Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)
1934-05-09 / 104. szám
1934 máius 0 "•ti PéczeSy Hutai feslürovész avifflewtínves kiállítása ¡KífKi. s ». alatt. Dijtaianul megtekinthető CSIPETKE VIRÁGOS MAJÁLIST RENDEZTEK a szegcdi munkások május elsején. Mint évtizedek óta mindig, most is kivonultak a Kállay-ligetbe, vittek magukkal, — akinek volt, — elemózsiás kosarakat, letelepedtek az öreg fák árnyékába és csendesen, békésen élvezték a csendet, a nyugalmat, a ' tavaszt: május elsejét. A költőien kék égen fehér fellegek léghajókáztak, a zsenge lombok között édeshangu madarak zengtek csodálatos szózatokat a szerelemhez és délfelé, az országúton megjelent egy városi fogat. A lovak szeinellenzőjén és a hintó oldalán a város cimere ékeskedett, koronáján a türelmes báránnyal. A hintóban két ur ült. két városi tisztviselő, az egyik a főkertész, a másik a tb. tanácsnok. Olyan ünnepi volt a hangulat, olyan szép volt „a természet lágy öle", hogy senki sem gondolt a mögötte leselkedő veszedelmekre. Tedig ez a veszedelem ott leselkedett az ünnep és a hangulat mögött. Valaki meglátta a városi fogatot, felismerte utasait és tollat ragadva, megénekelte az „ügyet". Ilorribile dictu! — szörnyülködött az írás — a tb. tanácsnok ur a város fogatán látogatást tett — az ünneplő munkásoknál! Azoknál a munkásoknál, akik nem tartoznak az egyedül üdvözítő politikai párthoz, de mégis polgárai ennek a városnak. A tb. tanácsnok ur bűne mégis szörnyű,., szinte fejvesztés jár érte — a panasziró szerint —, mert nemdebár tisztelt közvélemény, a város nem azért tart fogatot és tisztviselőt, hogy a tisztviselő felüljön a fogatra és munkásraajálist látogasson meg A városi tisztviselő a városi fogaton minél szorgalmasabban látogassa a szalonképes pártmulatságokat és egyéb pártalkalrnakat, de a munkások mulatságára ne menjen se városi fogaton, se gyalog... Most aztán megjelent a megnyugtató nyilatkozat. Nem történt semmi hiba, semmi „szabályellenesség". Mindössze annyi történt, hogy a város tisztviselőinek véletlenül éppen ott volt hivatalos dolguk, ahol a munkások ünnepeltek, a Kállay-ligetben. A látogatás nem nekik szólt, hanem az elintézni való hivatalos dolognak. Különben nem is volt látogatás, nem történt semmiféle — érintkezés. A hivatalos ügy elintéztetett, a fogat megfordult és a lovak a hivatalos aktushoz méltó komolysággal röpítették vissza a hivatalos urakat a — hivatalos város felé. A vád tehát hamis volt, alaptalan és méltatlan. Mit is mutat a kalendárium? 1912-őt? Dehogy. 1934-et. Exhumálták Pusztamérgesen egy gazda holttestét (A Délmagyarország munkatársától.) A kalocsai ügyészség indítványa alapján a szegedi vizsgálóbíró elrendelte, hogy a mult évben elhunyt H a u k István pusztamérgesi gazdálkodó holttestet exhumálják. Az a gvanu merült fel ugyanis, hogv Hauk István bűncselekmény utján halt meg, még pedig valószínű, hogy agyonverlek. Hauk a mult évben halt meg és annak rendje és módja szerint eltemették. Az özvegynek később olyan adatok kerültek birtokába, amelynek következtében az volt a gyanúja, hogy férje nem természetes halállal halt mc". Feljelentést tett a kalocsai ügyészségen, ahol lakik és a kalocsai ügyészség^ nvomozást rendelt el és a nvomozás igazolni látszott az özvegv föltevéseit. A jövő héten tartják meg az exhumálást. amelynek adalai fognak fénvt deríteni Hauk István halálának körülményeire. hintartísl 6» mísziro«, kndvezS fizetísl felbétalek mollett legolcsóbban beszerezhetők Prkete Nándor. Ko.salh L. ong»rut 18. Tel. 20-72. Egy tönkrement szegedi gazdacsalád milliós pere a kisbirtokosok földhitelintézete ellen A 72 ezer dolláros költ sönlöl — a kilakolfaíásig (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt a szegedi járásbii óságon dr. Goltner üencs titkár egymillió pengős gazdaper ügyében folytatott tanúkihallgatásokat a budapesti tábla megkeres esére. Ezt a pert Szemeréáy István szegedi gazdálkodó és társai indították a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete ellen szerződés nam tedjesitese és kártérítés címén. A per előzménye az, hogv Szemerédyék meg akarták vásárolni a szomszédos 314 holdas birtokot. A vételár az illetékekkel, a felszerelésekkel együtt 720 ezer pengőt tett ki, mely őszszeg felerészben készpénzben rendelkezésére állott Szemerédyéknek, a másik felét. 415 ezer pengőt kölcsönképen akarták felvenni. Két szegcdi bank hajlardó lett volna a kölcsönt rendelkezésre bocsájtani, annál is inkább, mert Szemerédyék 800 ezer petigőnyi fedezet felett rendelkeztek, mint külön szabad vagyonnal. Szemeré'lyék azonban a Kisbirtokosoktól óhajtották felvenni a kölcsönt, mert ugy tudták, hogy ez az intézet kedvezőbb feltételek mellett adja a kölc.vömt és por'g 35 esztendőre. Érintkezésbe léptek az intézettel, amsly leküldötte szakértőjét azzal, hogy a helys ínén állapítsa meg, vájjon megfelel-e a valóságnak Szemerécyék azon állítása, hogy . kölcsön elhnében L600.0T0 pengő fedezet áll rendelkezésre. A bccslöszakértő kedvező jelentést adhatott, mert az intézet igazgatója 1928 ;ulius 5-én )— engedélyezte r. 72 ezer dolláros záloglevélh ölesönt. így akkor Ígéretei teltek arra nézve is, hogv a kölcsönt konvertálni fogják zálogleveles törlesztéses kölcsönre. Szemerédyék a kölcsön fejében lekötötték 611 holdnyi földiüke*, gőzmalmukat és 1000 darabból álló jószágállományukat, körülbelül másfélm')i:.'> pengő értékben. Az volt a tervük, hogy a 35 éves törlosztéses l.">lcsön felvételével békében dolgozhatnak. Azonban netn így történt. Hiába várták, bocry a kölcsönt törlesztésre konvertálja az intézet, ez nem történt meg és így a feltételes kötelezvény rzerint november és május havábzn voltak kötelesek kamatot fizetni. Az első rés-Jetet mesr is fizették, de levélben azt kérték az Intézettől, hogy alakítsák át kölcsönükot hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönre. A kérdér, teljesítése helyett ujabb becslő érkezett a szőiegi birtokra. Ennek a szakértői szemlének egy névtelen levél volt az előzménye. Valaki arra figyelmeztette az intézet igazgatóját, hogy a becslő, aki először becsülte fel a* ingatlanokat, felületesen és rosszhiszeműen járt el. mert a birtok lényegesen kévés "^et -T. mint amennyit a szakértei jelentés feltüntet. Az első becslést egy képesített gazdatiszt végezte, míg a második becslésre egy tisztivelő embe-t küldött le az intézet. De még ez a második becslő is csak csekély összeggel becsülte alá a Szemeródy-féle fedezetet, azonban ez is elég volt ahhoz, tíogy az intézet vonakodjon eleget tenni a tö-lesztéses kölcsönre vonatkozó átváltásnak. Ilyen módon Szemerédyék súlyos ínyagi zavarok közé jutottak. A kamatfizetési kötelezettségeknek eleget tenni nem tudtak, ingatlanaikat, jószágaikat értékesíteni nem tudták. 1929 májusában ismét kamatot kellett volna fizetniök, de enei"k a kötelzettségüknek csak a termés betakarítása után tudtak volna eleget tenni. Arra kérték Földes igazgatót, hogy eszközöl'ön ki részükre halasztást. Az igazgató ezt meg is ígérte, azonban már egy hónap rnuh'a ingatlanárverési kérvényt kézbesítették Szemerédyéknek. Ebbsp az intézet a kamatfizetés elmulasztása miatt egyösszegban kérték vissza a 415 ezer pengőt. Szemerédyék. abban való hitükben, hogy ők csak járadékkal tartoznak, kamattal nem, megtagadták még a kamatfizetés kilátásbahelyezését is, mire az intézet zárlatot kért a birtok ellen. A zárlat 1930 iszcig íartott. az altruista intézet okkor elárvereztette a Szcmercdy-birtokot és azt saját maga vásárolta meg. Eddig tartott az altruista intézettel Szemerédyék összeköttetése. Ezek után már csak mint peres ¡elek álltak egymással szemben. Szemerédyék a birósághoz fordultak és a mult év tavaszán a budaiesti törvényszéknél egymillió pengő megfizetéséért pert indítottak az intézet ollen. Az első fokon a ¿zetrényiogon perlő Szemerédyék keresetét elutasította a bíróság. A törvényszék álláspontja szerint az intézetnek a törlesztéses kölcsönre vonatkozó Ígérete nem volt kötelező. A tábla elé került az ügy. A tábla érdekes ha'ározatot hozott. Feloldotta a törvényszék ítéletét és Szemerédyék kereseti tényállításának megállapításán* tanúkihallgatásokat- rendelt el. Ezeket a tanúkihallgatásokat foganatosított* kedden délelőtt Szegeden dr. Goltner Dénes titkár. Kihallgatták elsőnek dr. Salgó Gyula szegedi ügyvedet, aki a Szemerédyék ellen vezetett végrehajtási eljárásnál «'vik érdekelt hitelező képviselője volt. Jelen volt cg-/ sorrendi tárgyalásnál, ahol az intézet részéről dr. Kulcsár .10zsef és dr. Szinnyei Gcza jelent meg. A két ügyvéd valamelyike itt Szemerédy Istvánnak azt mondatta, Ivogy ve okvetetlenkedjék a zárgondnoki számadással szemben, mindent el fognak követni, hogy visszakapja a birtokot. Nem •mondotta meg az illető azonban azt, hogy ezt á visszajuttatást milyen formában gondolta. Dr. Grasszely Károly előadta, hogy Szemeredy képviseletében észrevételeket adott be a zargondnoki kezelés során előterjesztett számadás ellen. leien volt az észrevételezési tárgyaláson. Szemerédy ott azt kérdezte tőle, hogy mit csináljon, mert Szinnyei ügyvéd azt mondotta, hogy ne akadékoskodjék, mert nekik úgyis az a szándékuk, hogv neki, va-ry gyermekeinek visszajuttatják az ingatlant A tanú azt felelte Szomerédvnek, hogy rábízza a dolgot, ha biziK az intézetben, álljon el az észrevételezéstől Dr. Vinkler Elemér, aki szinten a kepviselöje volt Szemerédvéknek, elmondotta vallomásában, tud arról, hogy az Jperes intézet képviselői többször kijelentették, hogy a felperes erdekeben mindent el lógnak követni, az ingatlan visszajuttatás tekintetében is. Szemeredyek erdekeben közbenjárt később *öldes igazgatónál, aki azt ajánlotta, hogy a FOB eljárás ^"^vételével kérjék majd az ingatlanvisszaJuttatást. A maga részéről megígérte a támogatást. A kölcsön felvételekor az >lt az intenció, hogy bzemerédyék hosszúlejáratú kölcsönhöz jussanak es ez még a rangsor feljegyzés szövegeben is kia budapesti .táblához kerülnek. amely rövidesen ítél a milliós birtokperben. Szemerédyék. akik éjesen vagyontalanoké lettek, reménykedve várják a per kimenetelé . A mult hónar 3-án egyébként a járást főszolgabíró utján Szemeredycket a tanyából kilakoltatták. csendőri asszisztencia mellett. Most már haj'Mttk sincs... Q. S. Tillamo» Tartós onűolálás (Táppol és termosz rendwerrel.tDA'hölRyfodrásznAl.OiOPílano tl-esrillitotl Ar»k