Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-05 / 124. (125.) szám

DECMAGyARORSZÄ unius 5: Bank- és hitelrendszer Szovjetoroszországban Irta TONELLI SÁNDOR. Előre kell bocsájtanoíit, liogy az alábbi sorokéri semminemű felelősséget nem vállalök. Ami a következőkoan meg van irva, az Osteuropa cinwnel Königsbergiben megjelenő német közgazdasági Sizaklap egy hosszabb cikkének kivonata, arnek Szovjet-Oroszország hitelrendszeréit ismerteli. Ismétlem, ez osak a teoretikusan elgondolt rendszernek az ismertetése. Hogy a rendszer miként fest a gyakorlatban, arrói a cikk nem beszél, én pedig megállapítani nem tudom. A kiindulási ponton, hogy a szovjet bankrendszere a kapitalista államok bankrendszerétől lényegesen eltér, azt hiszem, senki seri cs'odálkoztatik. A szovjet hivatalos megállapítása szerint az ő bankjaik klientéláiukat nem a rentabilitás, hanem n tervgazdaságot űző á'laim gazdaságossági szempontjai szerint válogatják mag. A bankok nem nagy nyereségre törekszenek, hanem a hitelnyújtás aszerint történik, hogy a felek működése mekkora harznot jelent a közösségre nézve és miként ¡Illeszthető bele a szovjetállam gazdasági céljaiba. Az egyéni hitelképesség és rentabilitás alárendelt jelentőségű, a fontos a tevékenység általános gazdasági jelentősége, illetőleg az, hogy az állami szervek ?z illető tevékenységet menyiben ismerik el indokoltnak és szükségesnek. A hitelnyújtás tehát a szovjetfconmány által megállapított irányelvek szerint a fizetési eszközök organizált szétosztásának formájában történik. A kapitalista rendszer értelmében vett hitel Oroszországban i.incs, ezt a pénz- és hiteleszközöknek költségelőirányzatszerü szétosztása helyettesíti. A talaj áonkcpeni bankár az állam, közé és a felek közé ékelődik a bankszervezet, amelynek elég rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy megérezze a v-zdasági élet zavaró jelenségeit és ezt a gazdasági népbiztosságnak rögtön jelezze. A bankok így a Szovjetáílamban a vezető gazdasági h'atóságok kisegítő szarvei. A bankok szarvezik meg a felépítés alatt álló ipari üzemek pénzgazdaságát, ellenőrzik az előirt tervek végrehajtását, vezetik az üzemek racionalizálását és állandóan fogyeliik a nyújtott célhitelek rendeltetésszerű felhasználását. így a felek a bankszervezetnek állandó kontrolja alatt állanak. A kapcsolat felek és az állami bank. mint v>égső hitelező között annyira szoros, hogy 1928-tól kezdve az állami bánik legfontosabb üzletfeleinek még közvetlen pénztári szolgálatát is átvette. Megállapodást toctött például a« állami bank a naftaszíndSkátussal, a pánorosz fextílszindiikátuss&l, a közlekedésügyi népbiztossággal. hogy ezen mfinden bankszerű ügyletet kizárólag rajta keresztül bonyolítanak le. Minden befizetés javukra csak . 1 állami banknál történhetik és az összes kifizetéseket az állami bank eszközli. Ebből logikusan következik, hogy a rendszer teljes kiépítése az egyetlen bank rendszeréhez fog vezetni. Az állami bank egymásután szívja fel a régi bankszervezetnek formailag még különálló egyedeit és osak idő kérdése, höigy valamennyi pénzintézet mikor fog az állami bank fiókiává átalakulni. A váltóhitelnek a kapltalisztlkus arszágokMn divó formája a szovjetállamban nem bir létjogosultsággal. A szovjet gazdasági rendszere mellett ugyanis i váltó, amelyet az állam tulajdonában levő valamely tizem kiállít, nem szolgál hitelbiztosítékul, nem peresíthető, alapján zálogolás vagy végrehajtás nem eszközölhető. A váltó egyszerű technikai segédeszköz valamely üzem hitellel való ellátására. Az üzemnek az állam a tulajdonosa, a hitelező is maga az állam, a váltó tehát osak Jogosítvány. utalvány, vagy hitelkeret, melyen belül az illető üzem dólg^zl A fél bonitását a hitelnek gazdasági célszerűsége helyettesíti, a hitelgaranciát pedig az állami bank a gazdasági eszközök tervszerű előállításában és fo, galombahozatalában találja meg. amely elméletileg kizárja a veszteség lehetőségét. Mindezekből következik az Is, högy a bankügyleteknek nazy része, melyek nálunk ismeretesek:. a szovjet rendszerébe nem illesztliotok bele. így például a kapitallsztikus bankoknak egyik legjelentékenyebb és rendszerint tekintélyes nyereséget biztosító üzletáguk az értékpapírüzlet. Értéktőzsdei üzletek azonban Szovjet-Oroszországban egyáltalán nincsenek és úgynevezett értékpapírok a szovjet jog szerint nem lehetnek spekuláció tárgyai. Tőzsdék a miénktől lén^etesen eltérő rendeltetéssel vannak ugyan Oroszországban, de ezeken külföldi értékpapírok nem vásárolhatk és el nem adhatók. Belföldi értékpapírok pedig, minthogy mindennek a tulajdonosa az áHam, egyáltalán nincsenek. A jelzálog és lombara-üzletnek a formái is egészen mások, mirtt kapltalisztikus nyugaton. Minden áru az állam kezében van, az árukkal nagyban való spekuláció tehát szintén nem lehetséges. Az áru üzletnél tehát a hitelnek egészen különleges formája fejlődött ki. A hitel az áruhoz köttetett, abban az értelemben, hogy az adós mindig az a szervezet, vagy intézmény, amelynek a meghitelezés alapjául szolgáló áru pillanatnyilag feldolgozás, vagy értékesítés céljából birtokában van. Ha például az -'lami bank, vagy vele összeköttetésben álló más bank olajosmagvak szállítását finanszírozza, a nyersáru feladója abban a pillanatban -mentesül kötelezettsége alól. mikor az árut a feldolgozó olajüzemnek átszolgáltatta. Ettől a perctől kezdve a hitel átiratik az olajüzem terhére és ez lesz a banknak adósa. Mikor viszont a gyár az áru1 átadja az értékesítő kereskedelmi trösztnek, a bank a megterhelést erre írja át. , Ezen a módon a hitel követi az ára útját egészen addig az időpontig, mig az eladásra nem került és az ellenérték vagy jóváirás formájában, vagy készpénzben he nem folyik az állami bank pénztáraiba. A hitelnyújtásnak ezt a módozatát angol kifejezéssel conveyersystemnek nevezik és állítólagos előnye abban jelentkezik. hogy feleslegessé teszi a vállalatoknak egyimás közötti eladósodását. Az állam a szovjeíbamkok működéséről nagyszabású hitelstatisztikát vezet. Különlegessége a szovjet-bainkirendszernak, hogy ez a statisztikai anyag mindenkinek rendelkezésére álL Banktitkot a szovjet, minthogy ugy a bank* mint ügyfelel végeredményben csak állaim! üzemek, vagy szarvek, nem ismer. A" egyes bankok statisztikai anyagát az arra rendelt központi szervek tudományosan feldolgozzák ós a pénzügyi népbiztosságnak mutatják be, amely a kimutatásokat a pénzügyi közlönyben feszi közzé. Bz viszont az állam egész hitelpolitikájának és hitel-tervgazdaságának alapját szolgáltatja. A hitelstatisztika tudományos feldolgozásában különböző ágazatokra oszlik, mint például bonjunktuirastatisztika, pénzügyi statisztika, egyes gazdaságii ágazatok statisztikája, forgalmi statisztika, kalkulációs statisztika, stb. 1931 óta a statisztikának egy trj ágazatát vezették be ez a hitelfelhasználás statisztikája, amely klteiried mindazon gazdasági mozzanatokra, melyeknél a bankszervezet révén való pénzügyi ellátás szükségessége felmerült A banküzletekről szóló kimutatás termelési és iparáganként mintegy száz különböző ágazatira oszlik, melyeknek kimutatásai az úgynevezett gazdasági tervstatisztika formájában kerülnék a nyilvánosság eié. Ez szolgáltatja az alapot a kővetkező esztendők gazdasági program Inaik felállításához. Ez a szovjet bank- és hitelrendszerének vázlata. Természetes, hogy ez a vázlat nem tartalmazhat felvilágosítás' airra nézve, hogy miként fest maga a rendszer a gyakorlatban. Azt ugyanis nar n sok esetben tapasztalhattuk, hogy a szovjet közgazdasági életében a: teoretikus elgondolások nagym messze esnek a gyakorlati megvalósítástól. Valószínűleg a bank- ós hitelrendszer működésének h vannak súlyos szépséghibái. A rendszer ismertetése azonban nem látszik; fölöslegesnek, mert képet írd arról, hogy egy olyan gazdasági rendszer, amely a magángazdaságot nem ismeri miként igyekszik a bankot, a magánga^dasági rendszer legtMkusafeb intéziménvét átformálni és az államkarrftafi'rrmsnak keltébe «wdgálatába beállítani. Fürdőtrikók, cipők, sapkák POII get-esóbbau poiiaKTesnmn® Ingyen nyaralási csereakció a DÉLMaayaRORSZáG előfizetői vészére Ausztria és Magyarország között iunius 2-től október 6-ig. A Délmagyarország minden előfizetője és hozzátartozója ingyen nyaralhat Ausztriában, aki ugyanazon időre ugyancsak ingyen ellátást nyújt osztrák nyaralóvendégeknek. Az akcióban résztvehetnek elsősorban: közalkalmazottak, magánhivatalnokok, szabadfoglalkozásúak, főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók, de ezeknél fiatalabb gyermekek nem. A nyaralási idő az igénylő kívánságának megfelelően Bécsben, vidéki városokban, vagy fürdőhelyen tölthető el. A cserenyaralási akció résztvevői az Ausztriába és visszautazásra vasúti kedvezményben részesülnek. Jelentkezni a DÉLHMGyHRORSZÁG kiadóhivatalában keit, ahol felvilágosítással is készséggel szolgálnak. A jelentkezéssel egyidőben 42 pengő a feexeEési kffféségekve lefizetendő.