Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-29 / 170. szám

1934 fufms 29. DÉLMAGy ARORSZAG Hat riport a világháború kitöréséről 1914 julius 25—Belgrádban Délelőtt még mindenki a békéről beszél, délben a szerb iőváros a háború mellett tüntet — Kétezer szavas sürgöny érkezik Szentpétervárról — Giessl dolgozószobájában Éjszaka nem volt Zimonyban villany a száModában. Lehet, hogy ez máskor is így volt, de nyugtalanított. Eszembe jutott az a kényelmes ágy, amit otthagytam Trencsénteplioen. És mialatt meggyújtottam a viaszgyertyát, éreztem, hogy a szépen megindult szezonnak — vége. Lementem a kávéháziba. Egy szőke pinvér ült a sarokban, álmosan hajtotta fejét az asztalra és nagyol bámult, amikor felráztam. „Éjfélkor katonáik zavarták haza a vendégeket" — újságolta, majd hozzá tette: „azt mondják, hogy holnaptól kezdve már kilenckor záróra lesz." Ott állt a cimbalom a sarokban, piszkos kabáttal letakarva, a konyhabejárat előtt elmosatlamil a fekete kávés csészék. Kint az ncca: üresen tátongott. .. Csak a kövezet verte vissza az éjszakai őrjárat bakkancsainak egyhangú kopogását. Reggel megkaptam a határátlépési engedélyt, de a rendőrfogalmazó, aki átadta nekem, nagyon komoly arccal és minden szótagot megnyomva mondta: „Szabályellenesen járok el, mert önnek, mint katonakötelesnek nem lenne szabad elhagynia az ország területét. De bizom uri szavában, hogy estére visszajön. És figyelmeztetem, hogy saját felelősségére utazik Ha valami baja történnék, gondoljon arra, hogy saját maga volt az oka?" Konflison siettem a propellerállomásra. A kis hajó zsúfolva volt. Főleg szerbeikkel. Rajtam kivftl két ujságiró jött át Belgrádba: Mayor József, a szabadkai Napló -tói és Kéri Pál, aki akkor A Est számára dolgozott. Mayornak egészen friss híranyaga volt, napok óta Belgrád uccáit járta. Ezen az utazáson tudtam meg. amit pedig az iskolában már tanultunk, hogy Belgrád és Zimony voltaképpen a Dunának ugyanazon az oldalán fekszenek. A Száva választja el a két várost egymástól. Talán negyedóráig tartott az ut, a belgrádi állomáson szuronyos járőr tartotta fel az utasokat. Amikor ránk került a sor, elszedték az Írásainkat és az egyik katona magyarul közölte velünk, hogy nem hagyhatjuk el az állomás épületét. Talán hnsz percig kellett várakoznunk, amig egy magasabbrangu tiszt érkezett Emlékezem rá, hogy elegáns ember volt. Igen udvariasan így szólt: — Uraim, önök távozhatnak, de napnyugta e'őtt tií-sza kell térniök hazájukba. E'ső utam a követségre vezetett. Rt találtam a magyar kereskedelmi m nisztérium belgrádi levelezőjét, a nevére nem emlékszem már, de tudom, hogy ujságiró volt valamikor. Vele együtt mentem a követ szobájába Akkor '.áttam először Giessl Vladimír bárót. Egyenruhában volt. összes rendjelei a m»l!én csillogtak És kard csörömpölt az oldalán. F.gv nagy szoba közepén íróasztal állott, ehhez támaszkodott a követ ur. Újságírók voltak nála. Barta Lajos, Persián Ádám, Tábori Kornéi. Pázmándy Dénes. És hátul, a kályháihoz támaszkodkodva Lévai Mihály. A Nap riportere, aki két nappal előbb feltűnést keltő intervjut csinált a kegyelmes úrral. Giesl éppen egy papírlapról olvasitt fel valamit. Csak egy mondatot: „Kérem az urakat, hogy öt órára fáradjanak vissza hozzám, addigra bizonyára akad közölni valóm." Aztán hozzátette: „Kérem azonban önöket arra, hogy addig is viselkedjenek ugy, ahogyan egy olyan országban kell viselkedni, ahol a meglepetések nincsenek kizárva." A papírlapot összehajtva letette az Íróasztalára. Percről-percre kaptuk az ujabb hireket. Katonabanda masírozott a konak felé, mezítlábas rikkancsok az újságok rendkívüli kiadásait ordítozták. Szerbiában elrendelték az általános