Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-03 / 124. szám

ÍOM tunius 3. DPfMAGyARO(?S7SG Jelentékenyen emelkedett a szegedi egyetemen a pályadíjjal Infalmazott hallgatók száma (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délma^yarország arról, hogy az egyetem évzáró ülésén pályadijakkal jutalmaztak 56 egyetemi hallgatót. 56 hallgató 4350 pengő jutalmat kapott. Megállapíthattuk az egyetemi beszámolókból, hogy pályamüveket olyan szép számmai és olyan jo eredménnyel, mint ebben a tanévben, hosszú évek óta nem nyújtottak be. Hogy az eredmény kellőképpen kimutatható legyen, összehasonlítottuk a mostani pályadijakat a régebbi tanévek statisztikájával. Az évkönyvekből megállapítható, hogy a pályadíjnyertesek százalékában az egyetem alapitásanak csak az első 20 esztendejében volt állandó emelkedés, akkor, midőn a hallgatók száma csupán 400—500 között mozgott. Az első évtizedben a beiratkozottak közül 4.5 százalék, a második tíz esztendőben 5.92 százalék volt pályadíjnyertes. A harmadik decenniumban, mikor a hallgatóság létszáma csaknem 50 százalékkal emelkedett, a pályadiiial kitüntetettek százaléka 2.99 százalékra csökkent mig a neuvedik évtizedben, a félévenkint átlag 2000 beiratkozott hallgató közül csak 1.07 százalék nyert pályadíjat. A legutóbbi tiz eszierdőben 2 százalék volt a jutalmnzottak száma. Mig az 1924—25. tanévben a rendes hallgatóknak csak 1 százaléka részesült iutalmazásban, addig az idei tanévben a pálvadi iakra érdemesek száma 3.2 százalékra nőtt. Ha tekintetbe vesszük, hogy közvetlenül a háború előtt az 1913—14. tanévben még egv százalék sem volt a jutalmazott pályamunkák száma, a mostani eredmény dr. Tibor egyetemi rektor megállapítása ;k és örvendetesnek mondható. Széki szerint feltűnőnek — És ez a magas percentes érték — mondja dr. Széki rektor megállapítása —, nem valami szeszélyes véletlen következtében ugrásszerűen mutatkozik, hanem szorgalmas ifjaink számának következetesen fokozódott emelkedése után. Az elért eredmények, szabályszerűen javuló tendenciájuk alapján, jogosan nyújtanak reményt arra, hogy a tudományos munkásságukért kitüntetettek száma még növekedik és rövidesen a szegedi egyetem egész működési ideje alatt kimulatható legmagasabb arányt is felül fogja múlni. — Ha kutatjuk, hogy most miért több azoknak az if jaknak a száma, akik a kitűzött pályakérdésekkel komolyan és eredményesen foglalkoztak, — mondja tovább a rektori jelentés — mint amennyi volt 30 esztendővel ezelőtt egyforma hallgatósági kontingens mellett, annak okát elsősorban a mai megnehezült életviszonyokban kell keresni. A mai nehéz viszonyok mintegy rákényszerítik az egyetemi hallgatót arra, hogy a lehető legjobb tudonr'-nvos képzettség megszerzése végett a legnagvobb erőfeszítéseket tegye meg és ne csak a legszűkebbre szabott kötelességét teljesítse. Kétségtelen, hegv ezenkívül az ifjúság tudományos ambícióját nagyban fokozta a szegedi egyetemen folyó nagyarányú kutató munka, melyet az egyetem tanárai a szemináriumokban, klinikákon, intézetekben és laboratóriumokban kifejtettek. 12 Havi részletíi^elésre kapható a vilásrhirű Ü^TTfc Jfk jégszekrény, a legkisebb 'égfos-yasz mohácsi * di* • tás. szagtalan, elsőrendű anyagból Bemutatéi vételkényszer nélKill. $z*ntó Ecfiényáruházban fóSTíAií; umr «^SRESSSTCS!