Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-03 / 124. szám

8 DÍIMAGY4RORSZAG 1054 június 3." „Mert a magpr gazda nem lehet rabszolga" Irta: Schlffer Miklós Május 31-én megjelent cikkemmel kapcso­latban sokan figyelmeztettek arra, hogy a ren­delkezésemre álló számokból enyhén es jóaka­rntulag állapítottam meg azt, hogy a hagyma­szindikátus 80.000 pengős alaptőkével egy év alatt csak 2#1,121 pengő tiszta hasznot számolt el tagjainak. Magam is tudom, hogy voltak lyukak, amelyeken nagy összegek folydogáltak ki olyan zsebekbe, amelyeknek szerény felfogá­som szerint a hagyma-exporthoz semmi kö­zük nem volt, — de kerestek az alkalmat, a jogcímet, hogy valami közük legyen hozzá. Hallottam ázt is, hogy végre megmozdult a hivatalos apparátus. Hogy ezt a „kísügyet" hi­vatalosan is szeretnék finalizálni, hogy a kül­kereskedelmi hivatal, a pénzközpont és más hatóságok alapos vizsgálat tárgyává óhajtják tenni, nogv vájjon a termelő tömegek, vágy a kereskedelem kizárólagos érdekében léte­sült-e a hagyma-szindikatus, hojfy azokat az előnyöket, támogatásokat és privilégiumokat, amelyeket a szindikátus élvezett, csak a keres­kedelem. vagy elsősorban a termelők, másod­sorban a kereskedelem és a két érdeken keresz­tül az állam érdekében nyujtotta-e a külkeres­kedelmi hivatal. Igen jól emlékszem az első tárgyalásokra. Nagvon jól tudom, hogy a hatóságok elsősor­ban a makói hagymának külföldi piacokon való előnyös elhelyezését kívánták elérni ak­kor, amidőn a szindikátus megteremtésén fá­radoztak. Féltették a hagyma-kertészt. — an­nak világhírű produktumát, féltek attól, hogy a szervezetlen és a kereskedelem fogásait nem ismerő termelők, a zavarosban halászni szere­tő és visszaélésektől nem mindég megrettenő bizonytalan exisztenciáju kufárok lelkiisme­retlenségének válnak áldozataivá, féltették a világmárkás makói hagyma külföldi jó hirét, biztosítani akarták az exportból származó va­luta helyes és biztos beszolgáltatását és feltették a hagymakereskedelcmmel foglalkozó tisztes, sé^es "kereskedők tisztességes hasznát is. Ezt mind megértettem, átéreztem, helyesnek tartot­tam, de mert minden kötöttségnek mindenkor elvi ellensége voltam, aggodalommal néztem az uj alakulatra és ösztönösen is torzszülöttnek tartottam. Bevallanám, ha tévedtem volna. — de sajnos nem tévedtem. Ismerem a hngvmapiacokat. Az északi orszá­okhan is jártam, hagymakereskedőkkel is eszéigettem. Egyöntetű volt a felfogás, hogy a makói hngvma külföldi elhelyezésének legna­gyobb akanályn az, hogy a külföldi kereskede­lem nem lesz korrektül kiszolgálva. Fgv Hel­sinki-i kereskedő röviden igv magyarázta meg a dolgot: Hétfőn az egvik kereskedő 1 dollár 20 centért, kedden a másik 1 dollár 15 centért és szerdán a harmadik 1 dollár 35 centért ajánlja a hagvmát és mert önöknek még sok ilyen kereskedőjük van, akik egymásra licitál­nak, az itteni kereskedelem állandó bizonyta­lanságban él. mert a kereskedelem nem szereti az árak tőzsdeszerü ugrándozásait, nem mer venni, mert ha n másik kereskedő egy-két dol­lár-centtel olc-óbhan vesz, n drágábban vevőnek nyakán marad a hagyma. Ezt meg lebet érteni. Á külföldi hagymakereskedőket tehát lehetőleg olcsón, de feltétlenül egyöntetűen kialakult árak mellett kell kiszolgálni. A bagvma ára kétségtelenül függ más bagvmntermő országok áraitól is. de mert más országokban sem ter­melik a hagymát ingyen — ez az ár semmi­esetre se lehet a termelési költségek alatti ár­ból kiinduló knlkuláció eredménve, mert ha a magyar hogymnkertész Knköltségét sem tudia visszakapni, akkor állami érdek megfogni a ke­zét és visszntarlani a termeléstől. Abból a szcmoontból tehát, hogv az árak külföldön lehetőleg egvőntetüen alakuljanak ki — elismerem a kereskedők tömörülésének jogosultságát, de ennek a tömörülésnek nem is­merem cl soha azt a iogát, hogy megfoszthas­sa a termelőt munkájának eredményétől, hogv az ne élvezhesse munkája gyümölcsét, hogv r termelésre ráfizessen, mert nem szabad reáfi­zetnie. nincs miből reáfizetnie és nem kell reá­fizetnie. A napokban hangoztatta Szegeden Kállay Miklós földmivelésügvi miniszter, hogv a ter­melési költségek az elérhető értékesítési árral nincsenek arányban. Nem ugv kell levezetni a kérdéseket, hogv az árut mennyiért lehet el­adni, hogv bogvan alakul ki annak ára, ha­nem meg kell fordítani a dolgot. Foglalkozni kell azzal, hogy mi az a termelési költség és mí az értékesítési ár, ami az életlehetőséget a magyar gazdának megadja, mert a magyar gazda nem lehet rabszolga. És mert a magyar gazda nem lebet rabszolga és nem is kiván rabszolga lenni, sem belföldön, sem külföldön, tiltakozik az ellen, hogy termeivényeit értéke­sítésre ne kínálhassa szabadon, hogy ne ő él­vezhesse munkájának szerény gyümölcsét és hogy azt karosszékben ülve mások tarolják le, akiktől sohasem irigyelte a jövedelmet, de Akiktől megköveteli, bogv a legális jövedelem­mel elégedjenek meg és ne kívánják azt is, ami a termelő jussa, joga, kenyere, ami a termelő jussa, joga kenyere. És éppen erre a miniszteri megállapilásra hivatkozom akkor, amikor állítom, bogy a kül­földi és általam is ismert piacok nem olvan rosszak, hogy a makói hagyma nem volna el­helyezhető, állítom, hogv a termelési költségek az elérhető értékesítési árral összhnngban van­nak, — ezen állitásom igazolva van a szindi­kátus hatalmas hasznával. Allitom, ho<rv kül­földön több hagymát i* lehetett volna elhelvez­ni. csak olcsóbban kellett volna adni, nem kel­lett volna 350 százalékra dolgozni, nem beszélve arról, hogy a szindikátus tulajdonképpeni III. Hogy az építkezésekből az állam is derekasan kivette a részét, igazolja, hogy a törvények a honvédkerületi parancsnokság és a laktanya épí­tésére 100.000 forintot, a posta, távírda és folyam­mérnökség épületeire 130.000 forintot, a tőrvény­szék és a kerületi börtön létesítésére 850.000 fo­rintot szavaztak meg. Az igazságügyi szervezet­ben jelentős lépés volt az Ítélőtáblák és főügyész­ségek decentralizációjáról alkotott 1890:XXV. tör­vénycikk, amely Szegedet is táblai székhellyé avatta s hozzá a nagyberskereki ,nagykikindai, szabad­kai, szegedi, újvidéki s a zombori törvényszékek területeit csatolta Trianon okozta, hogy ez a helyzet megváltozott. Viszont ugyanennek tulaj­donithatja Szeged, hogy évszázados álma megva­lósult s egyetemet kapott. Az 1921 :XXV tc. sze­rint székhelyének elvesztése miatt az 1872 :XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Fe­renc József-tudományegyetem ideiglenesen Szege­den nyert elhelyezést. A politikai jogok gyakorolhatásában meg any­nyi a változás, hogy az 1925:XXVI. tc. szerint 8 képviselőt választ lajstromosan. fis ujitás, hogy az 1926:XXII. tc. alapián egy rendes és egy pót­tagot választ a felsőházba. Visszapillantást vetve az utolsó félszázad tör­vényhozására, tényként állapíthatjuk meg, hogy az állami áldozatkészség me'ghatványozva a pol­gárságéval tette lehetségessé, hogy az egykori alföldi jellegű városból modern nagy város fej­lődött Ezen vázlatos tanulmány kiegészítéséhez tar­tozik annak a kutatása is, hogy Szeged mikor volt országos tanácskozások, illetőleg országgyűlések színhelye.,így IV. László 1280-ban Szegedről kel­tezve írja, hogy akkor itt a várispánságok ügyé­ben tartott tanácskozásokon az ország zászlós­urai is egybegyülekeztek. Az oklevelek tanúsága szerint az Arpádházbeli királyoktól a vegyesház­beliekig Szeged gyakran látta falai közt a feje­delmeket, a zászlósurakat s a seregeket, amely körülmény az országot délről fenyegető vesze­delemmel fügött össze. Annak elbírálásánál, hogy Szeged ország,gyűlések színhelye volt-e, nem ügydöntő a végzeményeknek irlsbafoglalása haszna ezzel meg nincs teljesen kimutatva, mert egyelőre nem beszéltünk a kisszindiká­tusról, a svájci Mandelról, Fuluráról, a nem hagymás hagymásokról, kalkuláción kivüi hagytuk a szindikátus felesleges közeli és tá­volabbi nagy rezsijét, a még el nem számolt hasznot és egyéb épületes dolgokat, amelyekre még vissza fogunk térni. Éppen ezért hangsúlyozom ismételten, hogy ennek a szindikátusnak létjogosultsága mai összetételében nincs, soha nem volt és nem is. lesz, mert célját nem értette meg, mert hagy­mát adott el, de megfelejtkezett arról, hogy & hagymát termelni is kell, bogy a termelés pénz­be és munkába kerül, hogy a termelő rizikója se kismiska és mert megingatta a termelő ker­té«ztársadalmat alapjában, holott országos ér­dek. hogy Makón hagvmát termelienek majdan nkkor is, ha a szindikátus már régen jól meg^ érdemelt iobhlétrc szenderült. A kereskedelemnek megvannak a maga cél-, jai, eszközei, törvényei, szabályai, azoktól el-* térni nem lebet és nem szabad, mert az a keres* kedelem, amely hivatásával nincsen tisztában és azt kellő erkölcsi magaslaton nem tudja megérezni, — az nem kereskedelem. avagy kódexben való kinyomtatása. Ismert do< log, hogy az irás sokszor papiroson marad, míg a gyakorlat vérré válik. Ha a szegedi tanácskoz­mányokat nem is foglalták artikulusok­ba, elhatározó erővel befolyásolták azok az ország sorsát. Csattanó példa erre 1444- aug. l-e, amikor Ulászló Szegeden a királyi tanáccsaí egyetértően a törökkel békét kötött, melyet négy nup múlva megszegett, ami a szerencsétlen vár­nai csatára vezetett. MályAs király 1458. év őszén - telén Szegeden tartózkodva, országgyűlést tar­tott. Ekkor határozták el, hogy az ország védel­mére minden 20 jobbágytelek után állandóan eRJl lovaskatona tartassék. ilyenformán az állandó magyar hadsereg intézmé­nyének megteremtése Szegedhez fűző­dik. Túlzás nélkül megállapítható, hogy ebben az idö* ben Szeged az ország politikai és katonai közép­pontja volt. K török elleni hadviselés céljából 1536. évi Szent György napra Szegedre ország gyűlést terveztek, de összehívására már nem voll idő és alkalom. Ha a Biblia ószövetségi részében megörökített történések előképei az újszövetségben leírtaknak", ugy a Mátyás király korabeli Szeged eseményei előképei az ugyanitt 1919-ben lejátszódott nem* zeti megújhodásnak. Vészterhes idők voltak, amikor Szeged isméfi szállást adott az országgyűlésnek. A győri csata­vesztés után 1849 julius elején tette át a kormány és a képviselőház székhelyét Szegedre. Kossuth a Kárász-háa erkélyéről kijelentette, hogy „Szegedről fog Európának m szabadság kihirdettetni; s vagy egy nagyszerű sitt lesz az, hol a világszabadság eltemettetik, vagj» teritett asztal, hol a szabaddá lett népek élvezd? a boldogság áldását." Az országgyűlés julius 21-én és 28-án a városi széképületben két nyilvá­nos és egy zárt ülést tartott A nemzetiségi és g zsidók egvenjogosítására vonatkozó törvényjavas­latot fogadták el. 60 millió forint hitelt szavaztató meg s elhatározták, hogy a kormány székhelyét Aradra teszik át A főrendiház ülését határozat­képes szám h 15Ján nem tartották meg. Julius 30-áö és augusztus 1-én a kormány, a képviselőház s ai hadsereg eltávozott Szegedről s bevonult odal Haynau. A magyar és az osztrák sereg Újszege* Lovrana GRAND HOTEL L4URAN4 Leszállított pensió áron a legjobbat nyújtja. Nagy utazási kedvezmény! Budapesti lefizetés. Minden felvilágosítást megad a magyarországi vezérképviselő: „VIA" fürdőiroda Budapest, IV., Váci ucca 36. (Klotild palota) telefon 83-2-56 és 84-1-89. Fürdőírikók, cipők,sapkák Poüwwwrei'nía SZEGED A TÖRVÉNYHOZÁSBAN Irta Dr. SZALAY JÓZSEF, a Dugonics-Társa ság elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents