Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-05 / 124. (125.) szám

DELM AGYARORSZAG SZEGED, SzwheMMMfi; Somogyi ucco IZ.,l.em, Telefon: 23-33.>&lad6hlvatal kBIcíilnkttnyvlAr Jegyiroda : Aradi uccn S. Teleion : 13-00. > Nyomd« - LBw LlpiSt nrcn 1«». Telefon • 13^-oA. TAvIrntl ««ievélelm: Délmagyaronzaa Szeged Kedd, 1934 Junius 5. 4ra 12 fillér fi X. évfolyamhoz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.«0, lcUll»ld«n S.40 penqő- * E.gyes uAm Ara hílkiSznap 12, vn»Ar- 6« Ünnepnap ZO (III. Hlr deté«ek lel-vAtele larlla szerint. MroleleníK héttfl kivételével naponta regnél Szabadtéri aggodalmak Ha erőt tudna venni rajtunk a kétségbeesés, akkor most nem tudnánk máskép beszélni, mint a legszélsőbb elkeseredés hangján. Akkor most le kellene tennünk a tollat és azt kellene mondanunk, hogy úgyis hiábavaló minden fáradozás, ebben az országban mindenki közönnyel, sőt el nem hárítható akadályokkal találja szembe magát, aki nem lakik — Budapesten. Aki máshol próbálkozik úttörő munkával. Akiben az alkotó munka mindenhol való érvényesülésének, előbb-utóbb elmaradhatatlan sikerének kiolthatatlan hite lobog. Egy éve, hogy a szegedi szabadtéri játékok újrakezdésének és állandósításának a gondolata győzött. Az a néhány tagu társaság, amely vállalta a siker biztosítását, páratlanul álló eseményhez és eredményhez juttatta a z ország második városát, ahol mindenki abban a meggyőződésben élt, hogy a hatalmasszegedi erőfeszítés nem fog elmúlni nyom nélkül. Reményük be nem válása miatt nem lehet panaszra okuk a szegedieknek. Az egész országon szabadtéri láz hullámzott végig. Tíz város kezdett el vetélkedni nemcsak a szabadtér, hanem az idegenforgalmi hét pálmájáért is. Hogy egyikmásik próbálkozás mennyire erőtlen, sőt erőltetett volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például a kaposvári szabadtéri előadás lezajlott, egészen helyi jelleggel és helyi sikerrei. A kaposvári határokon tul ma sem tud róla senki. A nagy tervvel próbálkozók soraiból kidőltek olyan városok, mint amilyen Kecskemét, ahol pedig szívós munkát szoktak végezni, Pécs, amely még nem heverte ki a tavalyi deficitet és Miskolc, ahol számottevő összegeket adott össze ugy a kereskedő és az iparos társadalom, mint a város: Debrecen mindvégig állta a sarat. A Debreceni Hét most nyílt meg. Nyolcadikán lesz az első szabadtéri előadás, összesen három előadásra készülnek. Sikerről persze még nem beszélhetünk. De sikertelenségről sem. A szegedi kezdeményezés szempontjából azonban két eredményt már is megállapíthatunk. Az egyik az, hogy a debreceni rendezés átvette a szegedi elgondolás, szervezés és propaganda alapelveit, kereteit és célkitűzéseit. Szeged iskolát teremtett. A másik, hogy Debrecen megkapta azt, amiről Szegeddel tavaly tárgyalni sem voltak hajlandók, amit Szegednek eddig az idén sem adtak meg, megkapta, hogy a debreceni filléres és kedvezményes vasúti jegyek árát ugy állapították meg, hogy Bethlen István városának, ahol — ugy látszik — a Vásáryak nagyon ügyes politikát folytatnak, a bizonyára nagy kiadásokra legyen némi biztos fedezetük már a vasúti jegyek árában. Nem lehet lekicsinyelni azt az eredményt sem, amely most Pesten született meg s amely bizonyára heves dobogásra fogja hangolni a magyar kultura minden igaz barátjának szivét. Másfél hónapja lehet, hogy a pesti sajtó hasábjairól egy aranyos kis hirecske röppent szét a világba. Ez a hirecske szerény rövidséggel azt adta értésünkre, hogy ugyanakkor, amikor az idegenforgalmilag és kulturailag mesterségesen is visszaszorított vidéki kirlturgócpontok a legnagyobb erőfeszítések ".rán is nemes vetélkedésbe lcezdteK a magyarországi szabadtéri játékok színhelyének címéért és jellegéért, Pesten felvetődött annak a gondolata, hogy meg kellene alakitani a — salzburgi ünnepi játékok barátainak társaságát. Egészen mindegy, hogy ezt a gondolatot ki vetette fel. Az is mindegy, hogy az osztrák követ akarta ide átplántálni és itt elültetni. Az osztrák követnek szabad. Neki lehetnek ilyen gondolatai. Majdnem azt kell mondanunk, hogy kötelessége, hogy ilyen eszméi legyenek. De ebben a nyers és magyar kulturai szempontból — akármit mondjanak — egyenesen provokáló formájában a salzburgi terv még sem valósult meg. Hogy milyen észrevételek és befolyások hatása alatt, az most szintén mellékes. Az uj egyesület azonban már áll. Örök dicsőségére a kornak, amely érzékenyen reagál nemcsak kulturális erőfeszítésekre, hanem már megmozdulásokra is. De más az egyesület neve. „M agyar és Osztrák Ünnepi Játékok Barátainak Társasága." Az ember nem tudja, hogy a tipográfia segítségével a cím melyik szavára hivja fel nagyobb nyomatékkal a figyelmet. Már nem salzburgi, hanem osztrák. Már nemcsak az osztrák ünnepi játékokról van szó, hanem a magyar ünnepi játékokról is. De nehogy elbízzuk magunkat, az alakuló gyűlésen az osztrák idegenforgalom legfőbb intézőjének nevében kijelentették, hogy a salzburgi támogatásért felajánlja Ausztria a legmesszebbmenő balatoni, margitszigeti és Szent István-heti propagandát, „de éppen olyan gondja és feladata lesz az egyesületnek, a tatai, b u d a pesti és más magyarországi ünnepi játékok propagandája, mint a salzburgi ünnepi játékok pártolása." * A magyar kultura történetének voltak már hasonló korszakai. A szegedi mnnkát azonban nem gátolhatják az ilyen kisiklások sem. A játékok rendezősége remélhetőleg nem tanácstalanul, tervtelenül és energiavesztetten áll a szabadtéri játékok támogatására alakult első magyar egyesület fölöslegesen, sőt károsan nemzetközi és megmagyarázhatatlanul lekicsinylő irányzatával szemben. A vidéki kulturközpontok eredményes erőfeszítései most sem találtak méltánylásra. Mintha néhány újságcikk más szellemre mutatna. A rideg valóság azonban az, hogy pesti illetékesek is, meg azök is, akiknek azon a címen van szavuk, hogy önmagukat tartják illetékeseknek, elnéznek a szegedi és debreceni erőfeszítés, sőt eredmény fölött is, a Margitszigetre, Pest egyéb részeire, no meg — Salzburgba. Arról most nem beszélünk, hogy Salzburgnak nem támasztott versenyt egyetlen osztrák város sem. Wien sem. Nem érvelünk azzal sem, hogy a veronai kezdeményezés lekopirozására nem gondolt senki Olaszországban. De pesti kulturvezetők viselkedése annyira sérelmes kezd lenni m a g y a r k u 1 turai szempontból, hogy az ország többi valamennyi részének össze kellene fogni a k u 11 u r c e n t r a 1 i z á c i ó további egészségtelen elhájasodása és beteges egocentrizmusa elle n.Ors zágos érdek annak a rendszernek a felboritása, amely mellett állandóan olyari „kulturmunkát" végeznek, mintha egy városból és egy megyéből állna az egész ország. Fogjanak össze a vidéki kulturcentrumok. Szervezkedjenek. Külön vezető testületet alkossanak a közgyűlések és hatóságok,állandó célkitűzésekkel és programmal és három havonkint más-más városban való tanácskozással és határozatokkal. Egyetlen képviselő és felsőházi tag se maradhasson távol ettől a munkától, amely igy az ország kulturális élni-akarásának és nagyratörésének a megnyilvánulása lesz bizonyára — Budapest népe előtt is. Szegednek másfél hónap múlva uj polgármestere lesz® Tegye nevét történelmivé azzal, hogy Szegedről kiinduló szívós agitáció révén az elviselhetetlen centralizációval. Évtizedek óta az o rs z á g javára érvényt szerez a — klebelsbergi decentralizációnak. Évtizedek óta az egyetlen kulturprogramnak, mely az egész ország egész népéért van s amely] mellett Az ember tragédiája — ma már európai márka — kirobbanó sikerű szegedi szabadtéri előadása után kulturvezetők nem fognak keresni szabadtéri előadások céljaira alkalmas helyet s nem fognak tömörülni — Salzburg körül. A német kérdés a leszerelési tárgyalások középpontiában Az értekezlet elnöksége Berlinbe ulaz?k ? — Liívinov ujabb javaslata az elnapolás és az angol álláspont ellen A kisantant, a Balkán-államok és a szovjet a francia blokkban Genf. junius 4. A leszerelési értekezlet elnökségének hétfő délutáni ülésén Henderson. az értekezlet elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben megbízza az elnökséget, hogy mindent tegyen meg az értekezlet megmentésére. Elsősorban arről lenne sző, hogy Németországot visszahozzák az értekezletre, inert másként a helyzet kilátástalan. Henderson hír szerint hajlandónak nyilatkozik aura, hogy e -élból Berlinbe utazzék. Barfftou azt kérdezte, hogy vájjon a leszerelési értekezlet elnöksége Berlinbe akar-e utazni. és mecneiryez'te, hozy ő semmi esetre sem utazik oda.