Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-20 / 113. szám

s. OFT MAGYARÓRA?AG TQ34 máius 20. 1 Igmán e ' m JÉ .^..xJii a világ legjobb keserüvize! »1, ha gyomrát elrontja, ;mándi gyorsan helyrehozzál s üvegekben is kapható! Ki egyszer próbálta az Igmándi vizet, Romlott étel-iti szükséglet esetén, nem használ mást! — csak ezt fél pohár lg Figyelem ! Az Igmándi keserílviz kis, három és fél deci a világ legjobb keserüvize! »1, ha gyomrát elrontja, ;mándi gyorsan helyrehozzál s üvegekben is kapható! Genfben meg nem dftntütteh a Saar-vidéhi népszavazásról Genf, május 19. A Nemzetek Szövetségének tanácsa szombaton délután ülést tartott. A Saar-vidéki népszavazás ügvében A 1 o i s 1 bá­ró olasz kiküldött bejelentette, hogy a tárgya­lások még nem fejeződtek be. Inditvánvára ugv határoztak, hogy az ügyet a Nemzetek Szövet, sége legközelebbi rendkívüli üléséig halaszt ják el. A tanács ezután hosszú ceremóniás után befejezte ülésezéseit. aktus Mielőtt cipőszükségletét fedezné. saját érdekében nézze mcsr áras kirakataimat és megevőződik, hogy az elsőrendű minőségű cipőket meglepS o!csé NÖÍ 5"50-töl, férfi 8'50-tŐI. Zsurkó János. Kossuth Lftios sunArut 6. szám. Telefon 17—72. Kr lÍMWMmHHMnHKIMHnnHHHHBMaHMi •MMBNMMMMMM MMM •nMMHHHMIIMBHMH fiz egyetemi és főiskolai tanárok pünkfisdi összejövetele Szegeden (A Délmagi/arorszdt) munkatársától.') A magyarországi egyetemi és főiskolai ta­nárok "pünkösd kér naptáti rendezik meg Szegeden nyolcadik baráti összejövetelü­ket, amelyen a négy tudományegyetem, a miiegyetem, az állalorvosi főiskola és a soproni bánvamérnöki főiskola tanárai vesznek vészt. Az összejövetel rendezője, a szegedi egyetem változatos és nivós programot állított össze. Vasárnap délelőtt az össze­jövetelen résztvevő tanárok körsétát tesz­nek a városban és megtekintik az egye­temi intézeteket, m-ajd a Fogadalmi-temp­lom kriptájában megkoszorúzzák gróf Klebclsbercf Kunó és dr. Somogyi Szil­veszter sírját. Fél ti'/enegv órakor kezdő­dik az aulában az egyetemi tanárok ba­ráti összejövetelének diszülése, amelynek keretében dr. fartők György egyetemi ta­nár tart előadást »A középiskolai szelek­ció kérdése a felsőoktatás szempontjából« cimmel. Az előadást vita követi. Délután 2 órakor az egyetem ebédet ad a Tiszá­ban, t'élhatkor pedig uzsonnát az ujszegedi Virágh-kiószkban. Fél nyolckor orgona­verseny kezdődik a Fogadalmi-templom­ban, 10 órakor a Turul Bajtársi Egyesü­let táncmulatsága a Hungária nagyter­mében. Hétfőn kirándulnak a vendégek a város fehértói halgazdaságába és megtekintik a szatymazi tanyákat. A vendégeket fél 10 órakor városi ímtóbn^o' vítipiák ki. Délután 2 órakor a város lialászleves ebe­det ad Szatymazon, ahonnan a vendégek délután fél 4 órakor térnek vissza a vá­rosba. A baráti összejövetelen résztvevő egye­temi tanárok legnagyobb része már szombaton este megérkezett Szegedre és fél 9 órai kezdettel ismerkedési összejö­vetelen vett részt a Hungária éttermében Szombaton este a kővetkező vendégek érkc­tek Szegedre: Budapestről: dr. Bálás Károly, dj. Bélák Sándor, dr. Darányi Gynla, dr. Eckhardl Sándor, dr. Grósz Emil, dr. Husztl József, dr. Kuncz Adön, dr. Magyary Zoltán, dr. vitéz Moóf Gyula, dr. Paál Árpád, dr. Rybár István, dr. Tauf­fer Vilmos, dr. Heller Farkas, dr. Kossalka Já­nos, dr. Laky Déz.sfl, dr. Mihattieh Győző, dr. Mi­sángyi Vilmos, Pösehl Imre, Sándy Gyula, Vero­bély László és dr. Deseő Dezső. Debrecenből: dr. Csikesz Sándor, dr. Erdős Károly, dr. Kovács Ferenc, dr Kováts Andor, dr Márffy Ede, dr. Marton Géza, dr. Pap Károly, dr. Teghze Gyula, dr. Varga Zsigmond, dr. Went Ist­ván. Pécsről: dr. Birkás Gfea, dr. Dambrovszky Im­re, dr. Enitz Béla, dr. Gorka Sándor, dr. Halasy­Nagy József, dr. Molnár Kálmán, dr. Scipiade* Elemér. Sopronból: Cotel Ernő, Rőth Gyula, Tettamantl Jenő. Jövő vasárnap Budapestről filléres vonatot indítanak Szegedre. Budapestről jelentik: A Máv. igazgatóságának értesítése szerint május 27-én Budapestről Szegedre fiftéres gvors in­dul. A vonat Szegedre délelőtt 9 óra 25 perc­kor érkezik, vissza este 7 óra 50 perckor indut. Gyógyszertárban Uanfyatói HÁROM JÓMADÁR Irta MÓRICZ ZSIGMOND A csendőrőrmester komolyan, nyugodtan nézett maga elé. — Én azt mondom, a három Barta-fiu. — mond­ta az ispán. Az őrmester nem szólt. — Egy bizonyos, olyanok csinálják, akik isme­rik a helyet. Most már negyedszer rabolták ki a magtárt. A lakatot lefeszítik, a zárat kinyitják. A kutyákat le tudják csendesíteni. Egy nesz se volt. Elvittek egy mázsa heremagot és ami ruha­féle volt, mind. Az mindig ugy megy, mintha bo­szorkányság volna. Csak olyanok csinálhatják, akik már egészen belegyakorntfák magukat. — De mért a Barta-iiuk? — Én megismerem a nyomukat. Éppen a mnlt vasárnap néztem meg a esizmiiukat. A vasár­napló csizmában jönnek. Annak olyan nyoma volt a templom előtt, mint amit én ma reggel a mai­tár előtt láttam. — Jól van, majd próbálunk valamit. \ esendői-őrmester egész délelőtt nem telt sem­mi intézkedést, csak szivta a cigarettát, egyiket a mfisik után. Végezte a dolgát rendeden, de az arca szórakozott volt s látszott, hogy valamin töri a fejét. Nem mert hamtír dolgozni, mert az idegeit kellett elébb rendbeszedni Délután egy embert a faluból elküldött Barlá­íkhoz. Jó gazdák voltak, nem akart feltűnést csi­nálni. A fiuk hamar bejöttek — Gyertek esak ide Tde kőzelebB. — Tessék őrmester nr. — Ilát hogy sikerült az éccaka a bált A fiuk elmosolyodtak. Szóval az őrmester már tudja, hogy a szomszéd faluban voltak bálban. — Jó vót. — Mulattatok? — Mulattunk. — Nem volt semmi baj? — Nem. — Verekedés, semmi se volt? — Nem vót. — Mékő'ök házasodik? — Nem házasodunk. — Akkor mér mentetek oda bálba? — Táncolni. Ha táncolni mentetek, mért bujtatok el? — Nem bujtunk el. — Vót valami... Eccer csak eltüntetety. Elébb egyik, azután másik. Jó ideig nem vótatok bent. azután meg njra ott vótatok — Mink mindig ott vótunk. — No r«ak mondd meg, mér mentél ki. — A, őrmester ur, — mondta a legnagyobbik — nem mondhatom meg. — Lyány. — Lyány. — Értem... De azt mondják, nagyon SKMSÍI tar­tott a jánnyal a dolog. — Hát... — Nem akarf..t — Nem. Az őrmester nevetett. Csíklandósan nevetett, hogv k-i ne találják 3 fiuk, hogy ő bizony egy szót se hallott »erikitől arról, hoív volt valami lány­dolog ... Ezt csak ugy gondolta ... — Olyan makrancos iányok vannak abba a fa­luba? — Mint »Ásott, őrmester ufr — No de hárman is? — Nem, csak én magam. — Hát tl hol voltatok? A másik két legény lesütötte a szemét — Nekem is akadt egy menyecske. — Aha, menyecske. Ezek a menyecskék... Ne­ked is menyecskével vót dógod? — Nem, — mondta elvörösödve a legkisebbik — nekem jánnyal vót. — Sikerült? — Nem, csak beszélgetlünk. — Miről? — Mindenféléről. * — A magtárról is? A legény elhallgatott. — Miféle magtárról? — Amit az éccaka feltörtek... — Arról nem tudok semmit. — Hegyesorru csizmában voltatok a Bálban? A legényke hallgatott, akkor azt mondta: — Az ember a bálba a vasámaDl csizmájába szokott menni. — Hát persze. Soká nézte a három legényt. Egy szót se szólt, c<ak nézte őket. Olvan soká^ hogy el kezdett na­ivon kínos lenni. Nézte sorra a három legényt. Percekig merően nézett a szemébe egyiknek is. a másiknak is. Mig csak el nem fordította a sze­mét. Akkor megszólalt. — Mondok valamit. FigyeTjetelc csak Ide... A Rarta-esalád első család a faluba... Igaz, hogy fösvény híre van a nagy családnak... Apátok nem ad a bálozásra... Cigányra... — Ad — Én nem tudom, esaf iptv mondlák. Az em­bereknek jár a nyelve. Hál adt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents