Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-29 / 170. szám

n F r M * n y * p o t? * 7 ä n T954 fufius 29. tott kocsikban ke"! az uszályokhoz eljuttatni. Magasak azonban a közúti vasútról történő átrakási költsétek is. Az tizem nem gazdasá­gos. amellett a Máv. ós a közúti vaeut. mint két Idegen vállalat áll egymással szemben s a Máv. igen imagas kocciikiállitási dijakat szá­mit fal Javaslat a szegedi forgalom megjavítására Az értekezlet nyomán tárgyalások indultak meg, hogy mit is tehetne csinálni a szegedi át­•rrikó forgalom feléléiikitése érdekében. Az el­ső javaslat a nyilt kikötőre vonatkozólag ön­magától adódott. Meg kell szüntetni azt a kettőséget, amely a Máv. és a kö'uti vasút között fennáll s a két vasat ne yen drágább. mintha a Máv. maga végezné az összes mun­kálatokat. Géber miniszteri tai:Á JSOS kívána­tosnak jelezte, hogy a város engedje el a va­gonokban érkező áru után a kövezetvámot s ezzel is mérsékelje a költéseket. Kívánatos volna, ha az átrakás áiját /6—17 fillérre le­hetne leszorítani. A raktárházak vezetősége egy tervet dolgo­zott ki, hogy mai kézierővel működő átrakó •üzemét mechanikai üzemre alakítja át. mely esetben körülbelül 5 fillérrel tuáná mai dijait nérsékelrd. Ennek keresztülviteléhez mintegv 200.000 pengő kamtmentes kölcsön engedé­lyezését kérte a kormánytól. Ez esetben a be­rendezések napi ötven vagon átrakását tennék lehetővé. Érdekes, de kissé valószínűtlenül hangzó tervet dolgoztt ki a Máv. szegedi űzletveztösé­ge is. Ez a terv abban áll. hogy a vasúti híd­nak egyik vágánya, amely a forgalom meg­c^ökkenése folytán jelen1 eg használaton kivül ¡áll, Ihásznál tessék fel az átrakó (forgatom ra, oiyformán, hogy az uszályok a híd alatt állná­nak mag s a babona átrakása a hídról ömlesz­tés utján történnék. Nehézsége ennek a terv­inek, hogv a minőségi átvételt így alig lehetne eszközölni s a Tisza változó vízállása mel­lett folyton változtatni kellene a berendezé­sen. Csak eredeti STYRSA kerékpárt és világhírű REITHOFFER gumit ve­gyen, mert Árban és mi női égben vezet. ivolí Péier mmm Híd u. 1. •«••••••(iir.imaBMM A DÉLMAGYARORSZÁG NOVELLAPALYÁZATA 14 Don Jüan utolsó napjai Jelige: Szeptember végén. 'Junius 10. Délelőtt Beppo-val kalandoztunk a csatornán, majd később virágot vittem fel Susi grófnőnek. A gondolázás és a virágcsokor nagyon szép volt, a grófnő annál kevésbé. Susi grófnő még mindig rendületlenül hiszi, hogy ugy hódithatja meg leg­könnyebben a férfiakat, ha legalább nyolcféle színből állitja össze ruháját. Le kellene szoknia a rikitó toalettekről. A szőke magyar miss délben másfél óra hosszát sétált tüntetőleg a szálló előtt a hórihorgas ber­sag'ieri-kapitánnyal. Persze, mindent láttam, de ugy tetlem, mintha nem vettem volna észre őket. A szőke miss gyönyörű és mérhMo'lenül büszke teremtés. Egy hete jött a szállodába valami furcsa nevű magyar városbél. Tény, hogy már első nap, a délutáni táncon rengeteg gavallérja akadt. Ta­lán ez tette annyira elbizakodottá. Beppo, aki nemhiába Velence legjobban informált gondolása, meséli, hogy naponta mással megy sétálni és lát­hatólag bolondítja a férfiakat. A jó lovagok ki­tartóan udvarolnak és láthatólag- minden eredmény nélkül. Ez azonban előttem semmit nem számit. Sőt! A vakmerő lovas is kikerülhetné a veszélyes gátakat, mégis megsarkantyúzza a lovát, mert hisz éppen az akadályokat keresi. A büszke magyar misst meg fogom törni! Hiába próbál egy hét óta észre sem venni. FéL tehát menekül a találkozás Fa, szén, koksz A Dach-malom ajánlata Az ügywek ebben a stádiumában a Back-ma­tom egészen különálló ajánlattal, iíllötve be­jelentéssel fordult a földművelésügyi miniszté­riumhoz és a városhoz. A beielentés lényege az hogy a vasúti híd melletti malmot, amely jelenleg üzemen kivül áll, beraktározó és át­rakó teleppé alakítja át. Minthogy ennek a üzeminek mechanikai átrakó berendezése már megvan, aránylag kis költséggel a kereskedel­mi forgalom céljaira ártalakitható. Bejelentése szerint a Back-malom 14 fiiérben akarja az átrakási költségeket megállapítani. A városhoz Mézett kérvényében a malom a közraktárak­hoz haiSion'óan a kövezetvám elengeáését kéri mely esetben a költség métermázsánkint még cgv fillérref csökkenne. Értesülésünk szerint a Back-malom n külön­böző temektől függetlenül ezeket az átalakítási munkálatokat már megkezdte s előreláthatólag augusztus közepéir velük el is készül. Magában a malomban ötszáz vagon gabona befogadá­sára szolgáló raktárhelyiség áll -azoknak a szállitókinak rendelkezésére, a"..lk átrakás előtt árujukat esetle- raktározni óhajtiák. Begavári Back Bernát felsőházi tag, a következőket mondotta: — A kitűnő vízi utat, mely az ország szivé­ből a tengerig vezet, ezideig nem lehetett kel­lőképen Kihasználni. Közvetlen a múlt év au­gusztusában megrendezett Széahenyi-emlék­l.ajóflás után, Fabimy ¡kereskedelmi miniszter érdeklődött, mi az oka annak, hogy nincs kel­lőkép kihasználva a Tisza. Meg Is igérte. hogy rendezi ezt a kérdést és kormánybiztost hizoH meg a kormány a tiszai hajózás fejlesz­tésével. — Az általános 'tapasztalatok szerint a vizi­fuvarozds nem drága, de a költségeket rendkí­vül emeli az átrakás. A vasúti díjszabást mér­sékelték. sekb kerül azonban a vagonból a ha­léba vnló útraiMs Ez a kérdés ugy áll, hogy az egész orsrdgbar, Szegeden a legmagasabb az átrakás költsége. Éppen ezen okból a forga­km Szegedről elterelődött más városokba, fő­leg Szolnokra. -— A kérdés az. hogy miért drága az átrakás H-^tron tptvfitn>e $e<riteni. Az átrakásnak elől. Annál kedvesebb lesz a játék. Alázatosra haj­lítom nyakas kis fejét s amikor már megszédült, visszaadom neki a kölcsönt. A szőke magyar miss gyönyörű teremtés, e una donna deliciosa s na­gyon jól fog neki állni, amikor a könnyeket törli ki szeméből. Később a hallban a német gyáros babaarcú fe­leségével beszélgettem. A babaarcú asszony Bep­po-nál érdeklődött felőlem s amikor nevemet meg­hallotta, állítólag, emlékezni kezdett egy-két ré­gebbi, közszájon forgó viselt dolgomra. Talán en­nek köszönhettem, hogy nem is sokat kertelt: — Maga tetszik nekem, Bepinello — mondta.— Higvje el, grófom, egy átlagon felüli nő mindig megérzi azt, hogv melyik férfi részéről fenyegeti veszedelem, fin azonban a szőke miss miatt kissé kedvetlen voltam. — Mit akarhat tőlem egy asszony? Nézze a ha­lántékomat, néhány ősz hajszálat is találhat. Nem­Sokára már csak emlékeimből élek. Higvje el, nincs más gondom, mint hogy minél nyugodalma­íabban töltsem el napjaimat, kaland? Ugyan mire­való! Erre mindketten elhallgattunk. Csak a búcsúzás­nál nézett megint rám. — Tudja, hogy a szobája az envém mellett van? — Gratulálok. Igen jó napos oldal. — Éjszakára soha nem merem bezárni az aj­tót, mért félek, hogy tüz támad. — Elég helvtelwi szokás. — Ha véletlenül eszébe jutna, hogy megtudion egvetmást a német művészettörténetről, jöjjön egész nyugodtan. Csak öt lépést kell tennie a fo­lyosón. — Éjszaka nem szoktam n^mef művészettört6» nettel foglalkozni — mondtam szárazon. — Dio Santo! — szisszent fel a babaarcú aszv szonv. — A hire után nem gondoltam volna eny­tivire ostobának! T.ehet, hogy csakugyan ostoba voltam. Mind«m­ésptre eszébe juttattam Münchenben hagyott két gyermekét s a derék sörgyárost, aki ebben a pil­i-a Egepfipr Báró Jésika árul IdUIKCI ucca20sz. két módja van: az egyik a raktárházak