Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-13 / 82. szám

DECMA'GYARORSZfiG 1Ö33 április 155 «nytté^gsuetS rikkek legeMnyöseMj beswraérf fowwsa Makón Klem fo»re Műszerész, a Korzó Mozi mellett. A gyflkostó bérlSjém« mf Igaza* a r&ros? X gyfflcostó bérlője ellem panaszok ügyében a ki­küldött Mzwttaág értesülésünk szerint a bérlő iga­zának Jnegáílapitáséra tett előterjesztést. A bizott­ság megállapítása swrin-t ugyanis a bérlő a saját költségén fúrt ártézikut vizének hasznalatáért jo­gosan szed dijat, s ugyancsak joga van a szerző­dés értelmében albérletbe adni a bérleményt A vá­rossal szemben fennálló díj haszonbérhátraléka viszont nem oíyan nagyösszegü, hogy az a város számára a bérletből való kihelyezést indokolná, annál kevésbé, mert ea a haszonbérhátralék is hizonvos vitás ügyek folytán állott ©lő. A gyilkos­tó bérlőjének a várossal szembeni jogviszonyától és a liérlő jogait (TI függetlenül még mindig nvitva marad azonban a gvilkostó környékén lakó sze­gény lakosság vízellátási problémája. — Eliféltétf ft pénwser^IŐ dorozsmai napszá­most, Megírta « Délimagyarország, hogy Kecske­méten elfogták Vidéki Márton kiskundorozsmai napszámost, aki régi kétkoroná sokkal manipulált. Tizprngőst váltott a Holtokban és ezüst pénzt kért. A váltás közben azután az előre elkészített régi k.'tkoronást mutatta fel, hogv tévedésből azt kapta. A szélhámosságot észrevették és Vidékinél egy csomó régi ezüstpénzt találtak. A biróság a pénz­esorélő dorozsmai1 napszámost 14 napi fogházra ítélt e. — A Színházi filét e Eetí számában foglalkozik a legújabban megjelent könyvekkel, irodalmi ese­ményekkel. Szomori Dezső az Operaház nagy ese­ményéről számol be a Giuditta premiertérői. Hat­va nv Lili bárónő pedig a Nemzet! Szinház uj da­rabjáról irt kritikát, stb. stb. — A Reklámélet legújabb" száma túlzás nélkül a magyar nyomdaipar remeke. Tele van szebbnél­szebb többszinnyomásu mel ék lettel, pompás illusz­trációval. Megtalálja e srámban a kiskereskedő, hogyan viselkedjék a vevővel, mikor rendezze ki­rakatát, milyen legyen a körlevél és levélpapírja. A Balogh Sándor kitűnő szerkesztésében meg­jelenő Rekláméirt előfizetési ára egy évre 12 pen­gő. Kiadóhivatal: Budapest, V., Bálvány-ucca 12. Asz olvasó rovata Még egy idegenforgalmi levél Igen tisztelt Szerkesztőség! A Délmagyaror­szághói örömmel olvastam, bogv a vasárnapi filléres gyors utasai milyen nagy forgalmat csináltak és hogy este a 2<SOO idegén közül alig jelen lett valaki panaszt. Ez aztán az udvarias­ság! Azonban a panasz, amiről most irni szán­dékozom, még nem nagyon komoly, — csak kirsrt. Rokonaim, alkikbez pár napra a filléressel lejöttem, nem vollak otthon. Emiatt egyik pes­ti ismerősömmel kószáltam és mutogattam a város általam már ismert nevezetességeit. Majd ebédelni betértünk egy úgynevezett halászcsár­dába. És itt történt a hiba! Mert az ilyen „be­térést" halászlére, meg turóscsuszára nem szí­vesen kockáztatja meg idegen mégegyszer. Én sem merem mégegvszer az égig magasztalni, nniig a vendéglősök hibás politikáinkat meg nem változtatják, — tisztelet a