Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-24 / 91. szám

1934 április 24. DECMAG7AKORSZSU 5 Ujabb vita a Mars-tér kövezéséről A pénzügyi bizottság az uj ajánlatokról — A városnak nincs fedezete a rendezési munkálatokra (A Délmagyar ország munkatársától.) A mű­szaki és pénzügyi bizottság hétfő délután foly­tatta dr. Páliy József polgármesterhelyettes el­nöklésével a Mars- ^r lassankint tengeri kígyóvá ryuló kövezcsi, illetve rendezési problémájának tárgyalását. Mint emlékezetes, a kérdés már kö­zel két esztendeje szerepel a városi közigazga­tás napirendjén. Aktája valóságos aktaheggyé növekedett a töméntelen versenytárgyalási ki­írásokkal, jegyzőkönyvekkel, a végzésekkel cs a határozatokkal. Legutóbb néhány héttel ez­előtt két óráig tartó ülésen foglalkozott a dolog­gal a kettős bizottság megvizsgálta a korábban tartott versenytárgyalásra beérkezett ajánlato­kat ós kimondotta, hogy ui ajánlatok beszerzé­sét tartja szükségesnek, mivel a versenytárgya­lási feltételek nagyon sok ajánlatváltozatra ad­tak alkalmat és igy nem állapítható meg, hogy melyik lenne a térrendezés legalkalmasabb- leg­jobb és a legolcsóbb módja. A kettős bizottság javaslata alapján a város uj ajánlatot kért attól a 11 vállalattól, amely a legutóbbi alkalommal szabályszerű •nánlatot tett. Közölték azonban a vállalatokkal, hogy most csak két alternati­\ára tehetnek ajánlatot: íondják meg. hogy mennyiért készítik el a tér burkolatát homokra rakott éltéglából és bitumennel kiöntött kerá­miaburkolatból, vagv mennyit kérnek az olyan burkolatért, amelynek alapja homokra rakott laptégla, felső része pedig kiskocka. Hétfőn az újonnan benyújtott ajánlatokat tárta a kettős bizottság elé Mihályffy László műszaki tanácsos. Előadásából kiderült, hogy a tizenegy vállalat közül hét reflektált a város felhívására, de a hét közül kettő szabálytalan ajánlatot tett és igy ezek nem is tárgyalhatók. Ezután valami összeadás!, vagy beszorzási ¡hiba következtében helytelenül közölte Mihályffy tanácsos az ajánlati összegeket, de aztán észre­vette a hibát és korrigálta tévedését. Bejelen­tette. hogy a figyelembe vehető ajánlatok közül a legelőnyösebb ajánlatot a Magyar Aszfalt Rt. tette, amely a Mars-tér kikövezéséért a követ­kező árakat kérte: vásárhelyi téglából készített alap keraimitburkolat' cementkiöntéssel 314.222 pengő, szegedi tégla-alappal 286.800 pengő. A Hirsch Mihály cég ugyanilyen munkára 327.334, illetve 299.592 pengős ajánlatot tett. Tett aján­latot a Hacker Emil cég is, de olyam drágát, hogy a bizottság nem is tárgyalta. Nagy vita volt az ¿lapanyag minősége és fektetési módja felett, végül a bizottság kimon­dotta, hogy az eredeti kiírást tartja helyesnek. Volt vita a szegedi téglagyárak érdekeinek biztosításáról is. A bizottság több felszólalás .tán ugy határozott, hogy amennyiben megfe­lelő minőségű szegedi tégla áll rendelkezésre, akkor a vállalkozó köteles szegedi téglát hasz­nálni a munkához, az árkülönbözetet természe­MA Redden este Németh Mária a bécsi Hofoper világhírű énekesnőiének egyetlen ve nd égjáíé ka TOSCA ban Csütörtöktől MINDEN ESTE SZABAD A (SÓK 4 szezon legmulatságosabb operettje Ui láncok! Falrengető kacagás! tesen vissza kell térítenie a városnak. A fedezet kérdése körül támadtak ezután ke­mény harcok. Kiderült, hogy a városnak azon­nal felhasználható fedezete erre a munkára nincs, ellenben a jövő évre felszabadul az a 73.000 pengős összeg, amellyel eddig a Vásár­¡helyí-sugárut aszfaltburkolatának árát törlesz­tette. Ez az összeg csak 300.000 pengős értékű munka számára biztosit fedezetet. Petrik Antal tiltakozott az ellen, h'ogy a város nagyobb kötelezettséget vállaljon, mert a bel­ügyminiszter ugy sem járulna hozzá további hiteleik igénybevételéhez. Ezért nem javasolta azt sem, hogy a város most készíttesse el a rendezendő piactérre vezető utak uj burkolatát és a csatornabekötőket. Dr. Széli Gyula ezzel szemben a munka elap­rfzása ellen tiltakozott. Kijelentette, hogy a fél­munkának semmi érteima sincs, mart ha most nem végez a város tökéletes munkát, akkor az elhagyott munkarészek végrehajtására soha többé neim kerül sor. Dr. Doránszky Károly a kérdés tárgyalásá­nak elhalasztását iavasolta. hogy a r.iérnöki hi­vatal kidolgozhasson egy 300.000 pengős kere­tek között tartott javaslatot- ezt ezután rendkí­vüli közgyűlés tárgyalhatja le. Végül a bizottság kimondotta, hogy ragasz­kodik a térhez vezető :itak és a csatornabekö­tök elkészítéséhez, a tér burkolatából azonban . cak annyit kíván most elkészíttetni, amennyire fedezet jut. A javaslat a szombatra összehívott közgyü­lé; elé kerül. Tovább iolyiaifálc asz algyői csatorna építéséi (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország számolt be elsőnek arról, hogy az algyői vadvizlevezető csatornát Fehértótól Kiskundorozsmáig ujabb hat kilóméterrel meghosszabbítja a szegedi Armentesitő és Bcl­vizszabályozó Társulat. Erre a célra a földmí­velésügyi minisztérium a társulatnak 50.000 pengő áltamkölcsönt utalt ki. Most arról értesülünk, hogy a társulat ujabbi 80.000 pengő kölcsönt kapott a földmivelési minisztériumtól. A 80.000 pengős állami köl­csön keretén belül nemcsak a csatorna meg­hosszabbítást végzik el az idei nyáron, hanem egyéb fontos ármentesitői munkákat is. A munkálatokról H. Pap István, a társulat igazgató-főmérnöke a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Május közepén hozzákezdünk a munká­latokhoz a Fehértónál. Ha az u jabbi 6 kiló­méteres csatornameghosszabbitás elkészül, ak­kor a magas partot* összekötjük a Tiszával és kezdetét veheti az Alföld magasabban fekvő részének, mintegy 270.000 katasztrális terület­nek a vízrendezése. Éppen ezért óriási fontos­sága van a vadvizlevezető csatorna megépítésé­nek. Természetes, hogy a fensik ármentesitése már nem a szegedi társulat programja, de ez­zel kapcsolatosain nagy munka vár ezután is a társulatra. Kijelentette még az Igazgató-főmérnök, hogy a rendkívül nagyösszegü beruházások ellenére is. az ármentesítés! hozzájárulást csökkentet­ték. A csökkentés 3 év alatt meghaladja a 30 százalékot, a legközelebbi közgyűlés ujbőt csökkenti a dijakat. A társulat árterülete ez­időszerint 40 ezer katasztrális hold és az ár­téri adót fizető birtokosok száma tizenötezer. f*' Édesanyám valószínűleg megmérgezte magát és valószínűleg meghalt.. ­¡Rejtélyes marólugos mérgezés Qgyében nyomoz a rendőrség it (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn reggel megjelent a szegedi rendőrségen egy fia­talember és különös haláleset ügyében tett be­jelentést. Elmondotta, h'ogy édesanyja. Szécsy Vrnoéné Tápai-ucaa 53. számi alatti lakós való­színűleg megmérgezte magát és valószínűleg meghalt. A fiatalembert faggatni kezdték a rendőrsé­gen, de egyebet előadni nem tudott, egyre azt hajtogatta, hogy édesanyja valószínűleg meg­halt, mert ha szólnak hozzá, nem válaszol. Azon­nal rendőri bizottság szállott ki a helyszínre. Szécsyék lakásában megtalálták a mozdulatla­nul fekvő asszonyt, aki a rendőrorvos megálla­pítása szerint akkor már több órája halott volt. Megállapította a bizottság, hogy Szécsyné ha­lálát mérgezés okozta. Száján, arcán lugkőoldat által okozott égési sérüléseket fedeztek fel és az ágy mellett megtalálták azt az edényt is. amelyben a marólúg volt. A halálesetet 'jelentette a rendőrség az ügyészségnek, amely elrendelte a holttest fel­boncolását. A hatóságok Szécsy Vincémé ha­lálát egyelőre rejtélyesnek találják. Megállapí­tásit nyert, hogy Szécsyné az éjszakát nam egyedül töltötte a lakásban, hanem ott volt csa­ládjának több tagja is. A halált az eddigiek sze­rint marólúg okozta, a marólúgot pedig Szécsy­nének az éjszaka folyamán, vagy talán még előbb, vasárnap este kellett meginnia. A maró­Iugmérgezés súlyos fájdalmakkal jár; jajgatást, hörgést a többieknek okvetlenül hallani ok kel­lett. ha a szobában voltak. Azt kutatja most a nyomozás, hogy ebben az esetben. miért nem értesítették az öngyilkosságról az orvosi, vagy a mentőket. Szécsy Vincéné holttestét beszállították a tör­vényszéki orvostani intézetbe. A Tisza-szobor leleplezése Budapest, április 23. Nagy ünnepi pompával leplezték le vasárnap a Kossuth Lajos-téren gróf Tisza István szobrát. Az ünnepségen az összes társadalmi és katonai alakulatok képviselői résztvettek. A Himnusz eljátszása után Berze­viczy Albert mondotta el ünnepi beszédét. A * ;.)nok az engesztelés és igazságszolgáltatás tényének mondotta az emlékmű felállítását. Ez­i tán Tisza működését méltatta és azt hangoz­tatta. hogy Tisza nályafutása a minden áldozat­ra kész, elszánt küzdelem iegyében folyt le. Az ünnepi beszéd után Sipöcz fenő a fővá­ros nevében ávette a szobrot. Ezután a koszo­rúk tömegét helyezték el a szobor talapzatára. Elsőnek Gömbös Gyula miniszterelnök helyezte el a kormány koszorúját. Este Tisza-vacsora volt. amelyen gróf Ká­rolyi Gvula volt miniszterelnök gróf Tisza Ist­ván harcias egyéniségét méltatta és az utolsó két évtized súlyos eseményeit vázolta. BELVÁROSI MOZI A budapesti Décsi filmpalota pompás kettős mttaora EGY ASSZONY UTJA Egy modern amerikai nő történet«. Száguldó élet Douaflas Faibanks főszereplésével.

Next

/
Thumbnails
Contents