révén kevül lebonyolitá; ra, a másik módot a közúti villamosvasút bonyolította le, úgyhogy a küldemény eket a két hid között a hajóhoz vit­te és ott az átrakást eszközölte. Ezek a meg­oldások azonban rendkívül drágák voltak, fel­n erűit a terv, hogyan lehetne segíteni. Ne­kfjnk már kész átrakási tervünk volt. A tervet megvalósítottuk ós sikerült olyan olcsón a bu­zskereskedelem rendelkezésére bocsájtani, hogy e; által az átrakás klötsége jóval kevesebb lett. Most már 30 százalékkel olcsóbban eszközöl­jük az átrakást Szegedem, mint azelőtt, de még ezután is szó lehet a díjtételek leszállításáról. A városnak igen fontos éráeke, hogv az átra­kási forgalom ismét Szegedre terelődjön és éppen ezért altruisztikus alapon ajánlottuk fel berendezéseinket Kérdést irtéztiink ez ügyben Tonelli Sándor kamarai főtitkárhoz is, aki a következőket kö­zölte velünk: — A Máv. iiztetvezetőségénél május 25-én tartott értekezleten az elnöklő Géber minisz­teri tanácsos ur felkért bennünket, hogy a kü­lönböző alternatív megoldásokat Írásba foglal­ja terjesszük a minisLtcríum elé. Ez megtör­tént és tudomásom szerint ezen az alapon foly­nak a tárgyalások. A kamarának ebben a kérdésben egy céllá lehet, így jó berendezé­sek é? oirsó (fi ft ételek rév ér. a Tiszavidék• sőt déli Pestmegye forgalmát minél nagyobb mértékben Szegedre terelje. Ezért tettük azt a javaslatot is. hogy a Máv. létesítsen a köz­úti vsauttal külön ímea-állapodást és Budapest —Dunanart analógiáin Szeged—Tiszapart né­ven külön állomást fs féfesitsen közvetlen ta­rifákkal. Ami az egyéb me-roldási módozato­kat illeti, ezek a technikai szakember ek elbirálása alá tartoznak s ezek véleményének nitirs rnM^mtriin elébe vágni!. Modern emőüzem nyilt KELEMEN UCCA 5. sz. alatt (Royal szálló­val szemben). Megrendelésre készitem a legdiva­tosabb uri, női cipőket és cipőkülönlegességeket divatlap szerint is Kérem n. é közönség szives pártfogását. LEHOCZKY MIHÁLY cipészmester. lanatban bizonyára epedve gondol szereteti hitve­sére. A szőke magyar miss gúnyosan nézett rám, amikor a német nő faképnél hagyott. Aztán megint messzire bámult, mintha levegő lennék. Nem csal meg ez a naiv kis játék! így kezdte az a bizonyos Scala-éneikesnő is. A vége mégis az lett, hogy.., Meg foglak törni, büszke magyar miss! A miss pedig nyugodtan itta limonádéját a szal­maszálon keresztül. Vígan nevetett; az attaché, aki ugy látszik, a mai napra elválhatatlan kísérőjé­vé szegődött, bizonyára valami viccet mondott ne­ki. Kissé bosszantó volt a helyzet. Az attachéról el kell ismerni, hogy nagyszerű társalgó. Merész tekintetű, vidám arcú és villogó fogsora van. Na­gyon fiatal. Szinte már szemtelenség ez a kiabáló fiatalság Junius 1 í. Ma délelőtt végre hosszabban beszélgettem a szőke lánnyal. Mikor keresztül haladt az előcsar­nokon, asztalom előtt leejtette a zsebkendőjét. Is­mertem ezt a fogást. — Nagyon köszönöm, e tante grazié laro — mondta dallamos hangon, aztán hirtelen elhatáro­zással leült mellém. — Mit akart a német nőtől7 — kezdte. — Nagyon haragosnak látszott. — Semmit. Ha akartam volna, még most is mel­lettem ülne. — Nagyon elbizakodott. Nézze, én mindent tu­dok magáról. Tudom, hogy legalább ötszörannvi nőt tett tönkre, mint amennyit boldogított. Mesél­ték nekem, hogy Európa legveszedelmesebb raga­dozója. Mégsem volna szabad igy beszélnie. — De kedvesem, anima mia cara, maga nagyon Fatál még. Tudja mit mondtam az illető hölgynek? Azt, hogy hagvjon békében! — Ez neveletlenség volt. — Nem, menekülés. — Mi elől? • — \ szenelem *>!«!! Egész életem futás vo1! a szerelemért és menekülés a szerelmi kompliká­cióktól. Most máx ki»-* yagyok.

Next

/
Thumbnails
Contents