kivételnek. Nagyon ízlett a híres „szögedi" menü. csak a fizetéskor ne vennék el az ember — jókedvét. Nem írom mennvit fizettettek érte. de |ól meg­duplázták az egyéb jobb helyeken hirdetett menő árát. Este meg a vonatnál fi deka szalá­miért és két kenvérért egv pengő és hét fillért fizettettek. Ismerősöm ugyanis vacsorázni is szokolt. de ő sem milliomos, mint ahogy nem nz a filléres gyors utasainak javarésze, ö. de talán más is ezután Pestről hoznak élelmet magukkal. Pár az élelmiszer ott drágább mint itt, de mégis olcsóbb, mint az ilyen filléres fmnepnanokon — Szegeden! Ne húzzák le az i Ie<<euről a bőrét, ha Szegedre jön. Az árakat ellenőrizni kellene a város részéről — saját ér­dekében. Ne legven a halászlé megfizethetet­len, mert ha többször meg lehetne fizetni, sok­kal híresebb lenne. Tisztelettel: Sz S. Fajdalomtól mecrtflrt szívvel jelentjük, hogy forrón Mieretott férj, apa, nagyapa és rokon VIRÁG IMRE fiO éren koritban rövid szenvedés és a halotti szentség tolvétaie ntAn elhunyt. Temetéso 18-fln d. n. 4 órakor lesz a közkórliHz ravata'nzó termából a róknsl temetóba. GyUsrmlse 13-rtn regijei 8 órakor lesz a róknsl templomban az egek Úrénak bemutatva. öxv. Virág Imréné és családja. Kék Duna "A valcerek vidám ütemében MáTkozíbnk ismét a romantikával. Nem is tagadjuk; — jól esett. Jo­hann Strauss egy darab életet jelentett, amikor ki­virágzott a valoer mámora. Boldog korszak volt; amely leszakadt a földről, de megmaradtak meló­diái és a suhanó, gyönyörben forgó párok árnyé­ka mindég vissza-visszatér. Strauss nélkül nem kaptuk volna meg a háromnegyedek ledér ritmusá­ban kacagó klasszicizmust, nélküle sose ismerte volna meg a világ Bécs kedélyes szivét és Strauss muzsikája nélkül sose lett volna a valcer a szerel­mesek tánca. Hogy most ismét Strauss redivivus kezd Ttfbra­kapni, csak előre érzése egy nj valcer-renaissanoe­nak és a véges, modern ritmusokban raegcsalatko­zott emberek visszakívánják a háromnegyedes tak­tusokat, mintha az elromlott álmok helyett uj, szebb álmokat lehetne velük előcsalogatni. A sók lelkes arcból, a nézőtéren boldog révedezéssel ringatódzó hallgatóságból lehet következtetni: a Strauss-val­cerek a mi korunkat is legyőzték és tovább is győzni fognak, mert a romantikát nem lehet se kimagyarázni, se kiokoskodni, se kiirtani az em­beri lélekből. , Strauss érdekes, mozgalmas, érzelmes életéről már irtak operettet. A szereplőket is ismerjük, hisz a szerzőknek nem is kell fantáziájukat túlzot­tan mozgásba hozni, hogy Strauss körül érdekes nőket, érdekes szerelmeket és eseményeket sora­koztassanak fel. Elvégezte ezt maga az élet, csak hűen le kellett kopirozni. Ezt pedig ügyesen meg­oldották K. Halász Gyula és Kristóf Károly, az operett librettistái. A Kék Dunán végigvo­nulnak a legszebb valcerek, a polkák és » nagy­hercegnő, meg a színésznő szerelme. Kevés operettnek volt *z Idén ily nagy zenei sikere. Minden valoer tapsot kapott és Nagypál Béla, a valcerek csoportositója, a Strauss-hagya­tékban talált, nem nagvon ismert, de szép melódiá­kat, ismét áthozta a köztudatba. Az előadás nagyon hangulatos és flluzföflteltfi volt, hiszen jó énekesek szólaltatták meg a mu­zsikát. Patkós Irma egvík legszebb estjét ün­nepelhette. Tüntető, percekig rugó taps fogadta, amely megismétlődött minden dala wfárn, de meg is érdemelte. Csengő, tiszta szép hangjában üdítően szólt a stranssi ének. játéka Is finom, kedves volt. »Szedő Miklóst ugyancsak" meleg szeretettel vette körül a közönség egész este. Az óvációk sorozatát kapta. Kitűnő diszpozícióban énekelt, szépen hozott ki minden raffinált ritmust és méltó interpretálója volt Stranssnak. Balogh Klári is sikeresen sze­repelt, prózája kellemes, megjelenése bájos. Ga­rami Jolán ismét nagyon humoros és eredeti ka­binetalakitást nyújtott. E r d é 1 v 1 M§ry hangban talán kevésbé, inkább grariozitásban volt részese a sikernek. Krémer rokonszenves, Fülöp ka­rakterisztikus, Kőrös sy mulatságos volt, kiegé­szítette ez együttest Cselle, Szabó, Rónai. A zenekart Török Emil vezényelte és átérez­ve a muzsika minden szénségét, zeneileg egyik leg­szebb teljesítményét nyújtotta. A színpad, rendezés dicséretre méltó. "A Közön­ség pedig meleg hangulatban halmozta el a szerep­lőket tapsaival. l, y. BESZÉLGETÉS ELISABETH SCHUMANN AL AKI CSÜTÖRTÖKÖN SZEGEDRE ÉRKEZETT (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délután Szegedre érkezett Elisabeth Schumann, a bécsi Opera kamaraénekesnője, a daléneklés nagy művésznője. — világhírrel, vi­lá turnéval és Kuiiz Zelma legszebb hagyomá­nyainak csengésével a nevében és a művészeté­ben. A szegedi konoertszezon legfrissebb attrak­ciója. Szemében, szavában és kedélyében Bécs aranyos kedve és játékos közvetlensége. Moso­lyog és tréfál, élénk és finom. Világnév bécsi kedéllyel... Kiül a kávéházi ablakhoz, kinéz a városháza csipkéire és az első programi, koncert előtt az idegen városban: megnézni és megis­merni a város színeit. — Ne legyen hozzám kegyetlen — kezdi vi­dáman és mosolyogva a beszélgetést — higyje el. nincs nehezebb, mint állni az interjút... A végén ugy érzi magát az ember, mint a citrom — tea után ... — DP már megint mosolyog és vidám-lelkesen beszél az utazás meglepetéseiről, a tavaszba bomlott fákról, a mezők napsütéséről, á játsza­dozó kutyáikról ai sániék mellett — Milyen szép maguknál a tavaszi Sokkal szebb és virágosabb, mmt nálunk. Ide már meg­érkezett. nálunk csak most kopogtat. Ilyen szép, virágzó fák között öröm az utazás, pedig reggel rnétg Bécsben voltam és hajnali ¡hétkor elindulni — higyje el — nem a legnagyobb öröm... Az interjú megenyhül ebben a-lelkes, közvet­len ¡han.gulp.tban, — Elisabeth Schumann nézi a szegedi alkonyat favaiszi sugarait ós kedvesen, őszintén beszéli: — Mit meséljek az 'életemről? Utazom, éne­kelek és megint utazom... Ma itt, holnap mis« hol, — ug-e nem irigylésme méltó állaoof? ... Hat hónapig járom a világot, négy hónapig Bécsben vagyok és két hónapig vakációzni is szabad... Gartmischban van egy aranvos kis villám, ott töltöm a nyarat az ég és virágok kö­zött. Aztán ősszel fdlytaitom a világjárást, — látja mégis milyen kicsi a világ, csak mosf fő­hettem először Szegedre... Pedig — bevallom — ezt a szegedi kirándulást is le akartam mon­dani, aminthogy a jövő szómra halasztottam bukaresti koncertemet is, — de Szeged ierősebh volt, nem engedett és most itt vagyok. I1: lom nemrégiben Heifetz járt Szegeden... Fejlett se­Tiei életük lehet, a színházban operákat is adnak, Anday Carment énekelte... Kíváncsi vagyok erre a városra, mindjárt eí is mdíurmk felfedez­ni ... — Nem fs oíyan idegen Itt a iművéssrtő. fe­szién a mnlt hétéin már járt Szegedem — a rá­dióval... Felfigyel, mosolyog. Kedves érdeklődéssel kérdi: — Igazán, hallottak? És mondja, milyen volt a leadás? Ugye Piccavar remeik volt és Kabasta fényesen dirigálta a Denevért... És hallották a kanári-csiosergésit Is?.. 5 Mindjárt meg fs mutatja, összehúzza a száját Ss vidáman, játékosan csicseregni kezd. mint a reggeli madárfütty. — Ez az én specialitásom! — mondja nevet­ve. De azért legutóbb Haydn Évszakok-lábam énekeltem és FuTtwanglerrel is szerepeltem. A nagy munka közben két napra mégis felszalad­tam a Semmeringre, gyönyörű voi*. Az Idén még H-ollandiába és Londonba kell mennem, azitán Münchenben énekelek vet ünnepi előadá­sokon. Mozartot szeretem a legjobban és én vol­tam az első német énekesnő, akii a háború után Amerikában Strausst németül énekeltem! — Kitűnő zenei nép ez a magyar — mondja azitán —, hiszen a bécsi Opera fele magyar! Anday, Németh Mária, Pataky, Angerer. Bokor és most Svéd Sándor énekelt nálunk. Nagyon tudnak énekelni. Most a szegedi spedaRitásokróí érdeklődik. — Tudja, lelkes régiséggyűjtő vagyok és per­sze a gyűjteménnyel soha sem leszek készért... Össze-vissza vásároltam Spanyolországot. Olaszországot, Athént, Amerikát, — Szegedről sem megyek el üres kézzel! Holnap kutatni In­dulunk szép szegedi papucsok után. És mond­ja. lehet ezeket a papucsokat vtselni is?.. * Elisabeth Schumann felfedezésre indul a sze­gedi házak között és vidáman, frissen várja á pérotekesti találkozást a szegedi pódiummal. A két Bartos és a képviselő. B a r t o s Lipót könyvkereskedőnek érdekes kalandja támadt a na­pokj>an Budapesten. Bartos megtévesztően hasonlít bátyjára. Bartos Gyulára, a Nemzeti Szinház ki­váló örökös tagjára. A napokban, ahogy a könyv­kereskedő Budapest uocáin sétált, összetalálkozott Tabódy Tibor országgyűlési képviselővel, aki se szó, se beszéd, átölelte ezekkel a szavakkal: — Édes Gyulám, de régen nem láttalak, hogy vagy? Bartos Lipót ismerte látásból Tabódyt. Moso­lyogva felelte. — A képviselő ur téved. Én nem Bartos Gyula vagyok, hanem az öccse: Bartos Lipót Szegedről. Tabódy alig akarta elhinni a dolgot végre nagy­nehezen, de még tovább is gondoskodva, eltávo­zott. Délután Bartos felment a Fészek Klubba, hogy fivérével ott találkozzék. Alig foglalt helyet az egyik fotőjben, megjelent Tahódv Tibor és ahogy meglátja, egyenesen feléje tartott. — Szervnsz Gyulám! — kiáltja feléje — képzeld, délelőtt hogy jártam: összetévesztettelek a fivé­reddel!... Bartos Lipót most sem tehetett mást, mint til­takozott. — Képviselő ur megint téved... Én még min­dig Bartos Lipót vagyok...

Next

/
Thumbnails
Contents