-"" Gál Franciska bankot ad... A háromszáz esztendős rulett — Hova fejlődőit Pascal mester találmánya Baden bei Wien, május végén. A mult héten országra szóló ünnepséget rendeztek Bécsben abból az alkalomból, hogy százötven esztendővel ezelőtt sodorták az egykori császárvárosban az első szivart. Akkor persze nem ismerték még a vékony cigarettát és nem szédült az emberek feje a nikotin miatt. Ez egyszer én pattantok '.i egy jubileumot: kereken háromszáz *sztende' van annak, hogy Blaise Pasca1 nevezetű francia matematikus megkonstruálta a rulettet. Pascil dominikánus szerzetes vSt és nem azért csinálta meg az ördöngös szerkezetet «ogy — az emberek elveszítsék rajta utolsó fillérjüket. Neki az volt a célja, hogy egv olyan matematikai találmányt szerkssszem, ahol semmiféle rendszer nem mutatható ki. így jutott el a rulett-masina ötletéhez. Mara állapította meg. hogy a harminchét számjegy körül torzó golyó sok százezer lehetőséget teremt meg de ez;k a lehetőségek semmiféle rendszerbe nem illeszthetők. A rulettnél csak véletlenségek vannak, de rendszer — nincs. A mult század elején került aztán a rulett, mint szerencseüték Párizs csaoszékeibe, majd a paloták szalonjaiba. Egyszer aztán a hesseni fejedelemnek pénzre volt szüksége — ugyan melyik besseni fejedelennek nem kellett a pénz? — és megfelelő ellenszolgáltatásért engedélyt adot1 arra. hogy vállalkozó szellemű urak rulettbankot állitsanak fel a Frankfurt mellett Ho^burg an der Hőbe nevű fürdőhelyen. Azt mondják, hogy az eiső rulettbankot Rofchild finanszírozta, kereken egymillió forinttal. A vállalkozó Mons'eur Blanc volt. ugyanaz a francia, aki kéc j i montecarlói játékkaszinót megteremtette. Ebben az időben még jelentéktele \ kis helység volt a Földközi tenger partján Monaco székvárosa, vasútja sem volt és Genuából, meg ManseílLe&bŐl hajókon jáirtak oda az emberek... Demokratizálódik a rulett —Eoftes vos jeux Messieurs — mondja a szmokingos krupié a magas zéken és jobb kezével megforgatja a rulett korongját. Beledobja a fehér elefántcsont golyót és megindul a játék. Izgatott várakozás. Az emberek arcát figyelem. Nekem ez jelanti a szórakozást... Az első érzésem: mint ezen a világon minden, a rubtt is demokratizálódott. Évekkel ezelőtt még : íontecarló, Ostende és a franciRiviéra előkelő helyei nry éltek az emberek fantáziájában, mint elérhetetlen mesevárak. Orosz nagyhercegek és délamerikai ültetvényesek alakjai lebe-'ek előttünk, a játékasztalon — legalább is az emberek fantáziájában — halomban állott dollárban, fontban és frankban a rengeteg ezres. Térdnadrágos lakájok nettek fényes termekben, ahol ragyogott a krupiék plasztronja, akárcsa,': a hölgyek toilettiei. . Mindebből nem maradt meg más, mint a fényes terem, a szmokingba öltözött krupié és a térdnadrágos lakáj. Itt, a Bécs melletti Badenben, ahol az idegenforgalom emelése érdekében megcsinálták Montecarló mintájára az osztrák játékkaszinót mindezeket megtalálhatjuk. ... De: az ezresek hiányzanak... Aki husz sillingért tiz darab két silllnges zsetont vásáxo:, ugyanazt a jogot nyeri, mint egykoron a nagyherceg, avagy a maharadzsa. Vannak emberek, akiknek szenvedélyük a játék és vannak, akiknek passziójuk telik benne ha nézik a golyók rohanását. Akadnak nyerők és akadnak vésztők is. Azonban ielljmző a FURDO Lampel é§ Hegyi S 'I regnel kiváló minőségű, tiszta gvapju készítmény. melv állandóan megtart iá eredeti sziliéi é* rugalmasságai. Legnagyobb szín. és dival• •tzon valaszték legolcsóbb árakon mai időkre: aránylag több az olyan ember, aki nagyobb összeget nyer, mint aki vagyonokat veszít. Hogy miért? A magyarázat egyszerű: ma má, nincsenek vagyonok, amiket el lehet veszíteni... A kép szakasztott olyan, mint Montecarlóban. öreg asszonyok, mindenféle hókusz-pókuszszal ülnék az asztal mellett És mellettük ismert színésznők. Elegáns -llágfiak. Családapák. akik a feldobott kétsillingjükért drukkolnak. Kalando ereső kokottok 'térnek ..szerencsepénzt". És mindenkinek rá van irva az arcára, hogy nyert-e, avagy veszitett. Színésznők a rulettnél A belső szobában — ennek Cercli privé a n£ve — chemin de fert játszanak. A kártyák, amikkel a játék füyik. titkos nyomdában készülnek a badecii kaszinó számára. Gál Franciska adja a bankot. A játékban is nagy a szerencséje. Elnyeri háromnapos férje pénzét. Nem baj, odahaza majd megosztozkodnak. Paszternák Joe. a híres filmrendező kibicel neki. Előtte halomban hever már a zseton. Szemben egy fiatal hölgy üí. ajka ós körme egyaránt rikitó vörösek. Harsányan kiáltja: .tartom a bankot." Veszít... Sárosi Gizi. a Terézköruti Színház fiatal művésznője. Gál Francival még rulettnél sem tud konkurrálni... Halász Imre az „Egy csók és más semmi" , szerzője veszít... Annál nagyobb szerencséje li'S -. I £--W van a szere'emben... Eí'enben Ábrahám Pál nyer. Hatszázötven sillinget. De Grümvalá 'Jo Alfiéd, a líbrefstája cikapja kezéből a pénzt. Ábrahám Pál h'ábi könvörög: ntim kapja viszsza a pénzt, csak ha majd beszáll a vonatba — Bécsben... Castiglione is nyer. Háromezer silllnges bankkal retirál... Azt mondi- dr. Lakatos Viktor főorvos: — Az 'deggyógyászattal foglalkozó orvos számár; hihetetlenül 'rdekes a mostani kártvaláz. Mindenki tudja: msJcora bridge és römmiláz van az egész viláron. És ugyanezt lehet tapasztalni a badeni kaszinóban is. Ebből a báios Biedemever-várcsb''. ahol Beethoven és Mozart álmodtak muzsiká* — egy csapásra mondáin világhely lett... A irártyaláznak lélektani okai vannak. Azelőtt, amikor normálisak voltak a viszonyok, mindenk'.iek meg volt a magT boltja, rendes keresete, beosztott fizetése. Az ombsrek a V4rtvíbnn kerer-t^1' a hizonvtalanságot és izgalmat. Most minden megváltozott. Az '-Ví l,'7nnvtii-riná "Mf K'nek b'ztos ma az üzlete, vagy a keresete? Senki sem tudja, mit hoz számára a holnap.. Egy bizonvos csak: mindenki tudja, mennyi van a zsebében, amikor a kártyaasztalhrz leül. Ma: az élet a bizonytalanság. a játélc jelenti a nyugalmat... A könyvesbohoV '-itai u^vnevez^tt szisztéma-könyvekkel vannak tele. Drágák ezek a könyvek. 4. rulett szisztémáinak valóságos irodalma van. Láttam -szer valahol a cote (Tazur mellett olyan könyvet. a.mi ezer frankba került Emberek e<*ész életüket azzal töltik. hogy uj. me«- uj szisztémákat snekuláljanak ki. Egyik sem ér fabadkát sem. Szisztéma nincsPadi láb. ORA teer JAVITÖSOKjólolcjón ÍSSTVEVS'ltAS^