Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-06 / 102. szám

T054 május 6. DCCMAG7ARORSZXG FEHER CIPÓK SZANDÁLOK BOCSKOROK U fV nn Óriási válaszfék bon! MH-MM cipőáruház ban • • rr A SZULOI HAZ ES AZ ISKOLA írta dr. Imre Sándor Lefokozták Precup ezredest Bukarest, míjtrs 5. A bukaresti laktanyában «raombat délben befejeződött a román katonatisztek összeesküvés! ügye. Az egész bukaresti helyőrség jelenlétében lefokozták Precuv ezredest, az összeesküvés vezérét és az összeesküvésben résztvevő hét tiszteit. Az eljárás végén a lábukon alig álló elitélteket gépkocsin a vacaresti fegyházba szállították. Az összeesküvők lefokozását Marinesca ezredes hiajtutta végire. Precup alezredesnek a következőket mondotta: — Méltatlan -'agy a. ra» liogy az egyenruhát viseld! Ezután eltörte ?recup kardját. A többi tiszteket egy másik törzstiszt hasonló módon fokozta le. Az alhadnagyokat egy őrmester fosztotta meg katonai rangjelzésüktől. Prccup lefokozásakor harsányan kiáltotta: Éljen a király! Egy-egy kard eltörcsénél a kürtösök trombitájukba fújtak. Itisayülése (A Dclmagyarország makói munkatársától.) Csanádvármegye kisgyiilése szombaton tartott ülésében Fáy István főispán megemlékezett Vertán Endre főjegyző tragikus haláláról. A megemlékezést a kisgyűlés tagjai állva hallgatták végig. A nagy érdeklődéssel várt hétfői megyegyüles ujabb tárgyait simái», vita nélkül készítette elő a kisgyűlés. Dr. Daróczy Mátyásnak Vertán Endre főjegyző érdemeit, munkásságát és emlékét megörökítem kívánó indítványát változatlanul jegyzőkönyvbe iktatni javasolják, rried Árminnak a főjegyzői állás megszüntetését célzó indítványát elutasítani, mi-után az •.törvényellenes s a főjegyző az alispán helyettese lévén, arra szükség van." A minszteri leiratok sorában tudomásul veszik. hogy a vármegye 200.000 pengős gyámpénztári kölcsönét telekkönyvileg is biztosítani kell, továbbá, hogy a iniszfer Szabó György dr. szemorvos kórházi orvosi tiszteletdiját nem hagyta jóvá. de ez utóbbi ügyben a havi 80 pengős tiszteletdíj ujabo megszavazására tesznek előterjesztést és kimerítőbb jelentést és indokolást a miniszterhez. Makó város határozatai közül megsemmisítette a kisgyü'és azt a liaiározatot. amelyben Szeged megkeresésére a Dund—Tisza csatorna megépítése cs a Maros hajózhatóvá tétele érdekében foglalt állást. A város képviselőtestülete a kisgyűlés megállapítása sz°rint ilyen országos kérdéssel nem foglalkozhat. Elutasította a kisgyűlés a vöröshagymaszártmámyok vármegyei kövezetvámjának mérséklését célzó kérelmiét, a város képviselőtestületének a maIvói ebadójövadelem átengedése, valamint a makói átkelési útszakaszok fenntartásához való költséghozzájárulás leszállítását célzó kérelmeit. A városháza lépcsőházának átépítése ügvében a kisgyűlés he'vet adott Fried Ármin fellebbezésének s feloldotta a 10.000 pengő költséggel tervezeit átépítést kimondó határozatot. Tarnay alispánnak zal az értesülésével szemben, hogy a belügyminiszter ezt az összeget beállította a vái'os költségvetésébe, a főispán azt a megállapítást tette, hogy szó volt ugyan ez összeg jóváhagyásáról, azonban az általa folytatott tárgyalások eredménye végül is az lett. hogy átéoités nélkül, házi kezelésben hozatják majd rendbe a -'Irosházi elkopott lépcsőket. Dr. V a i t á n é Fonyó Piri kész gyermekruhanemüek árusitása Szeged, Tisza Lajos körút 3S. sz. Raktáron fia és leánykaruha újdonságok. — Nagy M választék — Olcsó árak A nevelés ügyében csak azok érthetik meg egymást ,akiket nevelői gondolkodás vezet Ez juttathatja közelebb egymáshoz mindazokat, akik a különböző élelkoru gyermekeket a köznevelés különböző intézményeiben nevelik. Csupán a nevelői gondolkodás segítségével lehet kikerülnünk azt, hogy akiért a nevelés van, a nevelésnek áldozatává legyen. Ma nagyon gyakran az. Éppen azért, mert a különféle nevelők nem tudják a munkájukat egybekapcsolni; nem egymást támogatva segítik a gyermek fejlődését, hanem néha egymásról nem is tudva, sokszor nem törődve egymással, nem ritkán pedig egyenesen egymás ellenében igyekeznek a gyermek lelkén úrrá lenni. Ezen az állapoton segíteni kell. Ma az Iskolásgyermek sorsa különítsen nehéz, mert ketten akarnak uralkodni rajta s a gyermeket kétfelé húzzák; avagy egyik a másikra hagyja a gyermekről való gondoskodást s ekkor ez magára marad közöttük. A gyermek élete kettőssé válik abban a pillanatban, amint az elemi iskolába belépett. Néha már az óvodába lépéskor beáll ez a hasadás, de a helyzet ott több ok miatt egyszerűbb. Az iskolába való belépéstől kezdve azonban kétségtelenül az a helyzet, hogy a gyermek az életének két középpontját érzi. Az ember élete ugyanis sokféle hatás között telik, e hatások között a nevelő a középpont, aki minden hatást mintcsrv egybe akar fogni, átszűri önmagán s igyekszik a gyermeket a maga eszménye szerint alakítani. Az élet elején ez a nevelő a család, azután ugyanezt akarja az iskola is. Természetesen csak az eszményi család, amelyet a gyermek java irányit, s az eszménvi iskola, amelyben ugyanez a condolaf uralkodik. Minél inkább érzi a gyermekért a felelősséget a család, annál szorosabban igyekszik a maga hatalmában megtartani; minél világosabban látla rendeltetését az iskola, annál inkább iparkodik a növendékei életét meghatározni. A két félnek ez a törekvése csakhamar, talán már az első napon valami különös bizonytalanságot, eleinte csak nyugtalanító. később zavaró kétséget okoz a gyermek lelkében: az élete nehézzé válik, mert nem tudia, vájjon melyik félre hallgasson inkább, mindkettőnek pedig nem igen tud egészen eleget tenni. Viszszagondolva ezt a jelenséget magunkban ís felismerhetjük. mert aligha múlt el nyomtalanul belőlünk. Látjuk gyermekeinken is, a tanitók megfigyelhetik növendékeiken: ms Iskolásjrvermek élete fceftfts, mert a uevnlést két fél vérzt, ezek nem mindig egyirányban hatnak s Ea az Irányuk lényegében véve azonos ís, a gyermek rendszerint nem ezt érzi ki, hanem az el nem tüntethető sok, apróbb-nagyobb eltérést. így aztán ingadozik, nem tudja melyik oldalra nézzen; a terhe megnő, mert szeretne eleget tenni az iskoi Iának is, az otthonnak is, azaz: tanítójának és szüleinek. Eleinte ösztönösen, azután egyre tudatosabban. Vagy pedig nem igyekszik eleget tenni egyiknek sem, mert látja, hogy mindkettőt kielégíteni nem tudja. — Ezt 9 jelenséget kikí sokféle alakban figyelheti meg iskolás gyermekeken; i a soikféJa változatot most nem lehet felsorolni. Néhány tételt adok elő anélkül, hogy a különfélét eshetőségeket, a különféle szülők és tanítók egyéniségében gyökerező eltéréseket keresném. E tételek a következő megbeszélésekben talán alapul szolgálhatnak. a) Nem az a kérdés: jó-e vagy haj-e, hogy az iskolásgyermek nevelésének két középpontja van;' a tény az, hogy ez a kettősség megvan. Ma nincsi miért vitatkoznunk azon, hogy mi jobb: a házi, vagy az iskolai nevelés. Szükséges mindkettő. A kérdés osupán ez: miként lehet ebben az adott helyzetben a gyermek javát, fejlődésének egyenletességét biztosítani, a két középpont különbözésébői vagy éppen ellentétéből eredő bajokat megelőzni. b) Minél kevésbé akar egyik középpont a másikról tudomást venni, a gyermek helyzete annál nehezebb, mert sem az egyik, sem a másik nem tudja átfogni a gyermek egész életét, tehát nem tudja, liogy melyikhez alkalmazkodjék. Sem a család, sem az iskola nem látja a gyermek életének azt a részét, amelyet a másiknak a körében tölt el s természetes, hogy a gyermek a kettő között hányódik. c) E nehéz helyzetben e.sak az segíthet, ha a család is, »ü iskola is állandóan gondol arra, hogy í! a gyermek számára nem egyedüli nevelési középpont. — ha mindkettő tudja, hogy nem veheti magára egészen a másiknak a feladatait, nem is parancsolhat a másiknak, hogy az ö tetszése szerint dolgozzék, — ha tehát mindkettő arra igyekszik, hogy a másiknak kiegészítője legyen. d) Mivel azonban a gyermeknek mégis arra van szüksége, hogy legyen az életében lehetően mindent átfogó nevelési középpont, erre a szerepre az iskolának kell vállalkoznia, ennek kell vezetőnek lennie Ez azonban nagy óvatosságot kiván: ahol az iskola ugv látja, hogy a család elvégzi a maga feladatát, ott nem szabad ennek a dolgába beleavatkozni; nhol azonban a családi nevelésnek hiányát látja, olt az iskolának a mnga külön feladatain tul is meg kell tennie mindent, hogy a gyermek nevelési középpont nélkül ne maradjon. Igen nagy felelősség van ezzel az iskolán: nem szabad sem többet, sem kevesebbet tennie annál, amire a gyermeknek a maga egyéni helyzetébe" az iskola részéről szüksége van. el Mind a családban, mind az iskolában csak BELVÁROSI MOZI Vasárnap HéMő ] Az évad legnaeryobb macrynr filmsikere. Ida regénye Gárdonyi Géza örökbeosti regényo íilmon. Agai Irén, Gombaszögi E , Jávor Pál és Gózon Gyula főszerep'ésével SZÉCHENYI MOZI Ulol*ó nap llloltó nap A német filmgyártás representativ filmje: Nagyvilági nő Egy megvalósult álom bájos történet». Nagy Kató, Grétl Theimer, Ida "Wüst és Wolf Albach -Retty ^szereplésével.