Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-24 / 91. szám

4. tf ET M AGY A R O R S 7 A G 1934 április 24. KRIER RUDOLF egyenruha és uri szabóságát áthelyezte Klauzál tér 5. sz. alá. Az ördöglovas Pesten és Szegeden Este háromnegyed nyolc. A nagykörút felől is, n Lövölde-tér felől is egyre többen sietnek a Király szinház fele. Autókon is érkeznek már. A pénztár előtt mérsékelt forgalom. Lefoglalt jegyeket vesznek át, cserélnek, egy jó zenekari ülése —ára nyolc pengő — a portásnak vari, a jegytőzsdén — néhány jól öltözött fiatalember tartja fenn — erkélyszékeket kínálnak. A pénztárral szemben csupasz fal áll. Semmire sem használják. A táblát arról, hogy „A mai előadásra minden jegy elkelt" oda teszik ki Most is ott ékeskedik. Bent a ruhatáraknál élénkül a sürgés-forgás. Mindenki siet, csak a ruhatárosok nem. Ez minden pesti színházban igy van. Akad, aki sokalja a ruhatári dijat. Pesti ember. Egészen bizonyos. Nem vidéki. — Itt harminc fillér egy kabát — mondja egy hölgy. — Jó, hogy nem a beszerzési árat kell fizetni, folytatja egy férfi, alighanem a férj. — A Magyarban harminckettő — mondja az iménti nő, közben egyre unszolja a ruhatárosnak a kabátját Mindjárt nyolc óra. Annyira mégsem sietnek, hogy a zúgolódás ne terjedne. Egy egészséges életkedvü műegyetemi hallgató, aki tavaszi kabát ós kalap nélküi jött, mosolyogva jegyzi meg: - Hogy 50 fillért megtakarítottam, az már bizonyos. Hogy mennyit takaríthattam volna még meg az mindjárt kiderül. Páholyokban is, földszinten ls lehet látni szmokingos urakat. De nem többet, mintamennyit a szegedi szinház nézőterén láttunk a bemutató napján. Estélyiruhás nő talán van egy-kettő. Általában a szegedi nézőtér elegánsabb volt Az ördöglovas bemutatóján, mint a pesti. Kálmán Imre, a zeneszerző Pesten is a balodali páholy sor mellett döntött. De nem az első. hanem a negyedik páholyban foglalt helyet A feleségével. Aki határozottan estélyi ruhában jelent meg. Mélyen kivágott nagy estélyi ruhában. Valahányszor Síücs Lászlónak — az Operaház tenoristája, az ördöglovast játsza — nagyobb énekszáma volt. Kálmán átment a baloldali első páholyba. Ott hallgatta — mint mondják — kedvenc tenoristáját. Valósággal önfeledten. Nagyon élvezte. Hogy a zenétőlv volt-e elragadtatva vagy Szűcs Lászlótól, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy Szűcs a feléje zugó tapsviharban mindig mélyen hajlongott és Kálmán felé mutatott, Kálmán viszont a páholyból kihajolva tapsolt fáradhatatlanul. Ha már Szűcs Lászlónál tartunk, végezni keH — persze ugy, hogy ne nagyon fájjon — a szereplőkkel, rámutatva arra, hogy hol volt a hiba a — szegedi előadásban. Itt van mindjárt a Szűcs esete az ördöglovas szerepével. Ez a Szűcs játszott a Király szinház másik nagy sikerében, a Kék Dunában is. Ott a Kék Duna főszereplőjének maszkjában, itt gróf Sándor Móricz maszkjában jelent meg. A szegedi főszereplő ugy, ahogy Sándor Móricz szerepében kijött a színpadra, a szezon akármelyik más szerepében is kijöhetett volna, ruhát esetleg mégis cserélni kellett volna. Általában a ruhával rendben lennénk a szegedi színpadon. Most még csak a z emberrel kellene rendbe jönni. A lélekkel. A külsőségeket eléggé kihangsúlyozzák. Van szív a díszletekre. Ugy látszik, pénz is. Még csak arra kell tehetség, hogy a társulatnak legalább tehetséges tagjait rávezessék emberábrázolásra. Az ördöglovas pesti és szegedi előadásának