Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-06 / 150. szám

4. (ennivaló van a népjóléti ügyosztályban, de a program elvégzéséhez jóakaraton kivül sokkal szükségesebb: a pénz. Dr. Kemenesy Tibor tb. tanácsnok Önálló ügyosztályt vezet. A bérházban, a régi polgármesterhelyettesi hivatal melltett rendezték be rezidenciáját. Csütörtökön már a közigazgatási ügyosztály élén dolgozott az uj ügyosztályvezető, aki programját a következőkben vázolta : (A Délmagyarország munkatársától.) Két nappal ezeJőtt kigyulladt a Klrályhalom 646. számú tanya, amely Fischer Lajos Jánoshalam 418. szám alatt lakó gazdálkodó tulajdonát képezi. A kigyulladt tanyában lakók is voltak, akik csak később vették észre a tüzet és dig tudtak elmenekülni az égő házból. Á szomszédok segítségével igyékezitek a tüzet eloltani, de ez nem sikerült. A tüz szinte percek alatt elhamvasztotta a házat Fjsaher Lajos bejelentette a tűzesetet a biztositótánsasághá! és kér.e kárának kifizetését. A tüzeset azonban gyanús lett és megindult a nyomozás, amely rövid idő alatt érdekes dolgokat produk^f. Kiderült, hogy a tüzet nem vetetlen háteset okozta, ahogy azt Fischer Lajos bejelentette, hanfm gyújtogatás. Sikerűit a tettest is elfogni Kószó Antal napszámos személyében, Kószó a vallatás során beismerd, hogy * gyújtotta fel a házat, mégpedig Fischerék biztata. Fischer Ferenc, a gazdálkodó fia kereste Őt fel és apja megbízásából arra kérte- hogy gyújtsa fel a házat. Eleinte vonakodott a gyujtogatást elkövetni, dc később vállalkozott reá 50 pengd ellenében. A pénzt átvette, azután július 3-án éjjel felgyu'totta a házat. Azt hitte, hogy a dolog nem fog kiderülni, de ha tudta volna, nem követte volna el — vallot'a. Kiderítette a rendőrség azt Is, hogy Fischerék ezrei a gyujtogatással akarták szanálni magukat A királyhalmi tanyán ugvanis volt 1400 N DÉLMAGYARORSZÁG AOVELLAPÁLYÁZATA MMMMMMMMMMMMMMMMM^^^MMM^MMMMMMMMMMMMMMMMMMATMMMMMMMMMMMMMMMTRNMMMMMM 6 Az ördögbárdi fekete ló Jelige: „Kisérte-tek nincsenekl" ördögbárdon két templom van, meg két temető. Olyan istenfélő emberek laknak ott, hogy szinte csudálni való, miért nem fordulnak a miniszterhez, hogy Istenbárdra változtathassák át községük nevét. — Talán az az oka, hogy az egyik templom, meg az egyik temető lutheránus. A község lakosainak száma ezer, ezek közül félezer pont pápista, a másik fele lutheránus és egy zsidó családdal együtt ez is ötszázat tesz kl. Á pápa alattvalói békességben élnek Luther Jámbor követőivel Néha az is megtörténik,-hogy egy katholikus legény egy lutheránus leányt visz a házhoz, vagy egy katholikus leányt egy evangélikus legény vesz feleségül. Azelőtt a jegyző katholikus volt, a segédjegvző ftieg evangélikus. Most, hogy meghalt az öregjegvző, a segédet léptették elő és egy uj pápista segédjegyzőt választottak. Még a zsidót sem bántják Á helybeli zsidónak fia volt az Írnok a jegyzöségen, de egyszer a marhalevélre az anyakönyvi pecsétet ütötte, ezért a főbíró megmutatta neki a távozás hímes mezejét, bár az elöljáróság appellált ellene. Még az a nevezetessége is meg van ördögbárdBak, hogy ott minden vehető embernek Miska a neve. Miska a katholikus pap. Miska a luteránus lelkész. Miska a jegyző, Miska a bíró. még a falu grófját — akire Igen büszkék az örd'gbárdink" — Pongráczot Is Miskának hivják. (Zárójelben mondom: a község bikája ls Miska.) Szentmihály utáni vasárnap tartják a bucsut és ez a község védőizentje. Ott áll a szobra a pápista temető előtt. — Abba az ügyosztályba kerültem, ahol a legtöbb ügyes-bajos dolguk van az embereknek. Az én munkámat a paragrafusok szerint kell elvégezni, de igyekezni fogok mindenik énen, hogy a rideg paragrafusok közé -praktikusságot és szivet. vigyek bele. Azon igyekszem majd, hogy azoknak az ügyét, akik a hivatalomhoz