Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-12 / 182. szám

I. oerMAGYARORszKG T954 aueusztus T2. SCHMIDTHAtlER.rtu Igmáiuü A VILÁG LEGJOBB KESERÜVIZE egyben gazdaságosabb is. mert .Jgimándi"-bó! nem kell pohár számra Intii, negyed- vagy fél­poliár elég szokott lenni. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Az egészség Á-B C-]e Legyen rendes emésztése. Legyen piros-tiszta nyelve. .,Igmándi"-viz gazdaságos* Mert pár ujjnyi már hatásos. Megkíméli öat is attól, Hogy poth'árszámra fogyasszon. — Ha betegség környékezi. Jgnándi"-viz megelőzi. tását. A Stefani Irocla jelenti, hogy Mussolini ma délután Suvich államtitkár kíséretében a római tengerparton lévő Ausztria táborba ment, ahol Róma vendégeként 200 osztrák tanuló (ölti sza­badidejét. A miniszterelnököt Starhemberg nl­kanoellár fogadta. A miniszterelnök a legrészle­tesebben végignézte a tábort és annak szerveze­tét. A wíiiiiía után a miuiszteralnök Suvich ál­lamtitkárral együtt hosszas megbeszélést folyta­tott Slarhemberg alkancellárral a táborbaji ré­szére felállitott sátorban. Starhemberg osztrák Ikancellár beszédében megerősítette, hogy Ausztria minden áron fenn akarja tartani függetlenségét. Ugyanekkor ma­rasztalással .szólt Olaszországról és Mussolini alak­járól A balti államok mwM£ít keresi a szőriét Páris, «üguszfus ti. A Journal« de Dcbatt ri­gai jolentűse szerint Lilvinov szovjet külügyi nép­biztos a közeljövőben meglátogatja a balti-államo­kat. Litvinov cél ja elsősorban az, hogy a balti­államokat a keleti egyeuuányterv iránt egységes magatartásra birja, tekintettel arra, hogy Letbor­MINDENKIT M*r,Fl.őZVe mutatom be önnek la a legújabb őszi férfi cipő különlegességeket. Győződjön meg ön ts, hogy a tormAia, farfóssAqa, k^llHása felette állanak minden más gyártmánynak. — Áraim versenyképesek. Cipőim nem osak mér­ték után, hanem késze« is kapliatók. Cimem: FEKETESAS UCCA 21. SZ. srfg és Észtország még nem foglalt véglegesen állást. Ha ezt a oélt sikerült elérnie, akkor Lit­vinov megkísérli, hogy Szovjetoroszország vezetése alatt h**mmi csoportba tömörítse a balti-államokat. Hz A Szegedi Meteorotogiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 30.1 C., a legalacsonyabb 15.9 C. A baromé­ter adata nullfokra és tengerszintre redukál­va reggel 763.2 mm, este 760.6 mm. A levegő páratartalma reggel 80, (léiben 42 százalék. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjósíat: Délnyugat-nyugati szél, többhelyen zápor vagy zivatar, a hőmérsék­let alig változik, nyugaton a nappali felme­legedés valószínűleg kissé gyengül. „Köszönet a magyar barátoknak" Schuschnigg kancellár nyilatkozata Béct, augusztua n. A Neuiakeitweltblatt »Kö­szönet a magyar barátoknak* cimmel közli Schuschnigg szövetségi kancellár nyilatkozatát magyarországi benyomásairól. A kancellár nyi­latkozatában a következőket mondotta: — A Szegeden ós Budapesten töltött órákat tel­jes összhang és barátság jellemezte. A július 35-i tragikus események magyarországi utanmak rész­ben más jelleget adtak és valóban örömömre szolgált, hogy rövid időt Budapesten tölthettem s Gömbös Gyula magyar miniszterelnöknél láto­gatást tehettem. Azok a megbeszélések, amelye­ket a vezető magyar államférfiakkal folytattam, folytatását jelentik azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket a Dollf ust-kormány nemrégiben Bu­dapesten folytatott. Ezt az alkalmat szeretném felhasználni arra is, hogy valamennyi magyar barátomnak, a magyar nyilvánosságnak és nem utolsó sorban a magyar sajtónak is köszönetet mondjak azért a szíves fogadtatásért, amelybea Magyarországon részem volt. Hock János kegyeimet kap? Budapest, augusztus 11. A büntetőtörvény szé­ken ina híre futott annak, hogy Hock János kegyelmi kérvényét igazságügyminisztérium.. ban kedvezően intézték el és Hock János ke^ gyeimet fog kapnL Ismeretes az a hónapokig húzódó per, me­lyet Hock János ellen indítottak nemzetgya-i lazás címén. Ugyanis külföldi lapokban ciki ket írt, melyekért a kúria jogerősen egyévi bör­tönbüntetésre Ítélte. Az itéletkihirdetésen a betegeskedő Hock Já­nos nem jelent meg s a törvényszék akkoriban áttette az iratokat az ügyészségre, az Ítélet vég, rehajtása végett. Ekkor nyújtották be Hock Já­nos barátai 20.000 aláírással kegyelmi kétvé­nvüket az igazságügvminiszteriumhoz, mely állítólag most kedvező elintézés előtt állana. Hivatalosan a hírt nem erősítették meg. A NAGY FÖLFEDEZŐ — SZEGEDI EMLEKEIMBÖL — Irta FARKAS ANTAL Akkor a GaLamb-uccában kvirtélyoztunk. mikor a turi polgármester leveléből többek között ezt az örömhírt olvastam: — Eloméry Bandi