Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-06 / 150. szám

4. (ennivaló van a népjóléti ügyosztályban, de a program elvégzéséhez jóakaraton kivül sokkal szükségesebb: a pénz. Dr. Kemenesy Tibor tb. tanácsnok Önálló ügyosztályt vezet. A bérházban, a régi polgármesterhelyettesi hivatal melltett rendezték be rezidenciáját. Csütörtökön már a közigazga­tási ügyosztály élén dolgozott az uj ügyosztály­vezető, aki programját a következőkben vá­zolta : (A Délmagyarország munkatársától.) Két nappal ezeJőtt kigyulladt a Klrályhalom 646. szá­mú tanya, amely Fischer Lajos Jánoshalam 418. szám alatt lakó gazdálkodó tulajdonát ké­pezi. A kigyulladt tanyában lakók is voltak, akik csak később vették észre a tüzet és dig tudtak elmenekülni az égő házból. Á szomszédok segít­ségével igyékezitek a tüzet eloltani, de ez nem sikerült. A tüz szinte percek alatt elhamvasz­totta a házat Fjsaher Lajos bejelentette a tűz­esetet a biztositótánsasághá! és kér.e kárának kifizetését. A tüzeset azonban gyanús lett és megindult a nyomozás, amely rövid idő alatt ér­dekes dolgokat produk^f. Kiderült, hogy a tüzet nem vetetlen háteset okozta, ahogy azt Fischer Lajos bejelentette, hanfm gyújtogatás. Sikerűit a tettest is elfogni Kószó Antal napszámos személyében, Kószó a vallatás során beismerd, hogy * gyújtotta fel a házat, mégpedig Fischerék biztata. Fischer Ferenc, a gazdálkodó fia kereste Őt fel és apja megbízásából arra kérte- hogy gyújtsa fel a házat. Eleinte vonakodott a gyujtogatást elkö­vetni, dc később vállalkozott reá 50 pengd elle­nében. A pénzt átvette, azután július 3-án éjjel felgyu'totta a házat. Azt hitte, hogy a dolog nem fog kiderülni, de ha tudta volna, nem kö­vette volna el — vallot'a. Kiderítette a rendőrség azt Is, hogy Fischerék ezrei a gyujtogatással akarták szanálni magu­kat A királyhalmi tanyán ugvanis volt 1400 N DÉLMAGYARORSZÁG AOVELLAPÁLYÁZATA MMMMMMMMMMMMMMMMM^^^MMM^MMMMMMMMMMMMMMMMMMATMMMMMMMMMMMMMMMTRNMMMMMM 6 Az ördögbárdi fekete ló Jelige: „Kisérte-tek nincsenekl" ördögbárdon két templom van, meg két temető. Olyan istenfélő emberek laknak ott, hogy szinte csudálni való, miért nem fordulnak a miniszterhez, hogy Istenbárdra változtathassák át községük ne­vét. — Talán az az oka, hogy az egyik templom, meg az egyik temető lutheránus. A község lako­sainak száma ezer, ezek közül félezer pont pápis­ta, a másik fele lutheránus és egy zsidó családdal együtt ez is ötszázat tesz kl. Á pápa alattvalói békességben élnek Luther Jámbor követőivel Néha az is megtörténik,-hogy egy katholikus legény egy lutheránus leányt visz a házhoz, vagy egy katholikus leányt egy evangé­likus legény vesz feleségül. Azelőtt a jegyző katholikus volt, a segédjegvző ftieg evangélikus. Most, hogy meghalt az öregjegv­ző, a segédet léptették elő és egy uj pápista se­gédjegyzőt választottak. Még a zsidót sem bánt­ják Á helybeli zsidónak fia volt az Írnok a jegy­zöségen, de egyszer a marhalevélre az anyaköny­vi pecsétet ütötte, ezért a főbíró megmutatta neki a távozás hímes mezejét, bár az elöljáróság ap­pellált ellene. Még az a nevezetessége is meg van ördögbárd­Bak, hogy ott minden vehető embernek Miska a neve. Miska a katholikus pap. Miska a luteránus lelkész. Miska a jegyző, Miska a bíró. még a falu grófját — akire Igen büszkék az örd'gbárdink" — Pongráczot Is Miskának hivják. (Zárójelben mon­dom: a község bikája ls Miska.) Szentmihály utáni vasárnap tartják a bucsut és ez a község védő­izentje. Ott áll a szobra a pápista temető előtt. — Abba az ügyosztályba kerültem, ahol a leg­több ügyes-bajos dolguk van az embereknek. Az én munkámat a paragrafusok szerint kell el­végezni, de igyekezni fogok mindenik énen, hogy a rideg paragrafusok közé -praktikusságot és szi­vet. vigyek bele. Azon igyekszem majd, hogy azoknak az ügyét, akik a hivatalomhoz fordul­nak, a lehetőség szerint ugy intézzem el. hogy meg legyenek azzal elégedve. Ambicióval és kedvvel fo^ok munk.uroz és sokféle elgondolá­som van az ügyek intézésének- áz adminisztrá­ciónak gyorsítására. pengős banktartozás es ennek a kamatai igen erősen nyomták őket Ezzel szemben a ház 2400 pengőre volt az egyik biztosítótársaságnál tűz­kár ellen biztosítva. Ugy számították, hogyha felgyújtják a házat, akkor 2400 pengőt kapnak, amelyből kifizethetik a banktartozást és igy ma­rad is tekintélyes összeg. A rendSrség letartóztatta Fischer Ferencet és Kószó Antalt, akik ellen biztosítási csalás és gyújtogatás miatt indul meg a bűnvádi eljárás. A két letartóztatott embert csütörtökön átszállí­tották az ügyészség fogházába. Vizsgálat a városi gőzfürdőben 3 pengő miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Szirák Józsefné a napokban megjelent a városi gőzfür­dő iszappakolási osztályán, majd az ápolás titán a következőket irta be a gőzfürdő panasz­könyvebe : „Édesanyámmal jöttem a fürdőbe. A pénz­tárnál érdeklödteri az iszapfürdőről, hogy az orvosi vizsgálatért jár-» külön díjazás? A pénztárosnő azt válaszolta, hogy nem. Amikor azonban az orvos megvizsgálta az anyámat. 3 pengőt kért." Egyébként a két temető a keleti kertek alatt fek­szik, alig egy kődobásnyira egymástól. Azt mond­ják a jó ördőgbárdiak, ha életében jóban volt a két eretnek, hát hadd beszélgessen halála után is. Ugyanis ördögbárdon régi hagyomány, hogy a halottak feljárnak sírjukból, különösen a Miskák. A falubeliek nagy lakomákat ülnek Mihálynapkor és éjfélkor, mikor lefeküsznek, egy fél sonkát és egy tál bort tesznek ki a küszöbre, hogyha haza­jönnek, legyen mit nyelniök A bort ezért öntik tálba, mert a halott üvegből nem tudja kiinni. Az bebizonyosodott dolog, hogyha tálba öntik a bort, akkor reggelre elMlrilk. de az is Igaz, hogy másnap az egész faluban nem lehet hallani egy kutyavakkantást és a kutyák egy hétig sem akar­ják megenni a kenyeret, csak a szájukat nyalo­gatják. Azért, hogy a halottak hazajárnak, egy oseppet sem félnek az ördögbárdlak. A hagyománvban ugy él, amelyik halott hazajön, annak valami el­igazítani valója van. Különösen az özvegyen ma­radt menyecskéket szokták meglátogatni. Akkor van csak baj, ha a lélek fekete lovon érkezik. Ott van az öreg Kulcsárné, az aratásban látta a fe­kete lovat és már ősszel el is vitte Ne Is beszél­jünk a fiatalon özvesven maradt Mérynéről. An­nak az udvarában — éitsznkánként — még a luthe­ránusok is hallják a lódobogást. A szomszédja, Gosztonyiné —pedig az lutheránus —, ha kell. meg ls esküszik rá. hogv Mérvné urának a lelke lóhá­ton. a kert felöl szokott beugratni: ott marad éj­fél után kettőig és akkor megint mesmvergeli a lovat, de soha nem a temető, hanem mindig a kas­tély felé fordítja a kantárt. (Egyszer az a huncut segédjegvzőné megkérdezte a tiszttartó feleségét, hogy a grófnak milyen szinü lova van?)' Sokan szerettek volna tudni a fekete lóról, de senki sem merte megkérdezni Mérynét. Azt tartot­ták, a hazajáró lelkpkről nem jő kérdezősködni, mert a kérdezősködőért is könnven eljöhet. Azonban a szomszédasszonv. Gosztonviné, még­sem tudott nyugodni. Fel is tette a kérdést egyszer Mérynénelc. — Mondja szomszédaosszony. miféle dobogás van éjjelenként a maga udvarán? A panasz nyomán vitéz Irányi László, a vá­rosi gőzfürdő üzemigazgatója vizsgálatot indí­tott. Kihallgatták Szirák Józsefnét és a fürdő kezelőorvosát is. A vizsgálatról az üzemigazgató a következőket moftdotta a Délmagyarország munkatársának: — A panasz folytán igazolójelentésre hívtam fel az orvost, aki igazolta magát. Megáll apitot­tam, hogy szabálytalanság nem fordult elő, csu­pán tévedés volt a dologban. A három pengőt ugyanis az orvos inyekciózáshoz szükséges or­vosságra kérték a betegtől és meg is vásárol­ták az orvosságot. Később