Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-29 / 96. szám

íTFTIWTíny A'ROR SZAG 1954 április a világ legjobb keserüvize! Öregedő egyéneknél, ha az erek meszesednek, 80 éves multam, mert Igmándi-t ittam, Igmándi-val segíthetnek, s évekkel tovább élhe tnek.minden héten egyszer, fél pohárral reggél. Figyelem ! Az Igméndl keserQvls kl», három és fél decis üvegekben te kaphalö! Bomba gyárat lepleztek le Budapesten Három villanyszerelő merénylelsorozatra készült (Budapesti tudósítónk' telcfonjelentése.) Emlékezetes, hogy februárban Budapest különböző helyein bomba robbant. A rendőrség a bombák elhelyezőjét Schif József szabósegéd személyében elfogta. Schif kihallgatása során azt hangoztatta, hogy a bűncselekményekkel a polgári társadalmat akarta nyugtalanítani. A rendőrség azóta is állandóan nyomozást folytatott ebben az ügyben, míg a detektívek eljutottak a Lipótvár-ucca 47 számú ház mellett levő üres telekre, ahol T a k ó Ferenc és F e j a János szerelő egy kunvhóban műhelyt rendezett be. Több napi megfigyelés után, szombaton a detektívek meglepetésszerűen benvomultak a kunyhóba, ahol n két szerelői bombakészitésen tettenérték. Abban a pillanatban léptek be a detektívek a kunvhóba, amikor a kel szerelő egy 47 repesz-da rabból álló bombába ekrazitot akart behelyezni. A két szerelőt előállították a főkapitányságra. Kihallgatásuk során bevallották, hogv egv R á c z Géza nevű villanyszerelő társukkal merényletsorozatra készültek: az első bombamerényietet május 1-én akarták a város egy rendkívül forgalmas helvén elkövetni. Bérmaaiándékok részletre Is olcsón. A. B. C. utalvány. Tóth órásnál. Tört arany beváltás I óra, ékszer Javítását olcsón, ayorsan. pontosan * Az id£ A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időióslat: Változó felhőzet, élénkebb légáramlás, több helyen zivatar. Nyugaton és északon valószínűleg csökken a meleg. Pálfy polgármesterhelyettes levele Shvoy altábornagylioz Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes szombaton a következő levelet intézte dr. Shvoy Kálmán altábornagyhoz: „Kegyelmes Uram! Nagyméltóságod közléséből őszinte sajnálattal értesültem, nogy szolgálati idejének kiteltével magas katonai méltóságából nyugalomba vonul. Nagy mci lóságod tényleges katonai szolgálatának Szegeden töltött egész ideje alatt, különösen pedig mint a vegyesdandár parancsnoka, a polgárság és katonaság között fennálló hagyományos jóviszony ápolása és elmélvitése. a város kulturális és szociális ügyeinek támogatása, a város táradalmi és közéletének r epre zen tálása erén olyan tevékenvséget fejtett ki, ami a város közönségének legmeivebb hálájára és elismerésére érdemes. És amikor Excellenciád a tényleges katonai szolgálattól visszavonulva, mint vegyesdandárparancsnok bucsut mond Szeged város hatóságának, ugv a masam. mint a város közönsége és hatósága nevében hálásan köszönöm Exrellenriádnak minden ió közügvben állandóan tapasztalt, megértő és a vár«« hatóságának nagy segítségére volt támogatását. Azon reménvemnek adok kifejezést, hogv F*» celíenriád mint a város társadalmának kimagasló egvénisége és a város tiszteletreméltó hü nolgára. továbbra is részt kíván venni társadalmi ¿1 etünk mean vitatkozóiban." Hosszú évek óta beváltak az ASPIRIN tabletták minden meghűléses betegségnél és reumás fájdalmaknál A valódiságért és jóségért szavatol • minden tablettán látható felírási Cyögvsxeridrban kauOaiú Mielőtt cipőszükségletét fedezné, saját érdekében nézze meg áras kirakataimat és meserőződik, hogy az elsfirendü minőségi! cipőket meglepő olcsó ^nisttom. NÖÍ 5"50-!Ő5, férfi 8*50-101. Zsurkó János. Kossuth Lafos sugárul 6. szám. Telefon 17—72. ERZSEBET Irta KOSZTOLÁNYI DEZSŐ I. Tizennyolcéves korában ment férjhez egy bácssai földbirtokoshoz. Ez afféle nyájas óriás volt, két fejjel magasabb nála, tagbaszakadt, izmos. Ha belépett valahová, tele lett vele a szoba. Táncolt a megyebálakon, verte az asztalt, sirva vigadott. Pogány mulatozás közben beleharapott egy üvegpohárba, apró szilánkokra rágta. Arcán bronzmosoly ragyogott. Feleségét félkarjára emelte mint a pelyhet. Kívüle még csak a lovakat szerette, meg a földet. Erzsébet künn a pusztán korahajnalban a pacsirtákkal ébredt Állott a vetés arany glóriájában, búzavirágok, pipacsok között. Aratóünnepkor pipiszkendővel menyecskésen kötötte be fejét. Cigámyzene mellett álfl-ándozott, bort iszogatva. Az alföldi koszttól kissé megtelt, álla alatt enyhe toka gömbölyödött. Reggeltől napestig sürgött-forgott Kulcskötegeket csörgetett, diófalevelek közé rakosgatta fehérneműit. baromfit tenyésztett, felügyelt a mezei munkákra, be-benézett a csűrbe, malomba. Folyton gyűjtött. Vasárnap az istenházába ment az urával, térdenállva Imádkozott. Egy fia született. Az lett a mindene. Dalolgatott neki, muzsikált a fésűn, ajnározta. Éjszaka, ha moccant, riadtan ugrott az ágyból, betakargatta. Egy-egy szavát, szokását évekig emlegette. Később vett neki egy ponnylovat, vele lovagolt ki a szérűre. Télen parasztsubába bujtatta, melegített téglát rakott lába alá, repültek a szánon, szikrázó hóban, a végtelen fehérségben, melynek egyetlen színfoltja a gyermek pirinyó, piros orrocskája volt. A család ugy vette körül, mint valami vártai s abból, ami kivüle volt, semmit se látott. Vízkeresztkor, egy dus ebéd urán az ura botért a hálószobába, leheveredni. Erzsébet ugy hallotta, hogy álmában sóhajt Mire benyitott hozzá, már hörgött. Az agyvérzés pár pillanat alatt megölte. Erzsébet egyedül maradt kilencéves kisfiával. Egy darabig próbált gazdálkodni a birtokon, de rokonai tanácsára inkább bérbeadta s felköltözött Budapestre. n. Itt megismerkedett egy festővel. Az belészeretett és elvette őt. A festő valamivel alacsonyabb volt, mint ő, két évvel fiatalabb. Cingár, szeles és ideges. Félt a mennydörgéstől, a baktériumoktól és a léghuzamtól. Sohase tudta, milyen nap van és milyen hónap. Festett és cigarettázott. Beléfogózott ennek az asszonynak a kezébe, vezettette magát, örült, hogy anyáskodik vele. Eleget keresett, de kétkézzel szórta a pénzt. Annakelötte állandóan Olaszországban élt Házasságuk első telén vissza is költözött oda, mert gyönge tüdeje nem birta az itteni hideget. Erzsébel egy bécsi nevelőintézetbe helyezte el fiát Nehezein vált meg tőle, sűrű könnyhullatások közepette, ölelgetve fejét, de tudta, hogy ennek meg kell történnie Olaszországban eddig nem járt Uffv hatott rá. mint egy cifra álarcosbál, holmi ideiglenes színpadon, melynek díszleteit akármikor szétszedhetik s akkor vége az egésznek, városról városra kóboroltak, terv és cél nélkül, bohémmódra Elsőosztályon utaztak, a legjobb szállodákban váltottak szobát, tengerpartra néző erkéllyel. Az asszony eleinte unta a muzeumokat. Leplezett ásitással járkált a szentek, királyok, lovagok között, akik szemében mind egyformák voltak, csak a nagy képek foglalkoztatták a méretük, a régiségük vagy az áruk miatt. Lassanként me* tudta különböztetni Tiepolót Rubens-től. Van Dyck-et Botticelli-től. Paolo Veronesé-t Dürer-től. A templomokban távcsővel nézegette a falfestményeket, a szobrokat. Távlatról és színharmóniáról beszélt, quatrecentóról és cinquecentóról. Amikor véglegesen letelepedlek Firenzében, a Pitti és Uffizi mér érdekelte. Férje becsülte az Ízlését, ítéletét. Otthon rendszerint délig aludt Miután fölkelt, még pongyolában, borzasán főisietett az ura műtermébe. hogy szemügyre vegye a termést. A „termés" egy bemázolt vászondarab volt Rágyújtott egy cigarettára, szemét bizalmatlanul, majdnem ellenségesen összemorcolta, közeledett, távolodott a festőállványtól s csak annyit mondott: „kemény", vagy ennyit: „még nyers", vagy ennyit: „ebből lesz valami." Sokszor banánt, gránátalmát ebédeltek. Egy osteriában vacsoráztak futurista festőkkel, színészekkel, költőkkel, akikről Erzsébet mindig tudta, mennyit érnek a művészi piacon. Fia minden héten irt neki egy levelet, majd minden hónapban egy levelezőlapot Az első évben izgatottan ntazott fői hozzá Bécsbe. A második évben a fiu rándult le hozzá Olaszországba. Nyurga kamasz lett belőle, magastermetü, mint az apja, de udvarias, hűvös. Erzsébet nem szenvedett már annyira a távollététől, mint annak előtte. Valami csodálkozó közönnyel tekintett utána. Amikor letette az érettségit, beíratta a műegyetemre. Ebben az időben már alig foglalkozhatott vele. Az ura köhögni kezdett, alnttomos, kis lázai támadtak, éjszaka izzadt. Azt ajánlották, meneküljenek a fülledt firenzei völgykatlanból Szicília száraz, egyenletes égalja alá. A beteg Itt se lett jobban Folyton gyöngült, dolgozni se tudott többé kezéből kihullott az ecset. Pénzük elfogvott. A birtok jövedelme nem futotta erre az életre s a kezelésre Fresébe* egy forró, szicíliai éjszakán gvertvalámpásnál levelet irt egy banknak, hoirv a birtokát azonnal adiák el. Ékkor kezdődött idegcsigázó, végeérhetetlen hajszája, melyben felőrlődő«, elkopott, megsoványodott Hajón, vonaton országról-országra vitte az nrát Középeurópa minden valamirevaló orvosához. Orvosi várótermek árnyékában a fal mellett mint árnyék flldö(rélt. Fiatal, öreg tanároknak kezét összetéve, különböző nvelveken rimánkodott, hogy mentsék meg a festőt. Davosban állapodtak meg Ott háromszobás lakásuk volt. öt esztendeig feküdt a beteg egy nyugágyon, szájában hőmérővel, napról-napra sorvadva. Erzsébet fia, aki közben megszerezte a mérnöki oklevelet a svájci havasok kőzt kereste föl édesanvját. Értésére adta, hogy Amerikában kapott szerződést s másíthatatlan elhatározása, hogy ősszel ki is meov Clevelandba. Szeptember végén szállt hajóra. Október elején a festő meghalt. Eltemette őt a davosi temetőben, melyben anynyi a kereszt és fejfa, mint valami örökös hadizónán. összeszedegette vásznait vázlatait, haza-«