Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-03 / 124. szám

8 DÍIMAGY4RORSZAG 1054 június 3." „Mert a magpr gazda nem lehet rabszolga" Irta: Schlffer Miklós Május 31-én megjelent cikkemmel kapcsolatban sokan figyelmeztettek arra, hogy a rendelkezésemre álló számokból enyhén es jóakarntulag állapítottam meg azt, hogy a hagymaszindikátus 80.000 pengős alaptőkével egy év alatt csak 2#1,121 pengő tiszta hasznot számolt el tagjainak. Magam is tudom, hogy voltak lyukak, amelyeken nagy összegek folydogáltak ki olyan zsebekbe, amelyeknek szerény felfogásom szerint a hagyma-exporthoz semmi közük nem volt, — de kerestek az alkalmat, a jogcímet, hogy valami közük legyen hozzá. Hallottam ázt is, hogy végre megmozdult a hivatalos apparátus. Hogy ezt a „kísügyet" hivatalosan is szeretnék finalizálni, hogy a külkereskedelmi hivatal, a pénzközpont és más hatóságok alapos vizsgálat tárgyává óhajtják tenni, nogv vájjon a termelő tömegek, vágy a kereskedelem kizárólagos érdekében létesült-e a hagyma-szindikatus, hojfy azokat az előnyöket, támogatásokat és privilégiumokat, amelyeket a szindikátus élvezett, csak a kereskedelem. vagy elsősorban a termelők, másodsorban a kereskedelem és a két érdeken keresztül az állam érdekében nyujtotta-e a külkereskedelmi hivatal. Igen jól emlékszem az első tárgyalásokra. Nagvon jól tudom, hogy a hatóságok elsősorban a makói hagymának külföldi piacokon való előnyös elhelyezését kívánták elérni akkor, amidőn a szindikátus megteremtésén fáradoztak. Féltették a hagyma-kertészt. — annak világhírű produktumát, féltek attól, hogy a szervezetlen és a kereskedelem fogásait nem ismerő termelők, a zavarosban halászni szerető és visszaélésektől nem mindég megrettenő bizonytalan exisztenciáju kufárok lelkiismeretlenségének válnak áldozataivá, féltették a világmárkás makói hagyma külföldi jó hirét, biztosítani akarták az exportból származó valuta helyes és biztos beszolgáltatását és feltették a hagymakereskedelcmmel foglalkozó tisztes, sé^es "kereskedők tisztességes hasznát is. Ezt mind megértettem, átéreztem, helyesnek tartottam, de mert minden kötöttségnek mindenkor elvi ellensége voltam, aggodalommal néztem az uj alakulatra és ösztönösen is torzszülöttnek tartottam. Bevallanám, ha tévedtem volna. — de sajnos nem tévedtem. Ismerem a hngvmapiacokat. Az északi orszáokhan is jártam, hagymakereskedőkkel is eszéigettem. Egyöntetű volt a felfogás, hogy a makói hngvma külföldi elhelyezésének legnagyobb akanályn az, hogy a külföldi kereskedelem nem lesz korrektül kiszolgálva. Fgv Helsinki-i kereskedő röviden igv magyarázta meg a dolgot: Hétfőn az egvik kereskedő 1 dollár 20 centért, kedden a másik 1 dollár 15 centért és szerdán a harmadik 1 dollár 35 centért ajánlja a hagvmát és mert önöknek még sok ilyen kereskedőjük van, akik egymásra licitálnak, az itteni kereskedelem állandó bizonytalanságban él. mert a kereskedelem nem szereti az árak tőzsdeszerü ugrándozásait, nem mer venni, mert ha n másik kereskedő egy-két dollár-centtel olc-óbhan vesz, n drágábban vevőnek nyakán marad a hagyma. Ezt meg lebet érteni. Á külföldi hagymakereskedőket tehát lehetőleg olcsón, de feltétlenül egyöntetűen kialakult árak mellett kell kiszolgálni. A bagvma ára kétségtelenül függ más bagvmntermő országok áraitól is. de mert más országokban sem termelik a hagymát ingyen — ez az ár semmiesetre se lehet a termelési költségek alatti árból kiinduló knlkuláció eredménve, mert ha a magyar hogymnkertész Knköltségét sem tudia visszakapni, akkor állami érdek megfogni a kezét és visszntarlani a termeléstől. Abból a szcmoontból tehát, hogv az árak külföldön lehetőleg egvőntetüen alakuljanak ki — elismerem a kereskedők tömörülésének jogosultságát, de ennek a tömörülésnek nem ismerem cl soha azt a iogát, hogy megfoszthassa a termelőt munkájának eredményétől, hogv az ne élvezhesse munkája gyümölcsét, hogv r termelésre ráfizessen, mert nem szabad reáfizetnie. nincs miből reáfizetnie és nem kell reáfizetnie. A napokban hangoztatta Szegeden Kállay Miklós földmivelésügvi miniszter, hogv a termelési költségek az elérhető értékesítési árral nincsenek arányban. Nem ugv kell levezetni a kérdéseket, hogv az árut mennyiért lehet eladni, hogv bogvan alakul ki annak ára, hanem meg kell fordítani a dolgot. Foglalkozni kell azzal, hogy mi az a termelési költség és mí az értékesítési ár, ami az életlehetőséget a magyar gazdának megadja, mert a magyar gazda nem lehet rabszolga. És mert a magyar gazda nem lebet rabszolga és nem is kiván rabszolga lenni, sem belföldön, sem külföldön, tiltakozik az ellen, hogy termeivényeit értékesítésre ne kínálhassa szabadon, hogy ne ő élvezhesse munkájának szerény gyümölcsét és hogy azt karosszékben ülve mások tarolják le, akiktől sohasem irigyelte a jövedelmet, de Akiktől megköveteli, bogv a legális jövedelemmel elégedjenek meg és ne kívánják azt is, ami a termelő jussa, joga, kenyere, ami a termelő jussa, joga kenyere. És éppen erre a miniszteri megállapilásra hivatkozom akkor, amikor állítom, bogy a külföldi és általam is ismert piacok nem olvan rosszak, hogy a makói hagyma nem volna elhelyezhető, állítom, hogv a termelési költségek az elérhető értékesítési árral összhnngban vannak, — ezen állitásom igazolva van a szindikátus hatalmas hasznával. Allitom, ho<rv külföldön több hagymát i* lehetett volna elhelvezni. csak olcsóbban kellett volna adni, nem kellett volna 350 százalékra dolgozni, nem beszélve arról, hogy a szindikátus tulajdonképpeni III. Hogy az építkezésekből az állam is derekasan kivette a részét, igazolja, hogy a törvények a honvédkerületi parancsnokság és a laktanya építésére 100.000 forintot, a posta, távírda és folyammérnökség épületeire 130.000 forintot, a tőrvényszék és a kerületi börtön létesítésére 850.000 forintot szavaztak meg. Az igazságügyi szervezetben jelentős lépés volt az Ítélőtáblák és főügyészségek decentralizációjáról alkotott 1890:XXV. törvénycikk, amely Szegedet is táblai székhellyé avatta s hozzá a nagyberskereki ,nagykikindai, szabadkai, szegedi, újvidéki s a zombori törvényszékek területeit csatolta Trianon okozta, hogy ez a helyzet megváltozott. Viszont ugyanennek tulajdonithatja Szeged, hogy évszázados álma megvalósult s egyetemet kapott. Az 1921 :XXV tc. szerint székhelyének elvesztése miatt az 1872 :XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetem ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést. A politikai jogok gyakorolhatásában meg anynyi a változás, hogy az 1925:XXVI. tc. szerint 8 képviselőt választ lajstromosan. fis ujitás, hogy az 1926:XXII. tc. alapián egy rendes és egy póttagot választ a felsőházba. Visszapillantást vetve az utolsó félszázad törvényhozására, tényként állapíthatjuk meg, hogy az állami áldozatkészség me'ghatványozva a polgárságéval tette lehetségessé, hogy az egykori alföldi jellegű városból modern nagy város fejlődött Ezen vázlatos tanulmány kiegészítéséhez tartozik annak a kutatása is, hogy Szeged mikor volt országos tanácskozások, illetőleg országgyűlések színhelye.,így IV. László 1280-ban Szegedről keltezve írja, hogy akkor itt a várispánságok ügyében tartott tanácskozásokon az ország zászlósurai is egybegyülekeztek. Az oklevelek tanúsága szerint az Arpádházbeli királyoktól a vegyesházbeliekig Szeged gyakran látta falai közt a fejedelmeket, a zászlósurakat s a seregeket, amely körülmény az országot délről fenyegető veszedelemmel fügött össze. Annak elbírálásánál, hogy Szeged