párhuzama még egy rikitó példához vezet. A szegedi Könyves Tóth Erzsi a császárné szerepében végtelenül bájos volt. Királynői jelenség. Érthető, hogy megtapsolták minden jelenetét. Lá z á r Márlát is megtapsolták minden jelenet után. A Király-uccai császárnét. Aki szintén szép volt. De amellett kihozta a karakter aprólékos vonásait is. Az attrakció Pesten nem maradt el. Sándor Móricz be- és kilovagolt. A ló nem — reprezentatív példány volt Amellett meg is feledkezett magáról. A második felvonás után beszédbe elegyedtem az egyik jegyszedővel. Ez mondta. — Nagy siker. Sokkal nagyobb, mint a Kék Dunáé volt. Ezzel a darabbal zárunk és szeptemberben ezzel nyitunk. Egészein bizonyos. Hanem mit tetszik szólni a paripához? Már mégis kérem szépen, a színpadon. Mondták is, hogy a szegedi színigazgató tud azután rendezni. Vele ilyesmi nem történhetne meg. Jurik Ica szerepét Pa ál Erzsi játszotta. Az egész előadás alatt háromszor gombolta be a szoknyáját De a harmadik esttől eltekintve, mindig hagyott magán egy kis bokorugrót. Patkós Irma — ahogy mondani szokták — jobban betöltötte a színpadot, mint a pesti kreáló. Mintha a Metternich-1 árny szerepe Szegeden jelentékenyen nagyobb lett volna, mint Pesten. tz. j. Felismerték és elfogták a 3 évi fegyházra itélt volt deszki tanítót, akit azonnal átkísértek a Csillagbörtönbe (A Délmagyarország munkatársától.) Zubek István deszki tanító bűnügye három esztendővel ezelőtt óriási feltűnést keltett Deszken. A tanítóról kiderült, hogv visszaélt a reábízott gyermekekkel és többeket megrontott. Amikor a tanitó viselt dolgai köztudomásúak lettek Deszken, oly nagy volt ellene a szülők körében a felháborodás, hogy tartani is lehetett a lincseléstől. Zubek István ügye a szegedi tőrvényszék V i 1 d-tanácsa elé került annakidején. A törvényszék zárt ajtók mögött tárgyalta le az ügyet és Zubek Istvánt 3 esztendei fegyházbüntetésre Ítélte. Felebbezés folytán a szegedi Ítélőtábla elé került az ügy, a tábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Nemrégiben a kúria végsőfokon foglalkozott Zubek ügyével és a semmiségi panaszok elutasításával jogerőre emelte az elsőfokon kiszabott 3 esztendei fegyházbüntetést. Zubek István időközben szabadlábra került és Pestre költözött. A kúria ítéletének kihirdetésére a szegedi törvényszék megidézte, de az itéletkihirdetésre nem jelent meg. A tőrvényszék távolmaradását szökésnek tekintette és körözőlevelet adott ki ellene. A kőrözőlevél alapján Budapesten felismerték és elfogták. Hétfőn délelőtt egyenesen Pestről állította elő egy detektív. A V 11 d-tanács elé vezette a detektív Zubeket. A bíróság kihirdette előtte a kúria döntését és azt is közölte az elitélt ta-i nitóval, hogy az Ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs, a büntetés jogerős és azt azonnal meg kell kezdeni. Fogházőrt hozattak a terembe és annnk átadták a tanitót. Zubek Istvánt még a délelőtt folyamán átkísérték a Csillagbörtönbe. A család, a gy ermek és az iskola A Dolgozó Nők ankétra (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután nagy érdeklődés medlett folytatódott a Holgozó Nők csoportjának pedagógiai an kétja. Dr. Waltner Károly rk. egyetemi tanár „A család egészségügyi nevelése az Iskolás gyermeken keresztül" cimme-T tartott érdekes előadást, a szegedi és tanyai iskolásgyenmekek életviszonyairól közölt megdöbbentő adatokat. Hangsulyozita, Uogy előadásában nem