Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-29 / 170. szám

T954 Tutius 29. DffCMÄGyARORS7ÄG 5 Négy szegedi egyetemi tanári Budapestre, illetve Debrecenbe helyeztek Megjelentek a legutóbbi kinevezések Budapest, julius 28. A hivatalos lapban ma hozták nyilvánosságra a legutóbbi kinevezéseket. A kinevezések között szerepel — a szegedi egyetemi tanárok elhelyezésének ténye is, amiről nemrégiben beszámoltunk és ami a szegedi egyetem leépítését is jelenti. A hivatalos közlés szerint a következő kinevezések történtek: A kormányzó dr. Széki Tibor szegedi egyetemi tanárt a budapesti Pázmány Péter egyetem analitikai és gyógyászati kémiai tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá, dr. K i s s Ferenc szegedi egyetemi tanárt a budapesti Pázmány-egyetem bonctani, tájbonctani tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá, dr. Mester János szegedi egyetemi ny. rendkívüli tanárt, egyetemi nyilvános rendes tanárrá. dr. Jankovich tászló szegedi egyetemi tanárt a debreceni egvetem leiró. és tájbonctani tanszékére, dr. J e n e y Endre szegedi egyetemi tanárt, a debreceni egyetem közegészségtani és gyógyszertani tanszékére rendes tanárrá, dr. Kováts Ferenc szegedi egyetemi tanár, a magyar gazdaságtörténeti és történeti segédtudományok tanszékére, dr. Imre Sándor szegedi egyetemi tanárt, a pedagógiai tanszékre nevezte ki. Dr. Puskás Endre szegedi egvetemi könyvtárőrnek a VII. fizetési osztálv iell- gét adományozta. Báthv Zoltán szegedi III. ker. polgári leányiskolái igazgatót, Bendekovich Lajos polgári iskolai tanárt, a VI. fizetési osztályba nevezte ki. Dr. C s i 11 i k Bertalan egyetemi könvvtártisztnek. a szegedi egyetemi könyvtári cimet és a VIII. fizetési oszály jellegét adományozta. A kormányzó Tóth József szegedi kerületi hörtntisztnek. az országos börtönintézct! főtiszti cimet és a IX. fizetési osztálv jelleget adományozta. Az igazságügvminiszter dr. Komlósv Antal szegedi járásbíróság!, dr. Keszthelyi Bíla szegedi törvenvszéki jegvzőket. birócági titkárokká, dr. B ó z s ó Ferenc és dr. S 7 á s z Dezső szegedi törvényszéki iosffv^kornokokat bírósági jegyzőkké, dr. Szabó M'hnlv és dr. vitéz Csikv János szegedi lakocokat ideiglenes bírósági fogalmazó gyakornokokká, Berrdt János irodni igazgatói címmel felruházott irodafőti«zfpf irodnisfízsratővá Horváth Fáimán irodafőtNzti címmel felri'h^zott ¡rnrlntisztel. irodafőtisztté. Török István VIII. fizetési osztálv jellegével felruházott szegedi börtönfőtisztet a VITI. fizetési osztályba. Kun^z Henrik szegcdi kerületi börtönlelkészt a IX. fizetési osztályba nevezte ki. A nénzügvminíszter BeT>ák János szegcdi pénzügvi főbiztost a VITT. fizetési oszfálvha TI. pcnzüavnri felügyelővé. Szele ss Mária szegedi földmérési feliiírvelőségi irodafőtiszti címmel felruházott irodatisztet a IX. fizetési osztályba irodafőtisztté nevezte ki. A kormánvzó dr. Málvusz Elemér szegedi nyilvános rendkívüli tanárt a budapesti Pázmány Péter egvetem „Magvarország története 1526-ig" tanszákre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Teleky Géza szegedi állampénztári főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott állampénztári tanácsost a VII. és Major Sándor adófelügvelősági tanácsost a VII. fizetési osztályba főtanácsossá nevezték ki. CSILLÁRT Négylángu Jf ebédlöcsifár P 17.— METEOR w * 1 Ä r o I vegye. Modern állólámpa p 4.— csillárgyár RT. Budapest- Szeged, Kárász ucca 11. sz. Telefun 33-76. mm terelődik el Szegedről a tiszai Kereskedelmi forgalom A vízi fuvarozási rendkívül megdrágítja az átrakás magas Költsége — igen lonlos érdek, hogy a tiszai átrakási forgalom Ismét Szegedre terelődjön (A Débnagyaroszág munkatársától.) A muM esztendő szeptember legelején volt száz esztendeje. hogy az első gőzhajó megjelent a Tiszán. A gőzhajó, amely Titeltol jött fel egészen Szegedig, a magyar közlekdéspolitikának leglelkesebb apostolát, Széchenyi Istvánt hozta magával. Széchenyi, mikor Szegeden kiszállt és fogadta a város hatóságának üdvözlését, lelkes szavaikban vázolta a jövőt, mikor a Tiszán gőzhajók százai fognak közlekedni és az Alföld naigy folyója igazi ütőere lesz az Alföld közlekedésének. Száz esztendő eltelt, du mig más vonatkozásokban a közlekedés óriási arányokban fejlődött, a Tiszát illetően Széchenyi jóslása nem vált valóra. Nagyon sok oka volt a Tisza elhanyagolásának. A vasút nemcsak elhódította a Tisza előli a forgalmat, hanem száz esztendőn keresztül az egész közlekedéspolitikának olyan volt az iránya, mintha mesterségesen is tí'rakre akarta volna tenni a viziutakat. A közlekedési vállalatok valóságos goriJlaháborut folytattak egymás ellen. A vasút irtózott még a gondolattal is, hogy átrakó forgalma legyen a viziutakkal. Egy-két helyet kivéve, se kikötők, se pedig összekötő utak nam épültek. / Tiszát szabályozták ugyan, de főleg árvízvédelem szempontjából. Gazdasági és közlekedési szempontból a Tisza állandóan el volt hanyagolva. \ Szécheniii-emiekliaiőzás meglepetései A mult esztendő őszén, Széchenyi tiszai utjárak százados évfordulóján, valaki felvetette azt a gondolatot, hogy a Tiszán is meg kellene ünnepelni Széchenyi omlókezetét. így született meg a Széchenyi-etmlékhajózás ötlete. A magyar közgazdasági élet előkelőségei, élükön a kormányzóval és három miniszterrel, a Mefter igyik gőzösen lehajóztak Tokajtól Szegedig. A kiránduláson részitvevő két gazdasági miniszter, Kállay Miklós és Fabinyi Tihamér állt másról-állomásra fogadta a küldöttségeket és hallgatta a panaszok tömegét. Különösen a kereskedelmi miniszter érleklődött igen melegen, foogy gazdák ós kereskedők miért idegenkednek a tiszai viziuit használatától. A válaszok egészen meglepőek volitak. Dehogy is idegenkednek tőle, ellenkezőleg nagyon szive.. en ba&zmálnák, ha — lehetne. Sok helyütt .izonban ho®zá sem lohe. jutni a Tiszához, a bc és kirakodás az év nagy részén lehetetlen. Átrakó forgalom aírg van és aftrri van. hallatlanu' -Lr4ga. A rejtvény bajnokság díjkiosztása auausztus hé 5-én, vasárnao délelőtt 11 órakor a OELmAGVAROHSZAG MMIMI» A aitMosxlöson résztvevő megfeftölcet Kértük, Cogy előfizetési nyugtáinkat Igazolásul $o»dIc magukkal. Különösen egy ad.aí ragadta meg Faiblnyi miniszter figyelmét. Ha valaki a Ti ia igény/ételével szállít magyar gabonát a Fekötetergorre, egy métermázsenaz a szállítása 50 60 fíllérbz kert. varnak el'enben helyek a Tiszán- afeh " berakás, vagy helyesebben a vasútról az uszálva'.. l való átrakdt 20. 25. sőt ffítérbe kerffl. Kiderült, hogy a tiszai forga'rmr: 'i ^eqiölő fc ^Jie az átrakás. Lehetetlen ínís, hogy nélűául a "obonának vasutrót hajóra rakása Szegeden feleannyiba kerüljön. mint az egész frrvarklötség az ezer kilométeres uton Szegeátöl fírailáig. G£ber tanácsos* missziója Budapestre .hazatérve, a keresikedelmi minisz^ ter nyomban megbízást ado" dr. Géber Antal" miniszteri tanácsosnak, hogy járja >e íz ösz* szes ditna' és tiszai kikötőket és állapítsa meg mindenütt, ho^y milyenek a viszonyok, különösen a kezelési költségeik szempontjából. fi tárgyalásba vonia be a közlekedési vállalatokat, városokat és egyéb érdekelteket s tegyen javaslatot, hogy az abnormisan magas be- és kirakós* költségek miként volnának csökken'hetök. Hogy ez a rendkívüli megbízatás menynyire indokolt volt, azt legjobban mutatja az a' körülmény, hogy vannak állomások, ahol a vasútról hajóra történő átrakás költsége métermdzsánkint 7 fiitér. de akadtak olyanok is, ahol ez a költség a 30 fülért is c 'n. A többi dunai és tiszai állomások után Gébar rrimsztieri tanácsos május 25-én látogatta meg Szegedet. ah<y helyszíni szemlét tartott és a Máv. üzletvezetőségnél tárgyalást folytatott a városisai és a többi érdekeltekkel. Ezen a tárgyaláson mindenekelőtt megállaoótották, hogy n mult sztereóban Szegeden kerekszámban hatezer vagon gabonát raktak át a vasútról hajóra és t>edif ezret a két 1 közötti nyilt nkodón, ötezret pedig a közraktárak telepéről. Megállapították ellenben az értekezlet résztvevői, hogy a szegedi forgalmi lehetőségek fokozásában van fantázia. Ha sikerül az átrakó berendezéseket modernizálni s a költségeket leszállítani. a szegedi gabonaforgalom könynyen a duplájára emelhető, a többi cikkekről nem is beszélve, melyekre nézvie a hajón történő száll itás szintén előnyösebb. Hogy ebből milyen előnyök származhatnak Szegedre, azt külön fejtegetni is felesNlfte Kerül! Szegeden az átrakás? Szegeden az átrakásnál a jelen pillanatban az említett két hely. a két hiá közötti nyilt tiszai rakodó és a raktárházak telepe jön tekintetbe. A tiszai rakodón. ahova a közúti vaspálya vágánya vezet, egy métermázsa átrakási költsége széké'árunál — ami azonban a'ig számottevő, — métenmázsánkint 10 fillér, vasúti vagorból történő átrakásnál 18—20 fllér Ugyanez a költség a raktárházaknál 2—3 fillérrel magasabb, aminek a magyarázata az. hogy a raktárházak telepéről egy közel 300 méter hosszú fahíd vezat az ártéren keresztül a Tiszához s az árut .otnheiri erővel «ma-