fordulnak, a lehetőség szerint ugy intézzem el. hogy meg legyenek azzal elégedve. Ambicióval és kedvvel fo^ok munk.uroz és sokféle elgondolásom van az ügyek intézésének- áz adminisztrációnak gyorsítására. pengős banktartozás es ennek a kamatai igen erősen nyomták őket Ezzel szemben a ház 2400 pengőre volt az egyik biztosítótársaságnál tűzkár ellen biztosítva. Ugy számították, hogyha felgyújtják a házat, akkor 2400 pengőt kapnak, amelyből kifizethetik a banktartozást és igy marad is tekintélyes összeg. A rendSrség letartóztatta Fischer Ferencet és Kószó Antalt, akik ellen biztosítási csalás és gyújtogatás miatt indul meg a bűnvádi eljárás. A két letartóztatott embert csütörtökön átszállították az ügyészség fogházába. Vizsgálat a városi gőzfürdőben 3 pengő miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Szirák Józsefné a napokban megjelent a városi gőzfürdő iszappakolási osztályán, majd az ápolás titán a következőket irta be a gőzfürdő panaszkönyvebe : „Édesanyámmal jöttem a fürdőbe. A pénztárnál érdeklödteri az iszapfürdőről, hogy az orvosi vizsgálatért jár-» külön díjazás? A pénztárosnő azt válaszolta, hogy nem. Amikor azonban az orvos megvizsgálta az anyámat. 3 pengőt kért." Egyébként a két temető a keleti kertek alatt fekszik, alig egy kődobásnyira egymástól. Azt mondják a jó ördőgbárdiak, ha életében jóban volt a két eretnek, hát hadd beszélgessen halála után is. Ugyanis ördögbárdon régi hagyomány, hogy a halottak feljárnak sírjukból, különösen a Miskák. A falubeliek nagy lakomákat ülnek Mihálynapkor és éjfélkor, mikor lefeküsznek, egy fél sonkát és egy tál bort tesznek ki a küszöbre, hogyha hazajönnek, legyen mit nyelniök A bort ezért öntik tálba, mert a halott üvegből nem tudja kiinni. Az bebizonyosodott dolog, hogyha tálba öntik a bort, akkor reggelre elMlrilk. de az is Igaz, hogy másnap az egész faluban nem lehet hallani egy kutyavakkantást és a kutyák egy hétig sem akarják megenni a kenyeret, csak a szájukat nyalogatják. Azért, hogy a halottak hazajárnak, egy oseppet sem félnek az ördögbárdlak. A hagyománvban ugy él, amelyik halott hazajön, annak valami eligazítani valója van. Különösen az özvegyen maradt menyecskéket szokták meglátogatni. Akkor van csak baj, ha a lélek fekete lovon érkezik. Ott van az öreg Kulcsárné, az aratásban látta a fekete lovat és már ősszel el is vitte Ne Is beszéljünk a fiatalon özvesven maradt Mérynéről. Annak az udvarában — éitsznkánként — még a lutheránusok is hallják a lódobogást. A szomszédja, Gosztonyiné —pedig az lutheránus —, ha kell. meg ls esküszik rá. hogv Mérvné urának a lelke lóháton. a kert felöl szokott beugratni: ott marad éjfél után kettőig és akkor megint mesmvergeli a lovat, de soha nem a temető, hanem mindig a kastély felé fordítja a kantárt. (Egyszer az a huncut segédjegvzőné megkérdezte a tiszttartó feleségét, hogy a grófnak milyen szinü lova van?)' Sokan szerettek volna tudni a fekete lóról, de senki sem merte megkérdezni Mérynét. Azt tartották, a hazajáró lelkpkről nem jő kérdezősködni, mert a kérdezősködőért is könnven eljöhet. Azonban a szomszédasszonv. Gosztonviné, mégsem tudott nyugodni. Fel is tette a kérdést egyszer Mérynénelc. — Mondja szomszédaosszony. miféle dobogás van éjjelenként a maga udvarán? A panasz nyomán vitéz Irányi László, a városi gőzfürdő üzemigazgatója vizsgálatot indított. Kihallgatták Szirák Józsefnét és a fürdő kezelőorvosát is. A vizsgálatról az üzemigazgató a következőket moftdotta a Délmagyarország munkatársának: — A panasz folytán igazolójelentésre hívtam fel az orvost, aki igazolta magát. Megáll apitottam, hogy szabálytalanság nem fordult elő, csupán tévedés volt a dologban. A három pengőt ugyanis az orvos inyekciózáshoz szükséges orvosságra kérték a betegtől és meg is vásárolták az orvosságot. Később azután kitűnt, hogy ugyanaz az orvossága már megvan a betegnek, mire visszakapta a pénzét. Szirák Józsefné azóta elutazott Kecskemétre, ahová az édesanyja való. Helyette a háztulajdonosnőjcvel beszéltünk, akinek közvetlen az eset után elbeszélte az ügyet. A háztulajdonosnő a következőket mondotta: — Szirákné beteg édesanyját vitte az Iszappakol óba. Annikor hazajött, azt mondta, hogy az orvos liánom pengő: kért tőle a vizsgálatért. holott a pénztárban azt mondták neki, hpgy nem jár külön díjazás. A pénzt aztán visszakapta. Az orvost is megkér deztők a történtekről, akí a következőket mondotta: — Izületi bajjal és kétszer operáltan jött a nevezett asszony édesanyja a fürdőbe és érdeklődött, hogy lehetne-e itt folytatnia a kezelést Ajánlottam neki Iszankurát, gyógymasszást, valamint inyékciós gyógyszert. Megkérdezte, hogy mibe kerül a gyógyszer. Erre mondtam, hogy 3 pengőbe és aznap meg ls hozattam a szükséges gyógyszert, amit félretettem részükre. Másnap hallottam, hogy kifogásolták a dolgot azon félreértés következtében, liogy ő orvosi dijat fizetett, holott valójában a megrendelt gyógyszer árát fizette meg. A félreértés eloszlatása végett a beteg választására bíztuk, hogy a gyógyszert. vagy az árát kivánja-e? O ezutóbbit választotta, mire meg ls kapta a pénzt. Az aszszeny ezután ki is magyarázta magát, azt mondotta: belátía most már félreértés volt a dologban. Másfél év alatt 20.000 gyógykezelést végeztünk a váras! fürdő gyó(ryosztályán és :oha panasz nem merült fel. A jelen eset is félreértésből származott. A gyógyfürdőben a vidékiek iránt különösen fokozott fígvch.iet tanúsítnak, amivel a fürdő idegenforgalmát kívánjuk fejleszteni. A fiatal özvegy elpirult, de hogy zavarát leplezze, az istálló felé fordult. — Ezek a marhák szabadulnak el minden éjjel, már igen rossz a kötelük. Szegény, boldogult uramnak mondtam, hogy láncot vegyen rájuk, de az csak kitartott a kötél mellett és most nekem gyűlt meg a bajom vele. Még aznap délután tele volt a falu, hogy csakugyan hazajár a Méry lélke, csak a felesége nem meri bevallani. Azok a jámbor ördögbárdiak azt sem vették észre, hogy az özvegy menyecske kezd csfpöben szélesedni; pedig ezt igazán nem lehet egy hazajáró lélekre ráfogni. Horváthné — a falu hírharangja — látta, hogy azidőtájban egyszer a gróf bement a bábaasszonyhoz, de még sem gondolt semmi rosszra. Azután a bábát többször is látták elmenni Herynéhez, de azt gondolták, hogy valami gyógyfüvet visz a menyecskének. (Értette a bábaasszony, mert akkoriban sok özvegyet megrúgott a fekete ló.) De hiába volt minden gvógvszer, egy szép napon meghalt a menyecske. Miben? — azt senki sem tudta, mert a halotti jegyzőkönyvet nem mutogatták, a bábaasszonynak pedig hivatali kötelessége volt a hallítatás. Temetés után három napra a szomszédasszony urára, Gosztonyira hidépitésnél, ráesett egy gerenda. Ez még nem volt elég, hanem ráedáswl megfürdött az ördösrpatakhan, éppen, hocv bele nem fulladt. (Csudálatos, hogv ilven istenfélő emberek között megmarad ennvi ördög.) Félholtan vitték haza feleségéhez és a rossznvelvek azt beszélték, hogv még akkor pörölt vele. A falu-szája pedig nekiesett GosztonvtnénaR. hogv ő az oka, mert érdeklődött Mérvnétöl a fekete lóról, az mindig halált jelent, ügvlátszlk, ngyis az asszonvért jött el. de összetévesztette az urával és csak az Isten őrizte, hogy el nem vitte. Gosztonyiné nem tagadott semmit. Sőt most — lutheránus létére — meg is esküdött rá, hoffv látta. amint a fekete ló elvitte az asszonv lelkét Isten tudja, hogy müven bonyodalmak lettek volna, ha Gosztonyi meghal. De mivel aratáskor már maga vágta elől a rendet, így nem történt semmi. Gyújtogatás Királyhalmon Egy gazdálkodó napszámostval felgyújtatta tanyáját a biztosítási összegért