Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-14 / 157. szám

PECMffgyARORSZKO 193* jfufíns T4: TOlfA II RAD(7AI AM ^eowyiit ^«^»^ísíí: I Ui^MJI DUKiiiMliyli Borravaló Rifles! olvasó rovata Az éjszakai csend /m» Szerkesztőség! Kérem, hogy az aJanti levelet t lapjuknak Az olvasó rovatában közzétenni szíveskedjék. A Deák Feireinc- és Hid-uccai sarokházban lakom és sajnos nap-nap után kénytelen vagyok álmatlanul tölteni az éjsziakát. Ezekbe az uccá'kba torkpl lik szinte a város összes szórakozóhelyeinek kijárata, illetve erre haladnak el a szórakozák és vigadók, de olyan hangosan és olyan trágár szólamok elhangzása mellett, hogy azok a legkevésbé érzékeny embert is sértenék. Nappal ezen a környéken három rendőr is felíigyol a forgalomra kérdés, hogy éjszaka miért nincsen egy rendőr som a közelben- aki ezeket kissé mérsékelné. Nem vagyok irigy, sem túlságosan öreg ember azonban a múlt éjszaka is alig aludtam e«y félórát és tekimtve azt. h'Qgy dolgozó, hivatalba járó ember vagyok, valami pihenésre mégis van sziiségem. Npmssak magamról van szó, hanem az egész környéken lakó embefek éjszaka? nyugaljpáról, akik ezen lárma elől n.em tudnak a mostani hőségben elzárkózni, miután kénytelen mindenki nyitett ablaknál aludni. Tudom azt. hogv sokkal kisebb külvárosibb uccákbam a rendőrök szigorúan ügyeinek a csendre, a belváros szivében miért nincs erre szűkség? Nagyon jó voína, ha a rendőrkapitányság egy éjszaka csak megfigyelné, hogy mi megy ott az uccán végbe. Remélem, hogy ezen kérelmem 8 rendőrség szimpátiájával fog találkozni és ezen példátlan állandó csendháboritásoknak véget fog vetni. Tisztelettel: Egy Deák Ferenc- és Hid-uccában lakó előfizető. háítartáni ís méMíros, kedvei« fiietésf feltételek mellett lepolcnóbhan heszorezhotök Fekete NAndor. Ko.nulh (.. suaAriil 18. TeL 20—72. AUTO karosszériák, ujak, mindenféle kivKelhen Készítek, átalakítok, nyitottakat osukottra. Komblnék 400 pengőtől. Autofényezések, bélelések. Karambolos autók javítása. Beller Kálmán, Koós József Kossuth Lajos sugárul 68. Mim. Sehol olcsóbban! gyermekkocsik gumi és szerelekek részletre is. — Nagy JavítóműhelySzántó Sándor gépraktára, (üss Dávid-palota Kiss-ucca Tanuljon „Durium*' &anglemexwöt /obéleles kie/íéssel fillérekén angolul franciául Egy teljes sorozat 6 lomezből áll bőséges szövegrésszel. Ára 24 pengő. Sok e* önnok? Ha igen, egyenként is megvásárolhatja a lomezeket. 1 lemez Ara szövegrésszel 4.20 pengő Raphaló a Déimagyarország kiadóhivaíalában Az ágyútűzzel szabályozható íelhőmükődést két szegedi tudós jóval a japánok előtt feltalálta — Levél a szerkesztőhöz, -r A Déimagyarország csütörtöki számában érdekes londoni tudósítás jelentette, hogy a japán tüzérség esőcsináló gyakorlatokat tartott. Több nehéz üteg egy óra alatt 1500 lövedéket lőtt a magasba és rövidesen utána három óra hosszat tartó záporeső ¡»idült alá. A szakértők a bő csapadékot annak tulajdonítják, hogy az ágyuk által előidézett légnyomás mozgásba hozta a felső levegőrétegeket. Igen tisztelt Szprke«ztő ur, minden tudományos felkészültség nélkül szoktam hozzászólni az időjárás kérdéséhez, legfeljebb évtizedes megfigyeléseimre támaszkodom, minthogy nem támaszkodhatom a tyúkszememre, amely heves nyilalással jelez minden borús időváltozást. A?t azonban régóta tapasztalom, hogy a holdtölte többnyire kellemetlen következményekkel jár s babonás hitem, hogy a szeszélyes, szinte lehetetlen időjárást a háború hozta magával. Majd elkövetkezik sorjában a magyarázata, hogyan értem ezt? Mindenek előtt ej kell mondanom, Hogy a Japánok tudománya a mesterséges esővel nem hogy nem uj dolog, hanem számtalan vonatkozásban egyenesen szegedi tudomány. A" század elején volt Szegeden egy V o z 'á r y Pál nevü királyi mérnök, igen rokonszenves tudós férfiú, akire az idősebb generáció bizonyára emlékszik még. (Vagy ha éppen őrá nem, akkor a finom megjelenésű lányára,) Vozáry szenvedélyes meteorológus volt, állandóan tanulmányozta az égboltozatot, de szegény léttére nem rendelkezett tökéletes műszerekkel, n tudománya kibánvászásához való áldozatkészség pedig távol tartotta magát tőle. ,,Meteor" volt az irodalmi pszeudonimje, jóslásait levelezőlapokon, péha nagyobb terjedelemben is, közölte azzal a csekélyszámu előfizető-gárdával, amely érdeklődött a tudománya iránt. Természetes, hogy ráfizetett a szenvedélyére, hiszen égés? szerény lényéből hiányzott a törtetés, az érvényesülés tehetsége. Abban a korban éltünk, amikor a gondtalan emberek egy egészséges kacagás kedvéért képesek voltak mindent feláldozni, hát ha még hozzá a kapagás piros abroszQs asztalok felett, leanderbokros kocsmaudvaron szállt a hasonló melódiákkal teli semmiségbe! A jó öreg Meteoron ís inkább mulattak az emberek, a napfoltokról való teóriáiét tulbuzgó ábrándnak minősítették, sőt Szél Sándor tanyai költő is iigv jellemezte, mikor meginterpretálódott, ha vájjon eltalálja-e a főmérnök ur az időjárást: — Körülbelül néha-néha majd-majd semmit. Ezt a véleményt azonban nem lehetett készpénznek venni, részint mivel Szél Sándor a poézis szatirikus ágával élt vissza, — a homokon meztélláb, — főleg azonban mert — fi is időjós volt, habár csak az ökörfark-kóró nevezetű és bizonyos árnyalatban a királyi jogarra emlékeztető virág volt az a bázis, amelven tudományának talpát megvetette. Vozáry a napból, annak csomópontjaiból jósolta meg nem csnk az időt. hanem annak az emberi szervezetre evakorolt hatását is. Mint úgynevezett „aprö-gyiijtfi" az idők folyamán sok mindent eltettem s most előkotorva a rengetegből, megállapíthatom, hogy példáid a napnak 1902 juliusának 3., 4. és 5. napjaira eső csomópontjait meglehetősen nagyfontosságunak jelezte jóelőre az öreg ur. Átnézve már most a megfelelő korú lapszámokat, az érdekesebb címek között megtaláljuk a braganzai hercegnek Londonban történt letartóztatását, Takács Zoltán pénzhamisító bandájának szétugr-alását. a valkány—oroszlányi vasúti összeütközést, a nagybecskereki megyeszékház leégését. Erdei ékszerész meggyilkolását és hullájának szétdarabolását, Lay Viktor földbirtokos agvonveretését és rengeteg öngyilkosságot. — amik talán megtörténtek volna napfoltok nélkül is, de talán nem iey egyszerre, mondta Vozáry Pál, aki makacsul hirdette, hogy mindezt a sok kisiklást a nap csomópontjai okozzák, amennyiben rendkívüli hatással vannak av emberi beateg szervezetre és kedélyre. — Ha a statisztika ebben az irányban Jegyezné fel a szomorú adatokat, irta akkor Vozáry, csakhamar belátná mindenki, mint mozgatják a bolygók járásaikkal, állásaikkal az ember egész belső valóját. ÉPP ugy propagálta Vozáry az úgynevezett vibarágyukat, amiknek Lakatos Károly, ez a soha eléggé nem méltányolt szegedi természetbúvár, híres oroithoJógus, vadász, halász, számtalan tudományos és alapvető könyv szerzője, volt a fanatikusa. Talán arra is emlékeznek még az öregebb szegediek, hogy Királyiialiuán különös szerkezetit ágyukkal kergette el a gyajius felhőket, , mikor jegei sejtettek bennük és féltették a termést. Annyi tény, hogy azon a vidéken sokkal ritkább volt a jégverés, mint a tanyavilég más részein, a királyhalmí fejlett szőlőkultúra a legelőkelőbb helyet foglalta el minden időkben, mint ahogy egész Jugoszláviában ma is a királyhalmi bor vezet parádés alkalmakkor, még a ljjres szerémségi borokat is megelőzve akárhányszor. A viharégvuk, amilcet azon az egész borvidéken használtak, tengeri hajó kéményéhez voltak hasonlatosak felül öhlösülő szájjal. Ezzel lőttek a gyanús felhőkbe, amiket jobban el tudtak kergetni, mint ahogy a?t a harangozással érték el. Ámbár a tudomány megfejtette, hogy a vihar ellen való hanangozás is csak külsfi formájában vallásos hit, — esetleg babona, — lényegében mozgásba hozza a felsőbb levegőrétegeket és elűzi a nem túlságosan magasan járó felhőket. Lakatos Károly írásban Is sokat foglalkozott a viharágyukkal, a társszerkesztésében megíelenő „A Természet" c. folyóirat 1002. évi 20. és 21. számában is ezzel foglalkozik a „gazdaság! közérdekre" hivatkozva. Szerkesztett ez a csendben élő tudós olyan messzehordó puskákat fs, amiket szenzációval fogadott a külföld, hogyne fogott volna hát hozzá a „gazdasági ágyú" megkonstruálásához! Legyen ez is tökéletes, mert az addig használatban levfi primitív szerkezetek sok bajt okoztak s kárt tehettek az emberi életben ís. Birtokunkban van Lakatos felhívása, amelyben bejelenti, hogy az á«ynkat személves felügyelete melleft a budapesti Fehér-gyár készíti, berendezésűk dugattyús gyö-tős rendszerű, kívánatra azonban gyutacsos, sőt villámos gyujtásuakat Is előállítanak. Vannak irányithatók és csak merőleges állásúak. Az irányithatók a jobbak köd, dér, fagy és jégkárok ellen való védekezésre. Aruk 140 forint engedmény nélkül, de „rendelésnél 30 felpénz előleg^ztetik," mert neki is előző költsége van a készítésnél. Hogy mi lett a „gazdasági "ágyuk" sorsa, arról ebben a pillanatban nem tudok beszámolni. Annyi tény, hogy mérhetetlen idők óta nem hallottlnk róluk, az emberiség a másfajta noélágyuk hatását sinvli még mindég. De a japán kísérletezés hirére, — amely bár éppen az ellenkező eredményt akarja elérni, esőt csinál, ami asonban végeredményben egyre megy, — szükségesnek találtuk a két érdemes szegedi tudós emlékéneik felelevenítését, ök sokkal előbb foglalkoztak a kérdéssel, mint a japánok, csak nem volt meg a kivitelhez az a mérhetetlen gazdasági előnyük, amivel a ferdeszemu apró sárga faj más tekintetben is a világ nvakárai szeretne nőni. Sernmi<ís< »re sem tartom azonban kizár' dolognak, hogy a mostani kísérletezés Szegedről, illetve Vozáry Pál és főleg Lakatos Károly kezdeményezéséből indult ki. Áz élelmes japán nép mindent felszippant a világon s mit tudhatjuk, miféle műszaki zseni rejtőzött abban az alázatos kulialakban, aki egykedvű r« fagyott mosollyal 'árulta időnkint nálunk a cseh gyárakban összeivásárolt „japán" holmit. RAF F A Y-étterem kSX! TSűRfíS&rS ciaanwneesBRUR. lekvárját, ozorkl'á: •rikájít * .VINDUr Befőttjét, paprikáját, paradloeomát ji> tegye el. Akkor letz tarlót. Évek ót» kttan«en bevált rvnmőloskonzerváló usr. Kapható a kéiziWnól: GERGEL/ gyógyszerésznél!, Kossatji Lajos sugarat <$s nagykörút sarok. K5S