Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-10 / 129. szám

Legitimista bonyodalmak Somogyi Szilveszter emlékének megörökítése körül Tiltakozás a Rudolf-tér átkeresztelése ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország legutóbb ismertette azt a javaslatot, amelyet dr. Pálfy József polgármesterhelyettes szándékozik a kisgyűlés utján a hétfőre összehívott Somogyi Szilveszter emlékközgyűlés elé terjeszteni az elhunyt polgármester emiékenek megörökítése ügyében. A polgármesterhelyettes azt javasolja, hogy Somogyi Szilveszter emlékét a törvényhatósági bizottság húszezer pengős alapítvány létesítésével és a Rudolf-térnek Somogyi Szilveszter nevéről való kievezésével örökítse meg azonkívül, hogy a polgármester emlékét jegyzőkönyvben is megörökíti. A javaslat-tervezetnek a térelnevezé&re vo(natkozó része imost váratlan bonyodalmat okozott. A po 1 gá rmes t er hel yettesmell kerülő uton tudomására hozták, hogy a szegedi legitims'dk tiltakoznak » Rudolf-tér nevének megváltoztatása dlen, mivel ez a tér őrzi Rudolf trónörökös emlékét. De tiltakoznának a legítmisták a Gizellatér elkeresztelése ellen is, mivel Gizella Habsburg főhercegnő volt. Azt rv'nják, hogy a város keressen valami mas, méltó teret, vagy uccát és azt nevezze 'A Somogyi Szilveszter nevéről. A Radolf-tér nevének megváltoztatásához a szegedi egységespárt sem idrnl hozzá. A párt választmány 'es: utóbb foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a párt nevében ki tartson a hétfői kőzíryiilésen emlékbeszédet Somogyi Szilveszterről. A választmány dr. Tóth Imrét jelölte ki szónokául. A választmány ugvanakkor elhatározta azt is. hogy ,.em támogatja a Rudolf-tér elnevezésére vonatkozó javaslatot nem legitimista szemponttok miatt, hanem elvi okokból. A Rudolf-téri kombináció miatt azt a megoldást javasolja, hogy dr. Somogyi Szilveszter nolcármesfcr nevéről az Frzséhetrakparfoi nevezze el a közgyűlés. Dr. Pálfy József polgármesiterhelyettes a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának. — Amikor elkészítettem javaslatomat, nem is gondoltam arra, hogy az sértheti a legitimisták érzékenységét. Nem 1: ez volt vele a célom. Azért gondoltam a Rudolf-térre, mert más, megfelelő megoldást nem találtam. A Templom-tér neve régebbi keletű közgyűlési határozat értelmében Lázár György-tér és kegyetlen cselekedetnek. emléksértésnek tartanám, hogy ezt a közgyűlési határozatot most megváltoztatnánk. Lázár György polgármesternek nagy, kezdeményező szerepe volt a fogadalmi templom fölépítése körül, méltányos tehát, hogy az a tér őrizze meg nevének emlékét, amelyen a fogadni templom áll. A Gizella-tér neve minden valószínűség szerint Klebelsberg-tér lesz, hiszen ez a tér a tulajdonképeni kapuja annak az egyetemi városrésznek, amelyet Klebelsberg Kunénak köszönhet a városi. Felmerült tárgyalások közben az a kívánság is, hogy Somogyi Szilveszter nevéről a Mars-teret nevezzük el. de ez ellen kifogása van a többségi pádnak. Ha a Rudolf-téri megHA-HA CIPŐ minőségben, árban uéoiérheieiten! Tekintse meg kirakatainka!. HA-HA. Kelemen-ucca oldás ellen kifogás marülhef tői, sókkal inkább kifogásolhatják a legitimisták az Erzsébet-rakpart átkeresztelését, mert hiszen Erzsébet ki' rálynö feltétlenül közelebb állt a magyarsáe szivéhez, mint tragikus sorsú fia, Rudolf trónörökös. — Azt hiszem — fejezte be nyilatkozatát a! polgármesterhelyettes —, hogy a Rudolf-téri megoldás a legmegfelelőbb, már csak azért is, mert a Rudolf-téren van Somogyi Szilveszternek az az alkotása, amelyet a legjobban szeretett és amelyre a legbüszkébb volt: a kisvasút végállomása. Izgalmas jelenetek és ujabb érdekes tanúvallomások a Dréhr-per szombati tárgyalásán Elutasították a védelem előterjesztését Budapest, junius 9. A Töreky-tanács szombaton folytatta a Dréhr-ü gy fő tárgyalását, változatlanul nagy érdeklődés mellett. Szombaton kellett volna kihallgatni tanuképen giróf Bethlen Istvánt, de a volt miniszterelnök betegségére való hivatkozás?"! kimentette magát. Nem — Hogy ismerkedett meg az urával? — kérdem aztán tőle. — 6, — azt mondja, — az nagyszerű volt. egész regény, nagyságos uram... Koramendálták nekem, hogy jó volna konek ez a rokkant. Nem iszik, nem goromba, jó fizetése van, örökös fizetése... Én itt laktam a másik tanyán, az uram elesett a háborúban, gondoltam, megnézem, hátha nekem rendelte az Islen ... Hát kérem, mingyán megszeretett, mer nagyon jó ember ez. — No és aztán elment magáért csengős szekéren, ahogy errefelé szokás?... Befogatott az ur négy lovat, ugy hozták el magát? — Ó, nem. — mondta az asszony, — mingyán megirigyeltek a szerencsémet és el akarták tőlem venni. Pletykáltak rám kérem, hogy én nagyon cifráik odó vagyok, neim vagyok szegény asszonynak való. Dacosan vetete fel a fejét. — Én nem vagyok szegény asszonvnaíc való? íérem! mikor nekem minden szülőm cseléd volt a tanyán! Olyan szegények voltunk mink mindig, hogy ennivalónk se volt. Tlypt mondani rám, kérem alássan... Dohát ilyen az irigy emberiség... Itt akartak a nyakába varrni egy leányt... de olyat, hogy még beszélni se 'ehet róla ... A piszok csorog róla. amerre lép... Hogy az való neki és ez a bolond ember meg majdnem meg is esküdött vele. mikor nekem feltűnt, hogy mi van evvel a rokkanttal, hogy ez még nem is izén utánam. mikor pedig olyan szivesen fogadott... Nagvot lélekzett és szaporán folytatta: — Hát én akkor este, hogy ez eszembe jutott, mingyán elgyalogoltam ide s beállítok... Éjjeli tit az uram, mert egyébre nem lehet használni, hát tudtam, hogy ébren találom... Kérem szépen osztás elmondott nekem mindent és én is neki mindent... Elbeszélgettünk... Hát újra nagyon megkedvelt. Azt mondja, ne is menjek má el, ma" ^ mHigyŐB oáfe ... Hát, mondom, azt nem lehet, mert el kell búcsúzni a rokonoktól, meg el kell hozni, ami kis vagyonom van ... Hát hogy legalább éccakára... Arra osztán itt maradtam. S az asszony újra a szája elé kapta a kezét s mosolygott. — Akkor még megvolt a fogam is, hát nagyon megszeretett akkor éccaka ... Reggel osztán szekeret kért, ugy mentem el a holmimért, meg az írásokért... Szerényen és szemérmesen mondta el a dolgot s ugy csillogott az arca, hogy szinte kivilágosodott tőle a kis sötét lakáska. — Hát az ura hol van? — kérdem. — Jaj, biz az a városban van, mert baleset érte Leesett egv létráról, mert hiába féllábú, segíteni kellett neki a szénarakásnál és lecsúszott, össze is törte magát és bevitték a kórházba. Két hónapig feküdt ott, akkor azt mondták az orvosok, menjen már haza, mer másnak kell az ágy. ö meg ahogy leszállott a betegágyról, újra elesett. Nem tudott ráállani. Akkor megvizsgálták és csak akkor látták, hogy el van törve belül a lába csontja, még rothadt is már szegélynek... No, le is vágták a másik lábát is és moist azlán szénen meggyógyult Vótam bent nála, mikor a havi négy pengő hadisegélyért bementem a város\ ba; most mán olyan egésséges. mint a makk és jövő héten, ha szekér megy be, haza is hozzák a lelkem«^. v \ Egy kis négyéves gyerek jött be a szobába, a,' karján cipelt egy még kisebbet, olyan félesztendőset. Azután jött a harmadik is, a középső. Pirosak voltak a gyerekek, mint a pünkösdi rózsa és vidámak, mint a szép kis szőke malacok. Köríveitek az anyjukat, fogták a köténvét Az megnyálazta a kötény csücskét és megtisztogatta az arcocskájukat. És én szégyenkezve éreztem, hogy iaw most a boldoűok szigetén vagyok. )/ v jelent meg giróf Batthyány Gyula sem. de gróf Batthyány Lajos sem, akinek a vallomását ezután felolvasta a bíróság. Batthyány vallomásában előadta, hogy ő a bicskei városháznál soha sem kérte Bethlen István közbenjárását. Tudomása szerint a vételárból csald 425 ez"" pengőt kapott kézhez a fira és menye. Az első tanú Túri Béla képviselő volt. Az volt a benyomása, hogy! Vass József meg akarta vásárolni a kastélyt. de a miniszterelnök szerepéről nem tett említést. Dréldr szerepéről sem tud. A következő tanú Szász József bicskei tekan rékpénztári igazgató volt, aki elmondotta, hogyl a Batthyány családnak abban az időben igen rossz volt az anyagi helyzete. Isiik György. > Batthyányék titkára tett ezután v&Homást. Öl kalauzolta Vassit és Dréhirt a kastélyban* Bethlen szerkőéről nem hallott semmit, ö 800 ezer pengőt javasolt "-érni a kastélyért. Aa ingatlan megbecsülése vésett két bizottság isi járt kint Bicskén. A kastélyért a grófótó ténylegesen 425 ezer pengőt kaptak, illetva csak papiroson volt ez is, voltaképen kehesebb volt az ősszeg. A Krausz-bankház csak 374 ezer pengőt utalt át. A grófnőtől ő megkérdezte, hogy miért csak ennyit kaptak, a grófnő őt azonban leintette, hogy ne törődjék vele. Az elnök és a titkár között a« elszámolás miatt i heves vita J&rt ki. A tótkár megmarad amellett, tiogy 'nefif •tud semmiről semmit, ő azt könyvelte el. amit BELVÁROSI Ml O XI Vasárnap Hétfő Az évad legsikerültebb látványos, íenés és énekes filmje: Riói lányok Dolores del Rió főszereplésével