mozgósítást, összehívták a már feloszlatott skupesinát. Sándor régens-trónörökös magához rendelte az ellenzék vezérelt és megkérdezte tőlük, mi a véleménye a háborúról A Hotel Moszkva ablakaiból láthattuk azokat a hatalmas szekereket, amelyeken a szerb nemzeti bank értékeit szállították Krnsevácba és Kragujevácba. Külön kiadások adták hírül, hogy Putnik vajdát Kelenföldön feltartóztatták, de aztán Ferenc József egyenes parancsára külön vonaton engedték tovább Belgrád felé. Az újságok egyik része — akárcsak nálunk — azt írta, hogy háború lesz, a másik arról adott btrt, hogy Szerbia kielégítő választ ad. Ebben a nagy zűrzavarban pillanatok alatt terjedt el az a hir, hogy Szentpétervárról kétezerszavas sürgöny érkezett Bukaresten át. Mi volt a táviratban: ma sem tudom. Nekünk, újságíróknak a követség egyik titkára újságolta el. Telefonálni akartunk Pestre: nem lehetett. Sürgönyt nem fogadtak el. Az ncca tete voH katonákkal. És a civilek is kaíonamwndért cipeltek a hónuk alatt. Mindenfelé muzsika saóH. Mayor Józseffel be akartunk menni a szerb miniszterelnökségre, hogy intervjut csináljunk Pasiccsal: az örtálló katona nem engedett. Az osztrák-magyar követség palotája Belgrádban élő magyarokkal volt tele. Azért jöttek ide, hogy tanácsot kérjenek: mit csináljanak. És a követség egyik tisztviselője mindegyiknek azt mondta: „csomagolni." Arra még mindig van idő, hogy a becsomagolt holmit — ha kibontakozás lesz — visszarámolják. Ennek a tisztviselőnek az Íróasztalán láttam egy négyszögletes pa<kkendeiklit. Amikor a szobába értem, megfordították. De este ugyanezt a kartonpapirt kiszögezve üdvözölhettem a követség kapuján. Az volt rondirással ráirva, hogy az osirtrák-magyar alattvalók védelmét a wémet kftvet látja el. Már délelőtt eL készítették a cédulát... öt órakor ott voltunk valamennyien a követség palotája előtt. A szánnunk alaposan megnövekedett. Velünk voftak ott a bécsi és berlini lapok tudósitói is. És feketéllett az ucca a belgrádi magyaroktól, meg osztrákoktól. A követ nem fogadott. Azt üzente: még nem kapta meg a szerb kormány válaszát az ultimátumra. De a válás« minden percben itt lehet .. Az órámon pontosan öt óra harmincnyolc perc volt, amikor egy kétfogatú fiakker állott meg a követség palotája előtt. Pasics ült benne. Kemény kalapban. Amikor kilépett a kocsiból, begombolta kék zakóját. És megigazította a kalapot a fején. Hosszú fehér szakálla eltakarta a nyakkendőjét. Fekete botján ezüst foggantyu volt, megfigyeltem-, reszketett a keze. Fehér bajuszsa a szakállába folyt, arcán komolyság ült... Bal keze alatt hoszukás borítékot tartott.. A kuverta nem volt leragasztva ... Mélyen meghajolva köszöntöttük, megemelte udvariasan kalapját, de egy pillanat alatt eltűnt a palota kapujában. Giessl már várta ... És mi, újságírók, magyarok, szerbek, németek, osztrákok összebújva a kapunál lestük: meddig tarthat a látogatás. Neues Wiener Journal tudósítójánál stopper-óra volt: ezzel mérte az időt ... Találgattuk: fél óráig, egy óra hosszat, vagy tovább tarthat-e ez a tanácskozás . .. Kimondhatatlan izgatottak voltunk ... Tudtuk mindnyájan: most döl el a béke sorsa... Szemben katonák masiroztak. A túlsó uccában a tömeg a háborút éltette ... A rikkancsok kezéből az emberek kitépték az újságokat... A követség kapuja zárva volt... Odabenn most olvassák el azt az irást. amit nyitott kuvertában vitt a hóna alatt Szerbia miniszterelnöke. .. Paál .Tób. Odfalyek ria^fjMvdDzc^ i±tkacL NIVE.4 NIVE A-CREME: P —.50-2 — NTVEA-OLAJ: P —.90—3.50 Belersdorí Vegyészeti Gyúr Ri. Budapest f fi. o c 8 ó árakon nagy válassztékban PolM TfisüityfiKnfil Csipöfíizök. pécsi börkeztyük, meütartók UUR\1V\ PENSION IRTS Kitűnő elatas! Olcsó árak! Fizetés Budapesten. * képviselet: „Via" fürdőiroda Budapest, IV VáciTeljes felvilágosítást, orosnetust aA a budaDesti | ucca 36. (Klotild-palota.) Tel.: 83—2—56 és 841-89. MADÁCH Emlékbe»zéd A költő századik születésnapján mondotia Löw Immánuel tr Hét prófétát sorol fel a régi tanítás, akik a vi>t lág népeihez fordultak szavukkal. Bileám a jós ési apja Beór elsők e sorban, ősidők élő alakja a kettő. A többiek, öten, költői képzelet szülöttei, Jóhj könyvének, az írás megrendítő dráimai költőmé-« nyének szereplő személyei. Költött alak ez az öl látó, de ép ezért örök típus. A költő lelki fej lesét jelképezi nevében vagy származtató jelzőjében .lób és négy vitázó fele. ősidőnk prófétái költök voltak, az ember fiá-* nak prófétái a költők: eszmék kora roeglátói, hir< detői, elevenitői. A szentírás költésén fejlék és é-ríekkték Madádj látói lelke. Jób könyve volt szárnyaló képzeletének szárnybontója, alkotásának indítója. A szentírás^ ból merítette nem egy kisebb törlejtésének anyaJ gát, Jób könyvéből vette át egyedül túlélő szerzeményének keretét. Megénekelte az agáda költői képzetei nyomán a nő teremtését, Abel halálát. Lót nejének megdermedését. Megkísértette drámába foglalni Mózes emberfölötti alakját és jellemének mélyére hatolt, midőn így szólaltatta meg: Jaj a népnek, ha nincs költészete! Lelkét elfojtja a körültekintés: A lelkesülés szülhet csak nagyot! I. A világ látóinak sorában elsőnek Biteámat vezi kiinduló tételünk. A hagyomány a Fáraó gyilkos tanácsában látja ülni a hírhedett jóst, a gyiH kos parancsok sugalló részesét. Madách alkotásán ban első vedlésre Fáraóul jelenik meg Adám. En-i nek a Fáraó-Adámnak lobbantja szemére Éva rá* boskodó népének sanyarú vergődését* — ha a nép, e milljónyi lény Korbácsolt háttal jajgat odakint — Mint fájó testtiek fájó porcikája Én, én, e népnek elszakadt leánya, Szivembe érezem e szörnyű kint. II. Bileám apja, Beór, második a látók sorában; Beór szószerint „az égő," égő gyűlöletnek hirdető* je lehetett csupán, hisz fia is csak átokra tud hu dúlni ellenünk. Ezért az átkos gyűlöletért nyilallott lelkébe Madáohnak a zsidóság km szenvedései, — Bészvéte szólt: Egy nép ez, melyet bűntetteim) rabol. Pórgőggel néz le, vérig ostoroz A leghitványabb szolga is. Rokonérzése felénk, szenvedők felé. fordult Cío-j dálta hűségünket, megmaradásunkat: Rabságain keresztül Izrael Hiven megőrzé frigyszekrényeit. Veszek hónuk fölélt uj földön ír A megmentett honi oltár fölött. Ez a gondolkodás késztette, hogy politikai hitvallásában kijelentse: az egyenlőség alatt értem ai törvény alatti egyenlőséget, a vallások egyenjogúságát s minden feudális visszaemlékezésnek megszűntetését. A testvériség alatt a különböző ajk« népfajoknak testvéries összeolvadását a magva rí állampolgári jogokban és kötelességekben. Ép magából a zsidó nép múltjából merítette alaptanitásait a nemzetiségi kérdés körül. Kétféle nemzetiséget különböztet meg: történeti fejlődésen alapulót egyfelül. különfajiut s kfllönnyelvüt másfélül. Izrael^ népének még virágzása korában az óh éber nyelv csak tudósok nyelvévé vált: a közéletből az aram nyelv végkép kiszoritá A zsidó nép nagy tetteit nem a faji és nyelvi, hanem a politikai nemzetiség lelkesülése vezette. Rálran kimondotta: A Hunyadiak oláhok. Kinizsi rác, a Zrínyiek, Frangepánok horvátok, a Garák tótországiak, a Révayak. Beniczkyek szlávok. Mindannyian bizonyítják, hogy fajtisztaság nélkül politikai nemzetiség hazánkban mindig csak egv volt: a magyar. E felfogás nyomán méltányoljuk életének egy apró vonását. Harminc éve egv hiven hirdetésre jehmlkezett. Átadta a szöletésleveMt: Csesztvén született 1850-