azután kitűnt, hogy ugyanaz az orvossága már megvan a betegnek, mire visszakapta a pénzét. Szirák Józsefné azóta elutazott Kecskemétre, ahová az édesanyja való. Helyette a háztulaj­donosnőjcvel beszéltünk, akinek közvetlen az eset után elbeszélte az ügyet. A háztulajdonosnő a következőket mondotta: — Szirákné beteg édesanyját vitte az Iszap­pakol óba. Annikor hazajött, azt mondta, hogy az orvos liánom pengő: kért tőle a vizsgálatért. holott a pénztárban azt mondták neki, hpgy nem jár külön díjazás. A pénzt aztán visszakapta. Az orvost is megkér deztők a történtekről, akí a következőket mondotta: — Izületi bajjal és kétszer operáltan jött a nevezett asszony édesanyja a fürdőbe és érdek­lődött, hogy lehetne-e itt folytatnia a kezelést Ajánlottam neki Iszankurát, gyógymasszást, va­lamint inyékciós gyógyszert. Megkérdezte, hogy mibe kerül a gyógyszer. Erre mondtam, hogy 3 pengőbe és aznap meg ls hozattam a szüksé­ges gyógyszert, amit félretettem részükre. Más­nap hallottam, hogy kifogásolták a dolgot azon félreértés következtében, liogy ő orvosi dijat fi­zetett, holott valójában a megrendelt gyógy­szer árát fizette meg. A félreértés eloszlatása vé­gett a beteg választására bíztuk, hogy a gyógy­szert. vagy az árát kivánja-e? O ezutóbbit vá­lasztotta, mire meg ls kapta a pénzt. Az asz­szeny ezután ki is magyarázta magát, azt mon­dotta: belátía most már félreértés volt a do­logban. Másfél év alatt 20.000 gyógykezelést vé­geztünk a váras! fürdő gyó(ryosztályán és :oha panasz nem merült fel. A jelen eset is félreér­tésből származott. A gyógyfürdőben a vidékiek iránt különösen fokozott fígvch.iet tanúsítnak, amivel a fürdő idegenforgalmát kívánjuk fejlesz­teni. A fiatal özvegy elpirult, de hogy zavarát leplez­ze, az istálló felé fordult. — Ezek a marhák szabadulnak el minden éjjel, már igen rossz a kötelük. Szegény, boldogult uramnak mondtam, hogy láncot vegyen rájuk, de az csak kitartott a kötél mellett és most nekem gyűlt meg a bajom vele. Még aznap délután tele volt a falu, hogy csak­ugyan hazajár a Méry lélke, csak a felesége nem meri bevallani. Azok a jámbor ördögbárdiak azt sem vették észre, hogy az özvegy menyecske kezd csfpöben szélesedni; pedig ezt igazán nem lehet egy haza­járó lélekre ráfogni. Horváthné — a falu hírha­rangja — látta, hogy azidőtájban egyszer a gróf bement a bábaasszonyhoz, de még sem gondolt semmi rosszra. Azután a bábát többször is látták elmenni He­rynéhez, de azt gondolták, hogy valami gyógyfü­vet visz a menyecskének. (Értette a bábaasszony, mert akkoriban sok özvegyet megrúgott a fekete ló.) De hiába volt minden gvógvszer, egy szép napon meghalt a menyecske. Miben? — azt senki sem tudta, mert a halotti jegyzőkönyvet nem mu­togatták, a bábaasszonynak pedig hivatali köte­lessége volt a hallítatás. Temetés után három napra a szomszédasszony urára, Gosztonyira hidépitésnél, ráesett egy ge­renda. Ez még nem volt elég, hanem ráedáswl megfürdött az ördösrpatakhan, éppen, hocv bele nem fulladt. (Csudálatos, hogv ilven istenfélő em­berek között megmarad ennvi ördög.) Félholtan vitték haza feleségéhez és a rossznvelvek azt be­szélték, hogv még akkor pörölt vele. A falu-szája pedig nekiesett GosztonvtnénaR. hogv ő az oka, mert érdeklődött Mérvnétöl a feke­te lóról, az mindig halált jelent, ügvlátszlk, ngyis az asszonvért jött el. de összetévesztette az urá­val és csak az Isten őrizte, hogy el nem vitte. Gosztonyiné nem tagadott semmit. Sőt most — lutheránus létére — meg is esküdött rá, hoffv lát­ta. amint a fekete ló elvitte az asszonv lelkét Is­ten tudja, hogy müven bonyodalmak lettek volna, ha Gosztonyi meghal. De mivel aratáskor már maga vágta elől a rendet, így nem történt semmi. Gyújtogatás Királyhalmon Egy gazdálkodó napszámostval felgyújtatta tanyáját a biztosítási összegért

Next

/
Thumbnails
Contents