Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-05 / 124. (125.) szám

DELM AGYARORSZAG SZEGED, SzwheMMMfi; Somogyi ucco IZ.,l.em, Telefon: 23-33.>&lad6hlvatal kBIcíilnkttnyvlAr Jegyiroda : Aradi uccn S. Teleion : 13-00. > Nyomd« - LBw LlpiSt nrcn 1«». Telefon • 13^-oA. TAvIrntl ««ievélelm: Délmagyaronzaa Szeged Kedd, 1934 Junius 5. 4ra 12 fillér fi X. évfolyamhoz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.«0, lcUll»ld«n S.40 penqő- * E.gyes uAm Ara hílkiSz­nap 12, vn»Ar- 6« Ünnepnap ZO (III. Hlr deté«ek lel-vAtele larlla szerint. Mrole­leníK héttfl kivételével naponta regnél Szabadtéri aggodalmak Ha erőt tudna venni rajtunk a kétségbe­esés, akkor most nem tudnánk máskép be­szélni, mint a legszélsőbb elkeseredés hang­ján. Akkor most le kellene tennünk a tollat és azt kellene mondanunk, hogy úgyis hiába­való minden fáradozás, ebben az országban mindenki közönnyel, sőt el nem hárítható akadályokkal találja szembe magát, aki nem lakik — Budapesten. Aki máshol pró­bálkozik úttörő munkával. Akiben az alkotó munka mindenhol való ér­vényesülésének, előbb-utóbb elmaradhatat­lan sikerének kiolthatatlan hite lobog. Egy éve, hogy a szegedi szabadtéri játékok újrakezdésének és állandósításának a gondo­lata győzött. Az a néhány tagu társaság, amely vállalta a siker biztosítását, páratlanul álló eseményhez és eredményhez juttatta a z ország második városát, ahol min­denki abban a meggyőződésben élt, hogy a hatalmasszegedi erőfeszítés nem fog elmúlni nyom nélkül. Reményük be nem válása miatt nem lehet panaszra okuk a sze­gedieknek. Az egész országon szabadtéri láz hullámzott végig. Tíz város kezdett el vetél­kedni nemcsak a szabadtér, hanem az ide­genforgalmi hét pálmájáért is. Hogy egyik­másik próbálkozás mennyire erőtlen, sőt erőltetett volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például a kaposvári szabadtéri előadás lezajlott, egészen helyi jelleggel és helyi sikerrei. A kaposvári határokon tul ma sem tud róla senki. A nagy tervvel próbálko­zók soraiból kidőltek olyan városok, mint amilyen Kecskemét, ahol pedig szívós mun­kát szoktak végezni, Pécs, amely még nem heverte ki a tavalyi deficitet és Miskolc, ahol számottevő összegeket adott össze ugy a keres­kedő és az iparos társadalom, mint a város: Debrecen mindvégig állta a sarat. A Debrece­ni Hét most nyílt meg. Nyolcadikán lesz az első szabadtéri előadás, összesen három elő­adásra készülnek. Sikerről persze még nem beszélhetünk. De sikertelenségről sem. A szegedi kezdeményezés szempontjából azon­ban két eredményt már is megállapíthatunk. Az egyik az, hogy a debreceni rendezés át­vette a szegedi elgondolás, szervezés és propaganda alapelveit, kereteit és célkitűzé­seit. Szeged iskolát teremtett. A másik, hogy Debrecen megkapta azt, amiről Szegeddel tavaly tárgyalni sem voltak haj­landók, amit Szegednek eddig az idén sem adtak meg, megkapta, hogy a debreceni fil­léres és kedvezményes vasúti jegyek árát ugy állapították meg, hogy Bethlen István vá­rosának, ahol — ugy látszik — a Vásáryak nagyon ügyes politikát folytatnak, a bizonyá­ra nagy kiadásokra legyen némi biztos fede­zetük már a vasúti jegyek árában. Nem lehet lekicsinyelni azt az eredményt sem, amely most Pesten született meg s amely bizonyára heves dobogásra fogja han­golni a magyar kultura minden igaz barátjának szivét. Másfél hónapja le­het, hogy a pesti sajtó hasábjairól egy aranyos kis hirecske röppent szét a világba. Ez a hirecske szerény rövidséggel azt adta értésünkre, hogy ugyanakkor, amikor az ide­genforgalmilag és kulturailag mesterségesen is visszaszorított vidéki kirlturgócpontok a legnagyobb erőfeszítések ".rán is nemes ve­télkedésbe lcezdteK a magyarországi szabad­téri játékok színhelyének címéért és jellegé­ért, Pesten felvetődött annak a gondolata, hogy meg kellene alakitani a — salzburgi ünnepi játékok barátainak tár­saságát. Egészen mindegy, hogy ezt a gondolatot ki vetette fel. Az is mindegy, hogy az osztrák követ akarta ide átplántálni és itt elültetni. Az osztrák követnek szabad. Neki lehetnek ilyen gondolatai. Majdnem azt kell mondanunk, hogy kötelessége, hogy ilyen eszméi legyenek. De ebben a nyers és magyar kulturai szem­pontból — akármit mondjanak — egye­nesen provokáló formájában a salzburgi terv még sem valósult meg. Hogy milyen észre­vételek és befolyások hatása alatt, az most szintén mellékes. Az uj egyesület azonban már áll. Örök dicsőségére a kornak, amely érzékenyen reagál nemcsak kulturális erőfe­szítésekre, hanem már megmozdulásokra is. De más az egyesület neve. „M agyar és Osztrák Ünnepi Játékok Barátainak Tár­sasága." Az ember nem tudja, hogy a ti­pográfia segítségével a cím melyik szavára hivja fel nagyobb nyomatékkal a figyelmet. Már nem salzburgi, hanem osztrák. Már nem­csak az osztrák ünnepi játékokról van szó, hanem a magyar ünnepi játékokról is. De nehogy elbízzuk magunkat, az alakuló gyű­lésen az osztrák idegenforgalom legfőbb in­tézőjének nevében kijelentették, hogy a salzburgi támogatásért felajánlja Ausz­tria a legmesszebbmenő balatoni, mar­gitszigeti és Szent István-heti propagandát, „de éppen olyan gondja és feladata lesz az egyesületnek, a tatai, b u ­d a pesti és más magyarországi ünnepi já­tékok propagandája, mint a salzburgi ünnepi játékok pártolása." * A magyar kultura történetének voltak már hasonló korszakai. A szegedi mnn­kát azonban nem gátolhatják az ilyen kisiklások sem. A játékok rendezősége remélhetőleg nem tanácstalanul, tervtelenül és energiavesztetten áll a szabad­téri játékok támogatására alakult első ma­gyar egyesület fölöslegesen, sőt károsan nemzetközi és megmagyarázhatatlanul leki­csinylő irányzatával szemben. A vidéki kul­turközpontok eredményes erőfeszítései most sem találtak méltánylásra. Mintha néhány új­ságcikk más szellemre mutatna. A rideg va­lóság azonban az, hogy pesti illetékesek is, meg azök is, akiknek azon a címen van szavuk, hogy önmagukat tartják illetékesek­nek, elnéznek a szegedi és debreceni erőfe­szítés, sőt eredmény fölött is, a Margitsziget­re, Pest egyéb részeire, no meg — Salzburg­ba. Arról most nem beszélünk, hogy Salz­burgnak nem támasztott versenyt egyetlen osztrák város sem. Wien sem. Nem érvelünk azzal sem, hogy a veronai kezdeményezés lekopirozására nem gondolt senki Olaszor­szágban. De pesti kulturvezetők viselkedése annyira sérelmes kezd lenni m a g y a r k u 1 tu­rai szempontból, hogy az ország többi valamennyi részének össze kellene fogni a k u 11 u r c e n t r a 1 i z á c i ó további egészségtelen elhájasodása és beteges egocentrizmusa elle n.Or­s zágos érdek annak a rendszernek a felboritása, amely mellett állandóan olyari „kulturmunkát" végeznek, mintha egy vá­rosból és egy megyéből állna az egész or­szág. Fogjanak össze a vidéki kulturcentru­mok. Szervezkedjenek. Külön vezető testüle­tet alkossanak a közgyűlések és hatóságok,­állandó célkitűzésekkel és programmal és három havonkint más-más városban való tanácskozással és határozatokkal. Egyetlen képviselő és felsőházi tag se maradhasson tá­vol ettől a munkától, amely igy az ország kulturális élni-akarásának és nagyratörésének a megnyilvánulása lesz bizonyára — Buda­pest népe előtt is. Szegednek másfél hónap múlva uj polgármestere lesz® Tegye nevét tör­ténelmivé azzal, hogy Szegedről ki­induló szívós agitáció révén az elvisel­hetetlen centralizációval. Évtizedek óta az o r­s z á g javára érvényt szerez a — klebelsber­gi decentralizációnak. Évtizedek óta az egyetlen kulturprogramnak, mely az egész ország egész népéért van s amely] mellett Az ember tragédiája — ma már euró­pai márka — kirobbanó sikerű szegedi szabadtéri előadása után kulturvezetők nem fognak keresni szabadtéri előadások cél­jaira alkalmas helyet s nem fognak tö­mörülni — Salzburg körül. A német kérdés a leszerelési tárgyalások középpontiában Az értekezlet elnöksége Berlinbe ulaz?k ? — Liívinov ujabb ja­vaslata az elnapolás és az angol álláspont ellen A kisantant, a Balkán-államok és a szovjet a francia blokkban Genf. junius 4. A leszerelési értekezlet elnök­ségének hétfő délutáni ülésén Henderson. az értekezlet elnöke határozati javaslatot terjesz­tett elő, amelyben megbízza az elnökséget, hogy mindent tegyen meg az értekezlet megmenté­sére. Elsősorban arről lenne sző, hogy Németor­szágot visszahozzák az értekezletre, inert más­ként a helyzet kilátástalan. Henderson hír szerint hajlandónak nyilatko­zik aura, hogy e -élból Berlinbe utazzék. Barfftou azt kérdezte, hogy vájjon a leszere­lési értekezlet elnöksége Berlinbe akar-e utazni. és mecneiryez'te, hozy ő semmi esetre sem uta­zik oda.

Next

/
Thumbnails
Contents