ország,gyűlések színhelye volt-e, nem ügydöntő a végzeményeknek irlsbafoglalása haszna ezzel meg nincs teljesen kimutatva, mert egyelőre nem beszéltünk a kisszindikátusról, a svájci Mandelról, Fuluráról, a nem hagymás hagymásokról, kalkuláción kivüi hagytuk a szindikátus felesleges közeli és távolabbi nagy rezsijét, a még el nem számolt hasznot és egyéb épületes dolgokat, amelyekre még vissza fogunk térni. Éppen ezért hangsúlyozom ismételten, hogy ennek a szindikátusnak létjogosultsága mai összetételében nincs, soha nem volt és nem is. lesz, mert célját nem értette meg, mert hagymát adott el, de megfelejtkezett arról, hogy & hagymát termelni is kell, bogy a termelés pénzbe és munkába kerül, hogy a termelő rizikója se kismiska és mert megingatta a termelő kerté«ztársadalmat alapjában, holott országos érdek. hogy Makón hagvmát termelienek majdan nkkor is, ha a szindikátus már régen jól meg^ érdemelt iobhlétrc szenderült. A kereskedelemnek megvannak a maga cél-, jai, eszközei, törvényei, szabályai, azoktól el-* térni nem lebet és nem szabad, mert az a keres* kedelem, amely hivatásával nincsen tisztában és azt kellő erkölcsi magaslaton nem tudja megérezni, — az nem kereskedelem. avagy kódexben való kinyomtatása. Ismert do< log, hogy az irás sokszor papiroson marad, míg a gyakorlat vérré válik. Ha a szegedi tanácskozmányokat nem is foglalták artikulusokba, elhatározó erővel befolyásolták azok az ország sorsát. Csattanó példa erre 1444- aug. l-e, amikor Ulászló Szegeden a királyi tanáccsaí egyetértően a törökkel békét kötött, melyet négy nup múlva megszegett, ami a szerencsétlen várnai csatára vezetett. MályAs király 1458. év őszén - telén Szegeden tartózkodva, országgyűlést tartott. Ekkor határozták el, hogy az ország védelmére minden 20 jobbágytelek után állandóan eRJl lovaskatona tartassék. ilyenformán az állandó magyar hadsereg intézményének megteremtése Szegedhez fűződik. Túlzás nélkül megállapítható, hogy ebben az idö* ben Szeged az ország politikai és katonai középpontja volt. K török elleni hadviselés céljából 1536. évi Szent György napra Szegedre ország gyűlést terveztek, de összehívására már nem voll idő és alkalom. Ha a Biblia ószövetségi részében megörökített történések előképei az újszövetségben leírtaknak", ugy a Mátyás király korabeli Szeged eseményei előképei az ugyanitt 1919-ben lejátszódott nem* zeti megújhodásnak. Vészterhes idők voltak, amikor Szeged isméfi szállást adott az országgyűlésnek. A győri csatavesztés után 1849 julius elején tette át a kormány és a képviselőház székhelyét Szegedre. Kossuth a Kárász-háa erkélyéről kijelentette, hogy „Szegedről fog Európának m szabadság kihirdettetni; s vagy egy nagyszerű sitt lesz az, hol a világszabadság eltemettetik, vagj» teritett asztal, hol a szabaddá lett népek élvezd? a boldogság áldását." Az országgyűlés julius 21-én és 28-án a városi széképületben két nyilvános és egy zárt ülést tartott A nemzetiségi és g zsidók egvenjogosítására vonatkozó törvényjavaslatot fogadták el. 60 millió forint hitelt szavaztató meg s elhatározták, hogy a kormány székhelyét Aradra teszik át A főrendiház ülését határozatképes szám h 15Ján nem tartották meg. Julius 30-áö és augusztus 1-én a kormány, a képviselőház s ai hadsereg eltávozott Szegedről s bevonult odal Haynau. A magyar és az osztrák sereg Újszege* Lovrana GRAND HOTEL L4URAN4 Leszállított pensió áron a legjobbat nyújtja. Nagy utazási kedvezmény! Budapesti lefizetés. Minden felvilágosítást megad a magyarországi vezérképviselő: „VIA" fürdőiroda Budapest, IV., Váci ucca 36. (Klotild palota) telefon 83-2-56 és 84-1-89. Fürdőírikók, cipők,sapkák Poüwwwrei'nía SZEGED A TÖRVÉNYHOZÁSBAN Irta Dr. SZALAY JÓZSEF, a Dugonics-Társa ság elnöke.