népnek," egymásután hagyják itt a földet azok, akiknek tudásától és erejétől joggal várt valami — mást a sínylődő világ népe. Egyre szegényebbek leszünk, csak a temetőink gazdagodnak. Népesednek a Walhallák és a Pantheonok, csak valami monumentális tévedés, valami grandiózus szerepcsere zavarja meg az életet. Akinek történelemformáló eredményeit kellene ünnepelnünk, azt érckoporsóba ólmozzuk be, akit megilletne a tömjén, annak balzsamot adunk, akinek helye az élet harcmezején van, az a halottak élére áll, akinek alkotni és harcolni kellene, az fekszik le a ravatalra, akit babér illet meg, annak mi már csak cipruságat nyuftunk. Ha a nagy idők, nigy feladatok, történelszituációk termelik ki a nagyembereket, akkor nyomban érthetővé válik, hogy miért veszítjük el mi nagyjainkat. Ez a kor a monumentalitás vonalaitól messze rajzolja ki maga elé útját, ez a kor pepecsel, kísérletezik, s olyan részletfeladatok vállalásában aprózza el magát, amiket talán egyszer majd az idők távlatában lehet egységes munkának tekinteni, de a kortársnak se szeme, se értelme, se történelmi érzéke nem képes távlatokra megnyílni. Mintha egy lezáruló kor végén s egy megnyíló kor kezdetén állunk s ki tudja, hogy az Óceán átrepülésében, vagy az első alomrombolásban nem fog-e a történelem fantáziája olyan határköveket látni, mint látott Amerika felfedezésében, Luther fellépésében, vagy a könyvnyomtatás feltalálásában. Két korszak közös mesgyején tántorog most e vezetők nélkül maradt emberiség. Nincs Mózese, nincs mannája és nincsenek kőbe vesett törvényei s ez a vándorlás egyik kor sülyedő utjain lefelé s a másik kor emelkedő ösvényein felfelé anná! siralmasabb s annál több testi és lelki áldozatot követelő. Azt az eldöntetlen iskolai kérdést, hogy nagy emberek teremtenek-e nagy időket, vagy a nagy idők termelik-e ki magukból a rt'gy embereket, most „a mai korhoz lehet alkalmazni," azért törpe-e e nemzedék, mert nincsenek igazi nagyok, vagy azért nincsenek igazi nagyok, mert olyan szánalmasan és olyan esendően szegények, erőtlenek es törpék vagyunk. A hanyatló kor befejező hangjai s az uj kor nyitányának első akkordjai még egyszerre s/ólalnak meg s talán ez a kép érzékelteti annak a hangzavarnak okát, amit a szellemi és erkölcsi élet „szabad szinpad„-ain, a kultura mélyén s a civilizáció magaslatain egyformán lehet észlelni. Az egyik kor levegőjéből még nem tudtunk kijönni, a másik kor levegőjéhez még nem tudtuk hozzászoktatni tüdőnket. A lábunk az ereszkedést tanulta meg s most felfelé ivelő uton kell haladni. Ha két ellentétes villamossággal telitett felhő találkozik, az égen is megvívják háborujukat, fi villám cikázik s a menny döröe. S most két ellentétes szellemiseggel, két ellentéte« feszültséggel telitett kor találkozik ennek a nemzedéknek életében, nem érthető-e, ha itt lent a földön is — égi háború, istenitéletes idő tört ránk. Háború és gazdasági válságok pokla, nemzetközi békétlenség és termelési anarchia, a politikai rendszerek vajúdása s a szellemi és erkölcsi élet kiterjedt és egyetemes válságai csak ennek a tragikus találkozásnak lehetnek a jelenségei. S vigasztalást csak ezekben a — válságokban lehet találni. Ezek a válságok arra mutatnak, hogy a régi kor szellemével egy ujabb kor levegője, a régi felhő negatív töltésével az uj kor pozitiv energiájával telített felhője került érintkezésbe, vigasztalást csak az adhat, hogy a történelem óceánján felénk közeledő uj kornak más lesz a levegője, más lesz a szelleme, más lesz az életformája, mások lesznek az életfeltételei, szellemi erejének és erkölcsi felfogásának másolí lesznek a forrásai, mint a nyomorúság és szenvedés gályapadjához kötött nemzedékünk korszakában volt. Uj kor, uj igéret ködlik felénk s talán mindaz a fájdalom és mindaz a vér, amiben a mi világunk fuldoklik, az uj kor megszületésének örök emberi s örökké végzetszerű áldozatai. VA^V Sir Róbert Goewer njabb levele az igazságtalan békeszerződések várható következményeiről London, augusztus 11. Sir Róbert Goower levelet intézett a Chathanhan megjelenő The News cimü laphoz, amely Anglia vezető katonai és tengerészeti lapja. Súlyos aggodalmát fejezi ki Európa jövője/ miatt, amelyet az igazságtalan békeszerződések mialt háború fenyeget és igen erős bírálatban részesiti a Népszövetséget, majd az angol fegyverkezési politikára vonatkozólag fejti ki véleményét. Rámutat a háborús szellem újjáéledésére, utal Németország készülődésére. — A helyzet nem volna olvan súlyos — mondja a továbbiakban —, ha Németország lenne az egyetlen elégedetlenkedő állam. Németország olvan népekkel van körülvéve, amelyek még többet szenvedtek a mesterséges tudatlansággal megalkotott és természetellenes békeszerződések miatt Goower sajnálattal állapítja meg, Kogy a Mépszövetség nagy mértékben felelős az Európában uralkodó helyzetért. Nem lehet tagadni, hogy a bizalom Európa népeiben nemcsak hogy? nincsen meg a Népszövetség iránt, de az tel-e fesen diszkreditálva van. Kerüli a súlyos nem-, zetközi kérdések bátor és pártatlan elintézéséi, nem az igazságot keresi és ezért sokakban azt a felfogást alakította ki, hogy célja a háború veszteseinek elnyomása a győztesek javára. Ea a felfogás túlzott, de a Népszövetség magatar-< tása idézte elő. Ha azt akarjuk, hogy Európa-» ban béke uralkodjék, annyira kell orvosolni a jogos nemzeti kifogásokat, amennyire csak lehetséges. Ezért szükség van teljesen pártatlan» m-mzetek felett álló itélőszékre. amely inaga-i tartásával és eljárásával bizalmat önt a civilizált népekbe. Gombos miniszterelnök és Kánya külügyminiszter Varsóba utazik az ősszel Varsó, augusztus n. Valamennyi lengyel lap vezető helyen foglalkozik Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter közeli, mégpedig a kom ősz folyamán bekövetkező varsói látogatásával. A lapok híradása szerint a magyar kormányefoiök és külügyminiszter varsói látogatása már befejezett dolog és a budapesti lengyel követ már át is adta kormányának meghívását a magyar államférfiak részérc. Starhemberg herceg Olaszországba érkezett Mussolini és Starhemberg találkozása Róma, augusztus II. Starhemberg herceg osztrák adkancellár repülőgépen megérkezett a Vittorio repülőtérre, ahol az osztrák ügyvivő és az olasz külügyminisztérium több főtisztviselője fogadta. Stariiemberg herceg megérkezése után a római Lidóra hajtatott, ahol Jálacaitót Jett az ott nyaraló ifjak táborában, majd szemlét tartott az ifjak sorai felett. Utja során alkalmat talál arra, hogy Mitssolinivei behatóan értekezzék az osztrák helyzetről. Utjának tulaj donképeni célja, hogy előkészítse SchuacímisK, kajiceilláx rántai hivalal,Oí> láUaea-.