Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-29 / 96. szám

TO: OÉLMAGyARORSZÁG !">ri!is ífis 2<J. Erzsébet Királynő Szálló Budapest. IV. Ker.. Eqyeíem-ucca 5. szám 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-mele* folyóviz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. — Az „Erzsébet Pincés ben" egypincér ^ "fifl |D rendszer! — Menü: • WV rm A DELMMG^MRORSZHG REGEKBE 3ZEBEN KLUB A f EGS LERN$ ELINDUL 83 Mosolyognom kellett ezen a nagy komoly­sáson és nem tudtam, hogy köszönjem meg neki, hogy az egész éjszakát végig virrasz­totta. Értemi Mikor már elment, akkor gon­doltam csak arra, hogy nekem mindig any­nyi köszönni valóm van ennek a halk ember­nek és éppen neki, soha sem tudom hogyan megköszönni, ö sohasem várt szép türelme­sen, amíg az ember kikerekíti magának a köszönő mondatokat, csak tett valami ked­veset, — és már megy is tovább. Ezekben a napokban sok időm maradt a gondolkodásra. Hanyatfeküdtem az ágyam­ban és néztem a szoba mennyezetét. Min­denki nagyon kedves volt hozzám, de azért néha mégis elfogott a nagy-nagy egyedüllét. Ilyenkor éreztem, hogy nehéz, nagyon nehéz mindig csak lenyelni, egyre csak visszaker­getni a torkomból kikívánkozó könnyeket. Szerencsére, rendszerint ebbe a nagy egye­düllétbe ordított bele a fiam. Mr. Tan eljött minden nap és néha volt más látogatóm is. Egyszer megkérdezte tő­lom, haragudnék-e, ha elhozná magával a süket vénkisasszonyt. Azt mondta, hogy o vénilány sokat emleget engem, nagyon sze­retne látni. Tudtam, hogy ezt csak ugy mondja, ő szeretné elhozni, hogy én ne le­gyek egyedül. Hát jöttek azontúl ők ketten felváltva. És n süket kisasszony nem kérde­zett semmit. Talán attól félt, hogy nem hall­ja meg, amit válaszolok, talán félt, hogy ne­kem most rossz lenne kiabálni, vagy lehet az is, hogy Mr. Tan szigorúan megtiltotta, örültem annak, ha jöttek. A harmadik napon bejött hozzám a főápo­lónő, nagy könyv volt nála és ceruza. Az ágyamhoz jött és mosolygott, mert itt vala­mennyien szabályosan kizárólag mosolyog­va beszéltek. Megkérdezte, hogy milyen ne­vet akarok a fiam számára. Már a legfőbb ideje, hogy beírják, hiszen már háromnapos. Nevetnem kellett, hogy erre még sohasem gondoltam és egyszerre .eszembe jutottak az összes nevek, gyerekkori kedvenceim, ideál­jaim nevei. Most egyik sem tetszett. Az ápolónő pedig csak várta, hogy kimondjam azt a nevet, nmiről ő- azt hitte, hogy én már bizonnyal hetek óta próbálgatom, kóstolga­tom az ízét. — Róbm! ' Magam sem tudom, hogy miért mondtam. Mi köze volt ennek a kis babának ahhoz a becsípett, kedves, angol fiúhoz, aki a boká­mat fogta azon az éjszakán, mikor minden dalomnt Saschának énekeltem. — Róbert! — Igazította helyre az ápolónő, aztán azt mondta: — Szép név, nagyon szép. Valószínűleg ugyanezt mondta volna a s'ilág bármelyik nevére, csak talán nem igye­kezett volna ennyire biztosítani a választá­som tökéletességéről, ha tudta volna, hogy csak ebben a pillanatban határoztam. Ha egyedül voltam és a fiam aludt, elgon­dolkoztam azon, hogyan is lenne ez most otthon? Jönnének a nénik, meg a bácsik és érkezne egymásután a sok virágcsokor. Az édesanyámmal mindennap megbeszélnem, hogy másnap milyen színű hálóinget vegyek és hogy érdemes-e még felhúzni a díszágyat. És jönne az uram és csak homlokon csókol­na, mert egy kicsit félne tőlem, aztán a gye­•efc f&lé hajolna és elmosolyogna. És egy kicsit büszke lenne, talán nem is annyira a gyerekre, mint inkább önmagára. És az is­merősök sokatmondóan kacsintanának, mi­kor bejönnek és megkérdeznék: — na hogy volt? — és ha én nem is, de az édesanyám elmesélné pontról-pontra és ők tovább ad­nák a rendszerint egyforma históriát, hogy hány óra alatt... ? volt-e altatás a végén...f és a barátnőim, akik már tul vannak rajta, azt mondanák — Na mit szólsz hozzá? — Mintha nem lenne tökéletesen mindegy, hogy én mit szólok hozzá. Azok a barátnő­im, akik pedig még előtte ájlnak, kérnének: — Na meséld el kérlek. — És én talán oda­haza még el is mesélném. Minden máskép lenne ugyanaz, a fehérru­hás ápolónők, meg az, hogy otthon is min­dent kicsinyítve mondanának: a tejecskeről* az orvosságocskáról, meg a párnácskáról* amit jó lesz megigazítani. Azt hiszem, mikor már nagyon rossz volt, otthon is cigarettát kértem volna, meg csúnyának, meg ízlést&« lennek tartottam volna a kiabálást. De otthon másokért, az uramért, az ismerősökért igye­keztem volna ízléses lenni, most csak maga­mért tettem, mert a fehérruhás orvosok való­színűleg nem sokat törődtek vele. Néhány nap múlva behozattam a feldíszí­tett karácsonyfát. Kaptam hozzá egy gyö­nyörű kis állólámpát, ez volt Tan Sin Hait karácsonyi ajándéka. Robin számára egy| óriási hintalovat küldetett be, amit én is, meg! az ápolószemélyzet hallatlanul mulatságos­nak találtunk. Egyáltalán nem tudtam, hogyi a klinikai személyzet milyen fogalmakat al­kot magának Mr. Tanról? Olykor még egy­egy orvos is valami barátságosnak látszó kép* déssel csapott le rám, de én csak nevettem cs kitérő válaszokat adtam. Január 6-án, pontosan egy azután, hogtfl otthonról eljöttem, hazavihettem a fiamat 9 párizsi kis garzonlakásomba. (Folyt. köv.H 12 havi részletfizetésre KRAMER kapható a világhírű 17|j Tfc. IVfflR'ISifc jégszekrény, a legkisebb jégfogyasz mohácsi fás, szagtalan, elsőrendű anyagból Szántó Edényáruházban «""USm1; W Siessen besierrinl, mla a részlntnhrló tart. utazik gondoskodjon szállodai szobájáról. Minden olasz város és fürdő szállóiról felvilágosítást nyújt, szobarendelést, előjegyzést elfogad a „Via" fürdőiroda, Budupesl. IV., V^ci-uccfl .10. (Klotihl-palola.) Telefon 841—89 és 832—5« Nagy utazási kedvezmény! 4G nol vásároltunk l üol dolgoztássanli \ Dllmagtjorország Kis Címtára szegedi kereskedőkről es iparosokról ANTIQUARIUM: 4ungárta könyveket vesz, elad és cserél AUTÓ ÉS FELSZERELÉSI CIKKEK: Markovics műszaki váll Tisza Lnjos kömt 44 Róna Alföldi Gépkeresk. Váll., Fcketesas-u 22 FESTŐ ÉS MÁZOLÓ: Szabó István. Kálv'n tér 1 CIPÉSZ: Papp Béla. Feketesas ucca 8. FÉRFIRUHA: ?lau Ignácz. Kelemen-u. 5. ILLATSZERTAR: Gáspár illatszertár. Széchenyi-tér í. IRODA BERENDEZÉS: vVirth és Rengey. Széehenyi-tér 5. "* KALYHARAKTAR: Léderer János. Somogyi.ucca 15. KÉPKERETEZÉS: Freimann Miksa. Kárász-u. 10. KÉZIMUNKA: Fischer „Kézimunkaház". Kölcsey n. 10. Fáy Margit Kigyó a 5. KÖNYKÖTÖ; Wellisz Lajos, Arany János-u. 7. KÖTÖTT- és SZÖVÖTTARU: ^'etiércégtáblás Boros Miksa, Széchenyi-tér 15 l.ampel és Hegyi. Püspökjazár fJusztig Imre Széchenyi-tér 2. MOSODA: -lattvu-mosóda. Takaréktár-u * OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Ruh Vilmos. Mikszáth K. u 9. ORA rtS ÉKSZER: Reirh Mór és Fia Rt.. Kelemen-u 11 lótb József, Kölcsey-u 1. RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: Oeutsch Albert. Rárász-ucca ' Kelemen Márton. Kelemen-u 11 SELYEMARUK: Holtzer S és Fial, a föpostával szemben SZŐNYEG: Oomán Mihály és Fia, Kárász-u 12. SZŰCS: <osmann Dávid. Kárász-u. 8. TEXTILÁRU: Kurucsev Sándor. Széchenyi tér 14 ÜVEG ÉS PORCELLAN: Schit!inyer Kálmán. Csekonic u. 1. VILLAMOSSAG: Oeutseb Albert Kárász-u. 7. Itosner József. Tisza L;iio—körút 39 VIZVEZETÉKSZERELÖ: Fekete Nándor. Kossuth Lajos-sugárut 18. Szegeden szerezzük be minden szükségleílinkel!

Next

/
Thumbnails
Contents