Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-09 / 104. szám

4. 11 P in nni'• •^nfwIiMit r/wwniiii 1934 mrtTt« A ZflD O A portálépités adókedvezménye Az átalakítás jogcímén járó rendkívüli adóked­vezményre jogot nyújtana Abban az esetben azon­dig még semmi konkrét intézkedést nem tartal­maznak abban a tekintetben, hogy a portálépités olyan munkának tekinlendö-e, amely adókedvez­ményt jogosító költségek közé beszámítható s a gyakorlat általában arra utal, hogy a portálépités inkább a kereskedő üzleti érdekeit, mint a ház jobbálélelét célozza, minélfogva ezt a munkát rendszerint nem tekintik jogcímet alkotó művelet­nek. Minthogy az 1934. évre érvényes rendelkezé­sek hatósági magyarázata sokkal liberálisabb, a portálépités adókedvezménye tekintetében a gya­korlat előreláthatólag szintén módosulni fog Ép ezért szükségesnek látjuk e kérdést kissé ismer­tetni. A portálépités egymagában véve nem tekint­hető olyan műveletnek, amely az átalakítási ked­vezményre jogos nyújtana. Abban az esetben azon­ban, ha az épi'ést a háztulajdonos végezteti el s nr. az egész épü'et homlokzatát képezi, ngy ez esetben a portálépités uccai homlokzat megújítá­sát ie'entvén, adókedvezményre jogcímet nyujló munkálat Ha a kiképzett portál csak az uccai homlokzat­nak egvrészét teszi, ugy ez csak abban az esetben vehető figyelembe az átalakítási kedvezmény meg­állapításánál, ha egyidejűleg más kedvezményre jogalapot szogáltató átalakítási munkálatok ls vé­geztetnek Ilyen esetben lényegtelen az, hogy a portálépités összefüggésben áll-e az adókedvez­ményre jogosító egvéb átalakltá«! munkálatokkal, r.«npán az a fontos, hogy azokkal egyidejűleg vé­geztessék el. Abban az esetben pedig, ha csak eiíyes bérlemé­nyek átalakítása ielenti az adókodvezménvre jog­rímet nyujló munkálatot, ngy a portálépités csak »bban az esetben jöhet az adókedvezmény kiszá­mításánál számításba, ha az egyes bérieménvek átalakításával okozati összefüggésben van Tlven esetben ugvanis az eaves bériem én véken kívül teljesített karbantartási költségek csak abban az esetben vehetők figyelembe a kedvezmény kiszá­mításánál, ha ezek a jogcímet jelentő munkálatok folvományniként végeztetnek el. Ha a portál átalakítását nem a háztulajdonos, hanem a bérlő végezteti, vagy a költségekhez bár­mi részben is hozzá iánil, a portálépités sem mint kedvezménvre Jogot szolgáltató munkálat nem jö­het számításba, sem a* ezzel kapcsolatban felme­rült kftltségek egyéb Jogot szolgáltató munkála­tok költségeihez nem számithatók hozzá. Amenv­nvlben a Háztulajdonos ezt a körülményt elhall­gatja, ngy az esetleges büntetőjogi kóvetkezmé­pvoken felül az adókedvezményi-»« vonatkozó igé­nyét is elvesíti. Hofbauer Artúr. Adónmtár Máin* tó—50: Lakbérváltozások bejelentése. Május 15: Fgvséges adók Tf. negvedévi részlete befizetendő. Tlletékegvenérték TT részlete befize­tendő Fénvüzés? adó befizetendő „Az idén nem volt március" A meteorológus a tavaszi kánikuláról A 3 évi fegyházra ítélt tanító okiraíhamlsffásl nere (A DclniagyŰrorszdg mtiftkafdrsütdü Ztibck István volt desrki tanítót kedden délelőtt nk­irathamlsifds miatt vonta felelősségre a szeredi törvényszék Gtfmffry-áanácsa. Zubek István előtt nemrégiben hirdette ki a szegedi törvény­szék a Kúria 3 esztendős fttvházbünteféiét. Ezt a büntetést azért kapta, mert a gondjaira bizo't iskolflsleán- ok?t megrontotta. Az oVlrathamrlsitás (igye nemrégiben keleke­üett. Egy jár' biró*. T előt folyó polgári perheti hamis elszámolási okiratot csatolt be. Az Ok­iratnak egy 9 pengős tétele nem felelt meg a valóságnak. ZubeV a keddi főtárgyaláson tagadott. \ bí­róság tekintettel a bűncselekmény csekély sú­lyára, 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte Zubekct. Az itélet ^ern Jóg^-ős. (A Délmagyarország munkatársától.) A szokat­lan tavaszi kánikuláról kikértük a meteorológus véleményét. Dr. Wagner Richárd, a szegedi egyetem földrajzi intézetéhez beosztott tanársegéd a következőkben adott magyarázatot a rendelle­nes meleg időjárásról: — A szokatlanul meleget az okozta, hogy a ba­rométeres depresszió az idei tavaszon elkerülte hazánkat. Ez abnormis állapot, mert április ép­pen az a hónap, mikor a ciklonok egymást szokták felváltani és igy változékony időjárást teremte­nek. A múlt hónapban 28 fok Celsius volt a leg­melegebb, ilyen magas hőmérséklettel találkoz­tunk (nár 1920-ban, sőt 1913-ban és t9ü»-ben is. A havi átlagos közép-hőmérséklet mindenesetre az idén a legmagasabb: 15.4 fok Celsius. Az elmúlt 50 év alatt nem volt ilyen magas közép-hőmérséklet. — Megállapítható azonban, hogy az idén a már­cius hónap áprilisnak, április pétiig májusnak a hőmérsékleti értékét érte el. Február után tehát az Időjárás szempontjából közvetlen április kö­vetkezett. A márciusi időjárás az idén elmaradt, március egyszerűen elveszett az időjárásunk szem­pontjából. Május elejének időjárása viszont junt­usnak felel meg. Ilyen meleg csak harminchatév­vel ezelőtt, 1908-ban volt, akkor május első nap­jaiban 31.3 fok Celsiust mértek. A következő na­pok helyzete egészen bizonytalan és a legkevésbé lehet a meleg májusból következtetni arra, hogy tnikép alakul majd a nyár időjárása. Nem való­színű, hogy szokatlanul meleg lesz a nyár, mert a mostani rendellenes időjárás és a nyári időjárás között semmiféle kapcsolat sincs Dugonics tér 11. sz. alól áthe­'yeztem Feketesas 0 21. »1 alá. Kérem i t megrende­lőim további szivén pártfogását. JiilCZ FU'8b uri szabó. Uriszahóságamst Dr. Kovrig Béla előadása a szociálpolitikai feladatokról {A Délnusyarorszdg munkatársától.) A Fe­renc József Tudományegyetem Barátainak Egyesületé kedden délután rendezte szociábo­litikai előadássorozatnak utolsó előadását a köz­ponti egyetemen. Nagyszámú hallgatóság előtt dr. Kovrig Béla egyetemi magántanár, az OT1 igazgatója tartott érdekes előadást. „Szociál­politikai feladataink" címmel. Az előadást dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi tanár meg­nyitó szavai vezették be. maid dr. Kovrig Béla bevezetőben h;,->»súlyozta, hogy a célszerű, a nemzet termelő erővel számoló gazdaságpolitika egyszersmind a legjobb szociálpolitika és nin­csen nagyobb jelentőség szociális intézmény a válság önmegszür.tető erőit kialakító szabad piacnál. — Amikor a nemzetgazdasági erőgyűjtésének jelentőségei már itt-ott átütnék a mindent el­borító . zegénységm, hiba lenne erőltetett köz­hatalmi eljárásokkal - eszélyeztetni a gazdasági gyógyulásnak meginduló folvnmatát. — mondot­ta. Ezért a szociálpolitika is tisztelje a rentabili­tás elvét, mert enélköl nincson tőkegyűjtés, pe­dig az utóbbi miértekétől függ a nép jövendő­beli megélehet^sének minden lehetősége. Kovrig szerint rrmolni kell azzal, hogy a gazdasági válság enyhülésével tömegessé válnak az ipar: érdekviták, amelyeknek elfaiulása a ter­melés folyamatosságát 'eszélveztetik. Ezért cél-, szerű lenne még idejekorán megvalósítani az üzem belbékéjé+ alátámasztó üzemi választmá­nyok intézménvet, továbbá intézményesen meg­szervezni a békéltetés ügyét, az ipari döntőbí­ráskodás és a kollektív s-erződések kérdését. Kovrin» Bé'a a legrészletesebbe:i a falvak hárommillió rincsteleniének sorsával foglalkozott és a mezőgazdasági biztosítás kiéoitése helyett általános falusi népgjonlorásf iavasolt. A ma­gyar néo biolé "iai értékállományának rohamos csökkentésére tekintette; ''vánatosnak tartotta a tnnval iskolák-*! ; tanldŐnek 9 órai kezdetét, a nincstelen tyeftti ekeinek az isVolákban napi fél­liter forralt t-iben való részesítését ós a gyer­mekeknek lábbelivel való ellátását. A szegény­Vázakat „egészséfházakká" kellene átalakítani, amelyben a hát különböző napján ott megforduló ambuláns szakorvosok felváltva ellátnák a tbc.. a venereás gondozást, a fogáoolást és a gazda­körben rendszeresen kifejtenék az annyira szük­séges egészségi propagandát. Dr. Kovrig Béla előadását a következőkkel fe­jezte be: — A magyar parlag kiszára dit, nehezebb, mint valaha annak beültetése az erénnyel. Szé­chenyi nem;efoo1itikai célia: a magyar parlag megszüntetése, csak rMcor valósulhat meg hogyha a tudás áll az erény szolgálatában és a fajszeratet világánál megmutatja a népnek a nemzeti erény Irányába való felemelkedés útját. Az érték előadásért dr. Surányi-Unger Ti­vadar mondott köszönetei. S kasszafurást követeti el két vakmerd betörő Szegeden, Makón, Békéscsabán és Lökösházán (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Közel egy esztendeje, hogy az alföldi városok­ban sorozatos kassza furátok és vakmerő betö­rések ' 9vették egyir.-st. Szegeden. Makón. Bé­késcsabán, Lökösházán teljesen azonos körül­mények között követték e1 a vakmerő betöré­seket nagyobb kereskedelmi cégek Irodáiba, raktáraiba, egyformán nyitották fel a Werthelm­szekrényeket. A rendőrségek hasztalan tartottak sorozatos razziákat, a valcmeirő tettesek nem kerültek kézre. Május elsején a '-ékésosabafi rendőrségnek végre sikerült elfogni a vakmerő betörők egyik tagját, loó -:ereno lr.katossegédet, aki eigy si­került kasszafitrás után éppen távozni akart Bé­késcsabából. Vallomása alapján sikerült Buda­pesten elfogd lödő István makói származású volt cukrászsegédet és megállapítani. hogy loó és Bödő -föbbszrösen büntetett előéletűek, ismert alakjai a fővárosi alvilágnak. Biinlajsfiromnk összeállításához fogitak cs ebből a célból való­ságo' körútra indultak velük a békéscsabai de­tektívek. Három detektív kíséretében kedden Makóra vitték a két kassza fúrót. A megbilincselt fiatalemberek a detektívek és rendőrtisztek kő­zött. akik a helyszíni szemlére először az Eh­renfeld és Spitz-cég Uri-uccai telepére vitték őket nagy feltűnést keltettek. A helyszíni szemle során nyugodtan beismer­ték a beitörést, részletesen elmondották, hogy jutottak bi az irodahelyiségbe, hogyan fúrták meg a kasszát és hogyan távoztak bosszúsan, amikor csak néhány pengőt találtak. Amikor a helyszíni szemlén iel^.vott cétrtulaídonos meg­mondta, hogy a pénzkészlet ott volt a kasszá­ban, de nem a szokott helyen, szinte szemre­hányók™ mondotta loó Ferenc: — Hogyan lehet ilyen könnyelmű az igazgató ur, amikor az alsó rekesz magfúrása század­rész annyi munkába se kerül! Ezután az Agrária makói kirendeltségének irodájába vezették a betörőket, akik itt is kira­bolták a Werthemi-szekrényt. amelyből két es félezer nentn", értékű gabonalevelet vittek el. Itt is részletesen elmondották hogyan végezték munkájukat, amelyet negelőzőleg színházban voltak. Tz a maköi ka.szifiirás adta a gondo­latot, "'ogy Szegeden fs megfúrják az Agrána nénzstékrényét. Joóék nvolc kns^afmást ismertek be. me­lyeket Szegeden, Bckéscsrbán. Lökösházán es Makón követtek e1. A detektívek most a további kasszafurások "helvét és városait iának véng. MIF.LőTT CSáNAK MOTÓRT vásárolna, kérien ajánlatot az általunk gyártót' ccn 1CIO cm)-e» w „HON" csónakcMa^matofra Üzembiztos és olcsó. Egy évi jótállással a kg olcsóbban Hodács és Friedmann AS'™^ ... Szeeed. Madáeh n. 16. szerezhető be. Próbautak bemutatás, vételkényszer nélkül eszközöltetne^

Next

/
Thumbnails
Contents