helyezd a r Mulyt a középosztály családjainak egészségügyére, hanem célzatosan inkább az ipari és f< 'dmüves munkásság gyermekeivel foglalkozik. Kiemdte a tanítóság rendkivül fontos szerepét a/ egészségügyvédelem terén. Csak rajtuk keresztül érvényesülhet az egészségügyi Intézmények, a hatósági intézkedések és az orvos személyes befolyása. Rendkivül sajnálatos ezekrek a néprétegeknak bizalmatlansága az orvossal szemben. Kívánatos lemre a szülök egészségügyi nevelése. Az iskolásgyermekek táplálkozási viszonyairól, a tüdővész és vérbaj pusztító hatásairól közölt ezután értékes satatisztikáknt Waltner professzor, aki azzal fejezte be előadását, hogy a család és iskola együttműködése nemzetvédelmi szempontból rendkivül nagyfontossági'. Az előadásihoz hozzászólt dr. Mészöly Gedeonná dr. Egán Ernő. dr. Eisner Manó és Pfeiffer Elek, hangsúlyozták az ankét jelentőségét. Dr. Tettamanti Béla egyetemi magántanár összefoglalásában elismeréssel szélt a hallgatóság figyelméről, amely 'gazolja az ankét rendezőségének eredményes kezdeményezését. Sajnálattal állapítja meg. hogy a nagyszámban megjelent szülők nem éltek avval a lehetőséggel. hogy feltárják panaszaikat, mert tagadhatatlan. hogy valójában nincs még meg a kellő egvitttmüködés a család és, az Iskola között. Kívánatos lenme, ha a főváros mintáiára Szegeden is létesülnének olyan társadalmi alakulatok, amelyek intézményesen ezt a* célt szolgálnák. A' háromnapos ankétot végül Kárászné Szivessy Mária szavai zárták be. aki köszönetét nyilvánította az előadóknak és a hozzászólóknak. Mx olvasó rovata Kettős jövedelmű házmesterek Tisztelt Szerkesztőségi A havi 80 pengőtől 120 pengőig terjedő házmesteri jövedelemmel bíró nagyobb bérházak házmesterei nagyobb Ara nyugdijasok. Olyan is van közöttük, akiknek a házmesteri Jövedelmen, nyugdíjon kívül házuk és földjük van. Több elszegényedett iparos intervenciójára P á 1 f y polgármesteriielvettes április elsején felmondott azoknak a többszörös jövedelmű házfelügyelőknek, akik a városi bérházakban teljesítenek szolgálatot. Ezzel az igazságos intézkedéssel szemben most — mint halljuk — többen a nvugdija-s házfelügyelők érdekében közbenjáróként jelentkeztek és a felmondások visszacsinálását akarták kieszközölni. Közben pedig a nyugtalan és nyugdijtalan nincsetlenek, lerongyolódott és éhező családok várják, hogy egy ilyen házmesteri állást valamelyik bérházban egy többszörös jövedelmű nyugdíjassal felcserélhessék. A közbenjárók ugyanis milyen okokat tudnak felhozni, hogy a kettős jövedelmű házmesterek állását továbbra is biztosítsák. Soraink közlését köszönve, vagyunk Szerkesztő Urnák teljes tisztelettel: (Aláírás.) nem hirüeieH! Hatom IMI! Tekintse meg! Varga ClpéSZ, Dugonics tér 2. 1» Esőernyőket [ PferélcDárosok! eon alkalmi visszaveti kerékpár érkeze«, közte eredeti PUCH éa STYRIA gyártmánvok. E gépek szintén az Ismert olcsó filléres árakon kerülnek eladásra. Külső-, belső gumik nagv tömegben, pedálok, láncok, kev hasz. már 1.80. nyereg 3.50, kormány 2.50, szabadonfutó 2.20 és az összes kellékek és alkatrészek raktáron SfánlA S*ltdqr <r«pi«>rei>iced6 KI«« D. PNIOU KI» a. A Kedves rokonainknak, ¡¿barátainknak, ismerőseinknek és kartársaknak, valamint i. t. vevőinknek, kik boldogult férjem, illetve édesApánk, Schiffer Antal temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, ezúton mondunk hálás köszönetet Özr. Schiller Antalné és családja.