Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-05 / 124. (125.) szám

DECMAGyARORSZÄ unius 5: Bank- és hitelrendszer Szovjetoroszországban Irta TONELLI SÁNDOR. Előre kell bocsájtanoíit, liogy az alábbi so­rokéri semminemű felelősséget nem vállalök. Ami a következőkoan meg van irva, az Ost­europa cinwnel Königsbergiben megjelenő né­met közgazdasági Sizaklap egy hosszabb cik­kének kivonata, arnek Szovjet-Oroszország hitelrendszeréit ismerteli. Ismétlem, ez osak a teoretikusan elgondolt rendszernek az ismer­tetése. Hogy a rendszer miként fest a gyakor­latban, arrói a cikk nem beszél, én pedig meg­állapítani nem tudom. A kiindulási ponton, hogy a szovjet bank­rendszere a kapitalista államok bankrendszeré­től lényegesen eltér, azt hiszem, senki seri cs'odálkoztatik. A szovjet hivatalos megálla­pítása szerint az ő bankjaik klientéláiukat nem a rentabilitás, hanem n tervgazdaságot űző á'laim gazdaságossági szempontjai szerint vá­logatják mag. A bankok nem nagy nyereségre törekszenek, hanem a hitelnyújtás asze­rint történik, hogy a felek működése mekko­ra harznot jelent a közösségre nézve és mi­ként ¡Illeszthető bele a szovjetállam gazdasági céljaiba. Az egyéni hitelképesség és rentabili­tás alárendelt jelentőségű, a fontos a tevékeny­ség általános gazdasági jelentősége, illetőleg az, hogy az állami szervek ?z illető tevékeny­séget menyiben ismerik el indokoltnak és szükségesnek. A hitelnyújtás tehát a szovjetfconmány által megállapított irányelvek szerint a fizetési esz­közök organizált szétosztásának formájában történik. A kapitalista rendszer értelmében vett hitel Oroszországban i.incs, ezt a pénz- és hi­teleszközöknek költségelőirányzatszerü szét­osztása helyettesíti. A talaj áonkcpeni bankár az állam, közé és a felek közé ékelődik a bankszervezet, amely­nek elég rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy megérezze a v-zdasági élet zavaró jelenségeit és ezt a gazdasági népbiztosságnak rögtön je­lezze. A bankok így a Szovjetáílamban a veze­tő gazdasági h'atóságok kisegítő szarvei. A bankok szarvezik meg a felépítés alatt álló ipari üzemek pénzgazdaságát, ellenőrzik az előirt tervek végrehajtását, vezetik az üzemek racionalizálását és állandóan fogyeliik a nyújtott célhitelek rendeltetésszerű felhasználását. így a felek a bankszervezetnek állandó kontrolja alatt állanak. A kapcsolat felek és az állami bank. mint v>égső hitelező között annyira szoros, hogy 1928-tól kezdve az állami bánik legfontosabb üzletfeleinek még közvetlen pénztári szolgála­tát is átvette. Megállapodást toctött például a« állami bank a naftaszíndSkátussal, a pánorosz fextílszindiikátuss&l, a közlekedésügyi népbiz­tossággal. hogy ezen mfinden bankszerű ügyle­tet kizárólag rajta keresztül bonyolítanak le. Minden befizetés javukra csak . 1 állami bank­nál történhetik és az összes kifizetéseket az állami bank eszközli. Ebből logikusan következik, hogy a rendszer teljes kiépítése az egyetlen bank rendszeréhez fog vezetni. Az állami bank egymásután szív­ja fel a régi bankszervezetnek formailag még különálló egyedeit és osak idő kérdése, höigy valamennyi pénzintézet mikor fog az állami bank fiókiává átalakulni. A váltóhitelnek a kapltalisztlkus arszágok­Mn divó formája a szovjetállamban nem bir létjogosultsággal. A szovjet gazdasági rend­szere mellett ugyanis i váltó, amelyet az ál­lam tulajdonában levő valamely tizem kiállít, nem szolgál hitelbiztosítékul, nem peresíthető, alapján zálogolás vagy végrehajtás nem esz­közölhető. A váltó egyszerű technikai segéd­eszköz valamely üzem hitellel való ellátására. Az üzemnek az állam a tulajdonosa, a hitelező is maga az állam, a váltó tehát osak Jogosít­vány. utalvány, vagy hitelkeret, melyen belül az illető üzem dólg^zl A fél bonitását a hitelnek gazdasági célsze­rűsége helyettesíti, a hitelgaranciát pedig az állami bank a gazdasági eszközök tervszerű előállításában és fo, galombahozatalában talál­ja meg. amely elméletileg kizárja a veszteség lehetőségét. Mindezekből következik az Is, högy a bank­ügyleteknek nazy része, melyek nálunk isme­retesek:. a szovjet rendszerébe nem illesztliotok bele. így például a kapitallsztikus bankoknak egyik legjelentékenyebb és rendszerint tekin­télyes nyereséget biztosító üzletáguk az érték­papírüzlet. Értéktőzsdei üzletek azonban Szovjet-Oroszországban egyáltalán nincsenek és úgynevezett értékpapírok a szovjet jog sze­rint nem lehetnek spekuláció tárgyai. Tőzsdék a miénktől lén^etesen eltérő rendeltetéssel vannak ugyan Oroszországban, de ezeken kül­földi