hozzátok megy Siegedre, hogy ezt a városi is megismertesse veletek, mint ve­lünk Turt megismertette. Egyébként csináljatok vele valami, hogy ne kószáljon annyit ez a sz&­gény fiu. Talán a halászlé hazájában jobban érvé­nyesülhet az ő ritka tehetsége, mint itt a lebben­csek világában. Eleméry Bandi csak olyan költött név: maga köl­tötte a saját használatára. A vidéki városok nyári színpadán használta ezt a nevet. Télen sohsem játszott, hanem csak vendégszerepelt. (Ugy tessék érteni, hogy módos házaknál, lakodalmakban és disanótorokn mint vendég kitűnően szerepelt.) Jó, jó, de hogyan tudnám én Bandit megrögtiteni? Magam is csak olyan gyüvő-menő ember vagyok itt. Szegeden. A levél után nemsokára megérkezett Bandi. A levél postán jött. Bandi valamerrül gyalog érke­zett Dorozsmára, onnan kocsin fuvarozták be hoz­zám. A portót nekem kellett kifizetni. Kissé fáradtabb, kopottabb leti ez a jó ember, akit évek óta nem láttam. De sok hosszú nyári vakációt agyonvertünk együtt a turi vidám aszta­loknál! Minden nyári társulattal ho7zánk került, aztán ment a téli szállásokra Nagv-Magyarország minden valamirevaló városát ismerte. Csak a mesterségét nem szerette. Gyönyörűen tudott róla szavalni, de mikor föl kellett volna lépni, min­gyárt berekedt. Pedig nem volt tehetségtelen. A direktorok leginkább azért szerződtették, hogy he­lyi Ismereteinek a segítségével publikumot gyűjtsön. Ebből a mesterségéből is kikopott és csak kódor­gott szegény feje Most Túrról irányitól Iák Sze­gedre. — No, Bandi, Ide találtál? — Nem nagy vicc volt. Laktam én is ebben az uecában. Igaz, nem ebben a házhan. Id átal, Hő­römpftéknél. Megvannak még? — Igazán nem tudom. — A Sajtosné trafikja? — Fogalmam sincs. — De csak a Bartáék söntése megvan itt a kö­zelben? — Meglehet. Nem ismerem. — Hány éve vagy ebben a Tárosban? — A harmadikat taposom. — Csodálatos. Nincs topográfiai Képességed: nem tudsz tájékozódni Barátom, én sohsem vol­tara itt egy-egy hónapnál tovább. — Hányszor? — Tizszer vagy húszszor. Mit tudom én! De jobban ismerem ezt a várost, mint ti. akik évekig benne laktok, akik nem látjátok a fától az erdőt. — Én megengedem. Mindent megengedtem. Azt ís, hogy bevackoljon a nappaliba szobánkba, hogy a derék Julcsa le­ánvzónkat kiszorítsa onnan a konyhába. Mit csi­náljak? Az ifjúkori bűnökért lakolni kellett. Szerkesztőségből kijövet lecsapott rám­— Hová menlek? — Ahová szoktunk. Meglehetős jó hely. Eljött Mocskolta az italt. — Ez ts bor? — Ugy érzi az ember. — Lőre. Szegeden laktok és jő bort nem IsztoTt. Gyertek velem, majd én megmutatom, hol lehet nálatok jó bort ir.nf. Kényszerűségből vagy kíváncsiságból mentünk. A lábunk majd elkopott. Már kint voltunk a R6­kus-szélen. Ugy tudta a járást, mint a rókusi ben­szülött Közben, az éj sötétjében mutogatott. — Itt Is laktam, ott is laktam. Nem tudom, az öreg Kovács néni él-e még? — Én se tudom, de térjünk már be valahová — Csak eav macskaugrás az aafoz Jó darabot mentünk még. Megállított egy ve­gyeskereskedő előtt — Mi a fene! Hát hová lett a Batikné kocsmája? Nem hallottátok a hírét? Mehettünk vissza, mert nem hallottak. Közben hajnalodott. No, de megtudtuk, hogy a Batikni kocsmája helyén most vegyeskereskedés van. Annyit fárasztott, bolondított ez a kódorgó lé­lek, aki föl akarta fedezni nekünk Szegedit, hogy komolyan gondoltam arra, amit a turi polgármes­ter kért tőlem: ültessük le Bandit Jó, jó, de hová? Semmi összeköttetésem. Pálffy Ferenc polgármester urnái Móra vagy Szigethy társaságában már tettem tiszteletemet, emlékezett is nagyapámra, édesapámra az öreg ur. de ezen a címen csak nem kérhetek tőle valami állást Ele­méry Bandi részére, aki már-már kezdett kissé megszokottá válni örökös baklövéseivel. Sohsem felejtem el: halászlét akartunk enni. A feleségem fogott hozzá: — Majd én! Szegeden nem tudják csinálni az igazi halászlét. Engedie meg, komámasszony, hogy most én kóstoltassam meg magukkaL Erőnek erejével — elrontotta. Nem ettünk. Mér­gemben azt mondtam neki. — Hjah, majd elfelejtettem: tegnap beszéltem a polgármester úrral az érdekedben. A többi nem érdekelte Elsietett. Hát ior va­gyunk? Másnap azt mondom: — Bandikám, borotválkozzál, öltözzél föl, ott az én Ferencjóskám, aztán megyünk a polgármester úrhoz. Látni akar. Bandi nem jött zavarba: — Elkésett vele. Tegnap meghívást kaptam Sza­badkára. Megyek még ma. Kérlek, kölcsönözzél — ("), nagyon szívesen! Hogy a szabadkaiaknak mennyire fedezte föl Szabadkát, azt már nem tudom, csak azt tudora, hogy engem is szárnyára kapott a sors szele és nem tudott többé fölfedezni*«*

Next

/
Thumbnails
Contents