Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-20 / 113. szám

DELMAGYARORSZAG tarn SZ.EOED, ScerKe*ctO*ég: Somogyi uccn 22..i.fm, Telefon: 23-33. ^Kladöhlvatal kOlctOnkOnyvtar éí fegylrodo : Aradi II rcn fi. Telefon : 13—O«. ^ Nyomdn : lilw |.lpót uccn 10. Telefon - 13^oO. TAvIrntT r» leveleim nélmagyaronzaa Szeged Vasárnap, 1934 május 20. Ara 20 fillér 3 X. évfolyam, 11-4. sz. ÄPe ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «a Budapesten 3.60. kllltlJldttn Ö.40 pengd- / Egyes »Am ara hétkltz­nap 12, vatAr- llnnennnp 20 llll. IIIr delések felvétele tarlla szerint. Mente' lentit netto Kivételével naponta reaqel 4 szegedi iparosok Pünkösd ünnepén a szegedi iparosok felé száll most elismerésünk tömjénje, pünkösdi rózsákból most a szegedi ipa­rosok számára köt csokrot a város pol­gárságának köszönete és hálája. Ezt a várost évszázadokon keresztül iparosok tartották fenn, ami ebben a város­ban kultura volt és civilizáció, az a sze­gedi iparos-polgárok szelleméből, áldoza­tából és haladó gondolkodásából állott elő. Ez a város csak az utolsó két ember­öltő alatt lett a tisztviselők városa, az ipa­rosok azonb..n ma megnyíló kiállításuk­kal mintha már nemcsak törekednének arra, de bizonyítanák is azt, hogy a város társadalmában, a várossal szemben vá lalt és végzett kötelességtel iesltésben az ipa­rosság újra a legelső helvét vivta ki magá­nak. Amit a szegcdi iparosság az évről-évre megnyíló és évről-évre bővü'ő, gazdagodó, évrő'-évre ielentőseb' é á ó ' iá' i ós al i n­már az ország nyilvánossága előtt bemu­tat, abban sokkal több van, mint arneny­nyit a lisztes polgári munka- é ízés igényel­het eredményben és elismerésben a maga számára. Maga a kiállítási helyiség — meglepetés. A városban alig tudta a mun­kájukat végző iparosokon kívül valaki, hogy a város egy uj intézménnyel gazda­godik a szegedi iparosság áldozatkészsé­géből s teremtő erejéből. A szegedi ipa­rosság a városnak kiállítási csarnokot adott hálából és elismerésből azért a tá­mogatásért, amivel a hivatalos város az iparosságot részesítette. Nem egy terem­mel, nem egy emelettel, egy uj épülettel s egy egész — bazársorral bővült az utolsó kiállításhoz képest a ma megnviló. S leg­elsősorban ezért illeti meg a szegedi ipa­rosságot a város polgárságának elismerése és köszönete. De ha végigsétálunk a kiállítási helyi­ségeken, csak melegebb lesz hálaérzésünk s hangosabbak lesznek köszönetünknek szavai. Mennvi tudás, mennyi ügyesség, mennyi ötletesség, mennyi szeretete a munkának és az anyagnak, mennyi kitar­tás, mennyi szorgalom, mennyi igazi te­hetség zsúfolódott itt össze. Ki látja meg ezen a kiállításon, hogv milyen szörnyű munkafeltételek mellett kell ma a magyar iparosnak dolgozni s milyen súlyossá vál­tak a munkafeltételekkel együtt az élet feltételei is. Ez a kiállitás gazdag ország gondtalan iparosságának is dicsőségére válna s mennyivel nagyobb azok érdeme, akik a mindennapi kenyérért vivott har­cuk közben összeszorított fogakkal is mertek szépet álmodni s volt bennük annyi bátorság, hogy álmuk megvalósítá­sához fogtak. íme, mit tud a szegedi ipar! Mennyi ízléssel, mennyi szakértelemmel oldja meg magára vállalt feladatát, hogyan egyesili munkájában a szépségnek és gyakorlatias­ságnak követelményeit, hogyan tanul el mindent, amit a fejlődött izlés, a kifi­nomodott szépérzék s a gazdasági viszo­nyok által megkövetelt gyakorlatiasság megkívánnak, hogyan fejlődik, hogyan produkál akkor, amikor adós marad talán még az anyaggal is, amibe bel emun kálta jálmát s amikor-íz élet e^redöö^etelőbb gondjai zavarják meg tervezgetésében és munkájában- Siib pondere ereseit palma, sulyok alatt növekszik a pálma. — De milyen borzalmas sulyok, milyen elvisel­hetetlen terhek alatt dolgozik, alkot, pro­dukál, halad és fejlődik kiállításról ki­állításra a szegedi iparosi Nemcsak' elismeréssel, meghatottsággal kell nézni ezt az iparkodó iparkodúst. S ez a hála, ez a köszönet, ez az elismerés s meghatódottság olvadjanak össze an­nak a kötelességnek felébresztésében, hogy támogassuk és oltalmazzuk a szegedi ipa­rosok gyönyörű munkáját. De nem támo­gathatjuk őket. semmi mással, csak vásár­láséés megrendeléssel. Ez a kiállitás nem »vidéki nfvó«-ju s nem vidéki nivón állnak a kiállított tárgyak sem. Mindenki a legjogosabb bizalommal tudhatja azt hogy a legigényesebb ki» ¿aisáto. aak is megfelel a szegődi iparos, csak foglalkoz­tassák. Adjanak a szegedi iparosnak mun­kál és adjanak kenyeret, az a munkaerő, ami n szegedi iparosnak ma már egyetlen vaövona, jelentékeny, térr>zöje a nemzeti vagyonnak is. E^t a munkakészsé^et, ezt a munkaképességet nem szabad odadobni a munkanélküliség kétségbeesésének és pusztulásának. Ezt a munkaképességet, e/t a munkatehetséget foglalkoztatni kell,­hogy meg tudja őrizni a szegedi iparo* munkatudását és munkakedvét ezeken ;ií kegyetlen időkön keresztül az alkotás bol­dog korára is. A mai pünkösd ünnepe a szegedi ipar­nak is. S ha a politikusok, a szónokok s a diplomaták nem tudták még elküldeni a pünkösdi tüzes nyelvet, talán majd az a munka, amit a szegedi -iparos is be­csülettel és hiven szolgál, meg fogja majd egyszer teremteni a pünkösdi gondolái­nak, az emberi szolidaritásnak valóságát. Hr. az anyag, a munkaeszközök megférnek békén egymással, akkor férjen meg egy­mással a dolgozó ember is. Amit nemi tudott megteremteni sem ige, sem írás, azt teremtse meg, hívja életre az elvégzett munka, a betöltött 'feladat. S ennek a munkának előhangja, Ígérete, WcHetője — a sj?ef?ed4 kiállítás. \ parlament nyári szünete alatt elkészül a választójogi reform ? (Budapesti tudósítónk teleionjelentése.) A politikai élet eseménye a költségvetés tárgya­lása, amely a kormánypárt szerint a jövő héten befejeződik. A pénzügyi tárca költségvetésével egyidőben a pénzügyminszter beterjeszti :iz appropráeióról szóló törvényjavaslatot. Az el­lenzék részéről komoly felszólalásokra készül­nek az appronrációval kapcsolatban. Főleg a legitimisták készülnek élénk tevékenységre. Sok szóbeszéd tárgya volt politikai körök­ben, hogy vájjon a felsőház kívánságát „haj­landó lesz-e honorálni Gömbös miniszterelnök. A felsőház egy csoportja ugyanis sérelmezte, hogy a felsőház a költségvetés tárgyalásából ki van zárva és csak a meghatalmazás! ja­vaslatot tárgyalhatja. Memorandummal keres­ték fel a miniszterelnököt. aki azonban ezl egyelőre válasz nélkül hagyta. Értesülésünk szerint a-képviselőházat a kor­mány junius 20-te kívánja együtt tartani; ak-í kor kezdődik a parlament szünete, amely elő­reláthatóan október végéig tart. Hír szerint a kormány a nyári szüroet alatt készítteti el a titkos választójogról szóló javaslafot, amely­nek tartalmáról ezidőszerint nincs megbízha­tó értesülés. Senki seim tudja, hogy lajstro­•mos vagy községenkinti választást terveznek-e* a miniszterelnök környezetéből azonban az i hír szivárgott ki, hogy a miniszterelnök, va­lószínűleg a kerületenkénti• választás mellett fog dönteni; lajstroimos válaisztás továbbra In csak a törvényhatóság városokban len. ­Diktatúra és ostromállapot Bulgáriában Feloszlatták a képviselőházai, életbeléptették a cenzúrát Szófia, má jus 19. B o r i s bolgár király szom­baton a tábornoki kar bevonásával diktatóri­kus kormányt nevezett ki, amelynek elnöke Kimori Giorgiev volt vasutügyí minisz. ter. Az uj kormány politikájában — a közép­utat választotta, de az egész ország területére kihirdette az ostromállapotot. Sok letartóztatás történt. Bulgáriával minden összeköttetes megszűnt azáltal, hogy az összes fcpzéoületeket meg­«záilta a katonásáé. A bolgár-szerb határról érkező jelen lés sze­rint a fővárost njndőri és katonai csapatok szállták meg. Hír szerint szombaton délelőtt többszáz embert tartóztattak le. A lakosság kö. rében meglehetősen nagy az izgalom. A király a délutáni órákban aláirta a képvi­selőház feloszlatásáról szóló rendeletet. A kormány este kiáltványt adoll ki, amelyben bejelentetle a rendszerváltozást. A legelső in­tézkedések egyike az volt, hogy életbeléptették az előzetes cenzúrát

Next

/
Thumbnails
Contents