értékpapírok nem vásárolhatk és el nem adhatók. Belföldi értékpapírok pedig, mint­hogy mindennek a tulajdonosa az áHam, egy­általán nincsenek. A jelzálog és lombara-üzletnek a formái is egészen mások, mirtt kapltalisztikus nyuga­ton. Minden áru az állam kezében van, az árukkal nagyban való spekuláció tehát szintén nem lehetséges. Az áru üzletnél tehát a hitel­nek egészen különleges formája fejlődött ki. A hitel az áruhoz köttetett, abban az értelem­ben, hogy az adós mindig az a szervezet, vagy intézmény, amelynek a meghitelezés alapjául szolgáló áru pillanatnyilag feldolgo­zás, vagy értékesítés céljából birtokában van. Ha például az -'lami bank, vagy vele össze­köttetésben álló más bank olajosmagvak szál­lítását finanszírozza, a nyersáru feladója ab­ban a pillanatban -mentesül kötelezettsége alól. mikor az árut a feldolgozó olajüzemnek átszol­gáltatta. Ettől a perctől kezdve a hitel átiratik az olajüzem terhére és ez lesz a banknak adó­sa. Mikor viszont a gyár az áru1 átadja az ér­tékesítő kereskedelmi trösztnek, a bank a megterhelést erre írja át. , Ezen a módon a hitel követi az ára útját egé­szen addig az időpontig, mig az eladásra nem került és az ellenérték vagy jóváirás formá­jában, vagy készpénzben he nem folyik az ál­lami bank pénztáraiba. A hitelnyújtásnak ezt a módozatát angol kifejezéssel conveyersystem­nek nevezik és állítólagos előnye abban je­lentkezik. hogy feleslegessé teszi a vállalatok­nak egyimás közötti eladósodását. Az állam a szovjeíbamkok működéséről nagy­szabású hitelstatisztikát vezet. Különlegessége a szovjet-bainkirendszernak, hogy ez a statisz­tikai anyag mindenkinek rendelkezésére álL Banktitkot a szovjet, minthogy ugy a bank* mint ügyfelel végeredményben csak állaim! üzemek, vagy szarvek, nem ismer. A" egyes bankok statisztikai anyagát az arra rendelt központi szervek tudományosan feldolgozzák ós a pénzügyi népbiztosságnak mutatják be, amely a kimutatásokat a pénz­ügyi közlönyben feszi közzé. Bz viszont az állam egész hitelpolitikájának és hitel-terv­gazdaságának alapját szolgáltatja. A hitelstatisztika tudományos feldolgozásá­ban különböző ágazatokra oszlik, mint pél­dául bonjunktuirastatisztika, pénzügyi statisz­tika, egyes gazdaságii ágazatok statisztikája, forgalmi statisztika, kalkulációs statisztika, stb. 1931 óta a statisztikának egy trj ágazatát vezették be ez a hitelfelhasználás statisztiká­ja, amely klteiried mindazon gazdasági moz­zanatokra, melyeknél a bankszervezet révén való pénzügyi ellátás szükségessége felme­rült A banküzletekről szóló kimutatás terme­lési és iparáganként mintegy száz különböző ágazatira oszlik, melyeknek kimutatásai az úgynevezett gazdasági tervstatisztika formájá­ban kerülnék a nyilvánosság eié. Ez szolgál­tatja az alapot a kővetkező esztendők gazda­sági program Inaik felállításához. Ez a szovjet bank- és hitelrendszerének váz­lata. Természetes, hogy ez a vázlat nem tar­talmazhat felvilágosítás' airra nézve, hogy mi­ként fest maga a rendszer a gyakorlatban. Azt ugyanis nar n sok esetben tapasztalhat­tuk, hogy a szovjet közgazdasági életében a: teoretikus elgondolások nagym messze esnek a gyakorlati megvalósítástól. Valószínűleg a bank- ós hitelrendszer működésének h vannak súlyos szépséghibái. A rendszer ismertetése azonban nem látszik; fölöslegesnek, mert ké­pet írd arról, hogy egy olyan gazdasági rend­szer, amely a magángazdaságot nem ismeri miként igyekszik a bankot, a magánga^dasági rendszer legtMkusafeb intéziménvét átformálni és az államkarrftafi'rrmsnak keltébe «wdgá­latába beállítani. Fürdőtrikók, cipők, sapkák POII get-esóbbau poiiaKTesnmn® Ingyen nyaralási csereakció a DÉLMaayaRORSZáG előfizetői vészére Ausztria és Magyarország között iunius 2-től október 6-ig. A Délmagyarország minden előfizetője és hozzátartozója ingyen nyaralhat Ausztriában, aki ugyanazon időre ugyancsak ingyen ellátást nyújt osztrák nyaralóvendégeknek. Az akcióban résztvehetnek elsősorban: közalkalmazottak, magán­hivatalnokok, szabadfoglalkozásúak, főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók, de ezeknél fiatalabb gyermekek nem. A nyaralási idő az igénylő kívánságának megfelelően Bécsben, vidéki városokban, vagy fürdőhelyen tölthető el. A cserenyaralási akció résztvevői az Ausztriába és vissza­utazásra vasúti kedvezményben részesülnek. Jelentkezni a DÉLHMGyHRORSZÁG kiadóhivatalában keit, ahol felvilágosítással is készséggel szolgálnak. A jelentkezéssel egyidőben 42 pengő a feexeEési kffféségekve lefizetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents