Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

T934 (íorílis T. PóíööO és a ffzefésleszffllitös irta: dr. Hertesz Béla Költségvetésünk legfőbb fóruma, a belügyminisz'y- hatalmi szóval a közgyűlés által a folyó t'vre megszavazott 80 százalékos pótadót 68 száialékra szállította le. Elcsépelt közhely volna iriegállapitanl, hogy mily örvendetes a pótadő leszállítása, mennyire elviselhetetlenek már az állami és kommunális közterhek és hogy a gyógyulás utja csak ebben az irányban haladhat. A pótadó leszállítása nemcsak teherkönny »bbülés. a pótadó leszállítása egyúttal a városi polgárság vagyonának szaporulatát, továbbá a teljesen megbénult hitelélet u<ra való megindulását jelentheti. Értem itt elsősorban a házakban fekvő váTosi vagyont. A pótadónak 50 százalékról 80 százalékra való felemelése és a rendkívüli házadópótlék a házingatlanok értékét rohamosan nyomta alá, mert nem szorul bővebb magyarázatra, hogy minél inkább csökken a házing-tlanok hozama az adók emelése révén, annál többet vészit az ingatlanok értéke. Az ingatlanoknak ez a rohamos értékromlása bénította meg véglegesen a jelzáloghitelt, inert | hitelező a további értékcsökkenéstől tartva, kihitelezett tőkéjét elsőhelyi bekebelezéssel sem látta biztositottnak. A oótadó leszállítása az első helyes lépés tehát, mely jótékony hatását a városi ingatlanok értékének emelkedésében, a hitelélet lassú megindulásában is okszeTüleg éreztetni fogja. Helytelen azonban az a tendencia, mely a pótadó leszállítását a tisztviselői fizetések 'edukálásával dilit1 a szembe és amely azt a látszatot kelti, mintha a vótadót csak a tisztviselői fizetések leszállítása utján lehetne csökkenteni. a beállítás nemcsak igazságtalan, hanem ugy -szociális, mint közigazgatási szempontból súlyosan elhibázott volna. Az az ár, melyet a szegedi gazdasági életnek a pótadó Ív módon való csökkentéséért fzejni kel1, indokolatlanul súlyos. A szegedi gazdasági élet a pótadó leszállításában rejlő könnyítést és annak egyéb e'onyeit nem vásárolhatja meg azzal, hogy a városi tisztviselőknek vásárló képességét szállítja le és kikapcsolja kereskedőknek, iparosoknak üzleti forgalmából a városi tisztviselők jelentős táborát. „Másutt kell keresni a költségvetési zsákuccábő1 a kiveze--' itat. Számolnunk keli továbbá azzal is. hogy a pótadót fokozatosan tovább kell csökkentenünk, ha a gazdasági élet vérkeringését egyszer végre meg akarjuk indítani. Számolnunk kell azzal is, hogy lassan le kell építenünk a forgalmat bénító egyéb súlyos városi terheket: kövezetvámot, hiávámot, hely pénzeket is. S ha hozzá vesszük ehhez még, hogy a város főadóbevételi forrásai: a kereseti adó, pótadó, forgalmi adórészesedés és ingatlan átruházási illeték jövedelmei — a magas kulcsok dacára is — folyton csökkennek, arra a következtetésre keU jutnunk, hogy az alámerülni készülő városi költségvetést nem a tisztviselői fizetésleszállitás százezer pengős foltozásával, hanem csak komoly, szanálást célzó intézkedésekkel menthetjük meg. Meg kell szüntetni mindenekelőtt azt a hátrányt, amely egyfelől a vidéki városok és a főváros, másfelől a vidéki városok és a falusi lakosság között mai nap fennáll. K forgalmi adózás terén a vidéki városok a fázisadó életbeléptetése óta súlyos hátrányban vannak a fővárossal szemben. Az árucikkek ma már legnagyobb részben fázissdó alá esnek. A fővárosban és környékén helyezkedtek el túlnyomó részben a nagy ipari vállalataink, vdamint az importőr cégeik, melyek fázisadójukat a főváros adópénztárába űzetik, annak jövedelmében megfelelő kulcs szerint a főváros részesedik, jól'ehet áthárítás utján végső eredményben méq-ís a szegedi fogyasztó fizeti meg azt a forgalmi Hót. amelyen nem Szeged városa, haiietn a főváros osztozik az állammal. Ha a kormány ezt a különbőzetet Szeged javára kiegyenlitei-é, ugv ez alacsonyan számítva évi 300.000 pengőt tenne kl. Az inségjárulék .szempontjából viszont a videcmagyarorszag déki váiosok a falusi lakossággal szemben vannak hátrányos helyzetben. Jelenleg az a helyzet, hogy az ország ínségeseinek ellátása úgyszólván kizárólag a városi lakosságra nehezedik. Mig a városi lakosság kettős cimen fizet inségjárulékot: egyszer kereseti, mlsszor jövedelmi adója után, addig a falvak és községek lakossága ettől mentes. Méltánytalan, hogy a városok háztartását és a városi polgárságot terhelje az ország lakossága téli nyomorenyhitésének egész súlya, amikor a városokba a tél beköszöntével a falvakból is beözönlik az ellátatlan munkanélküliek száma. Az inségjártilékviselés kérdésének végleges, az egész országra kiterjedő rendezése többszázezer pengős könnyítést ;elentene háztartásunk számára. Végül a városi háztartások a 'eguagyobb segítséget a kormánytól jogi szabályozás alakjában várják. A pénzügyi kormány komoly tárgyalásokat folytat külföldi hitelezőinkkel a A déli nap merengve úszik a tavaszi zúgással örvénylő Tiszán. A tápéi töltésen hallgatag emberek jönnek, mennek s a természet soha nem lankadó mozgásában látjuk az élet felvillanó játékait: a fűzfákat, ahogy terebélyesedve kacérkodnak a víztükörrel, a tavaszi szellőt, ahogy lágyan, csókosan sejtetőn surran el mellettünk s a fü rezgését, amint vigan guritja le magáról a harmatcseppeket... Minden újra akar élni, minden küzd a fennmaradásáért, mindenen átcsendül az évek végtelenje, amely időtlen időkön mindég uj vágyak vetését érleli. Baktató utunk egy elhagyatott, zöld kerítés előtt, megtorpan. Nyilassy Sándor kertjéhez érünk. Minden ház előtt szorgos fiatal asszonyok mosnak, takarítanak, a húsvétnak készülődnek, itt azonban még a halál árnyéka bujkál a ház körül... Besietünk a házba. Nyikorog a zár. Sehogyse akar kinyílni. Mintha [élne. hogy elvisszük a csen11 rövii lejáratú függő kölcsöneinkn-ek hosszúlejáratú kölcsönökké való konvertálása és a kamat lényeges redukciója tárgyában. A közületi kölcsönök konvertálásának problémája mindenképen aktuálissá vált. Akár külföldi hitelezővel áll szemben a közület, akár belföldiekkel. Az adóssági terhek enyhítésére irányuló tendencia félreismerhetetlenül világgazdasági jelenség, Cs?.k a rövidlejáratú hiteleknek hosszú lejáratuakká való konvertálása és & kamattételek jelentékeny redukciója teremthet kivezető utat ugy a közületek, mint a magángazdaságok eladósodott helyzetéből. Kétségtelen, hogy ha valahol komoly könnyehbülés köve.kezhetik be városunk költségvetésében, ugy ez csak a költségvetés adóssági oldalán remélhető. Ezek az intézkedések nem járnak az államkincstár megterhelésével, nem is proletarizáljálc el a tisztviselőtársadalmat s ha megvalósulnak, mégis egyensúlyba hozzák városi háztartásunkat, kiküszöbölik a deficitet és még a pót-adó további leszállítását is eredményezhetik. des gyászt, a szoba ódon, sirató csendjét. Bent a szoba közepén egy pár cipő a szék mellett, ugy, ahogy gazdája kiléphetett belőle, amint kerti sétájáról visszatért... Még nem is régen rugalmas lépésekkel sietett tova... A polcon felnyílt, vastag, disznóbörkötésü könyv: Universae Phraseologie latiné Corpus... 1822-ből. Mintha láthatatlan ujjak lapozgattak volna benne. És kicsúszott egy rózsaszín kötésű könyv is... Bandelaire.,. Mellette Balzac, Daudet rádőltek egy kertészeti munkára. A „száraz építészet elemei1' cimü mü odasimult a „Népünk és nyelvünk" cimü könyvhöz. A „Jugend" pedig vaskos tréfákat suttogott egy kis iskolás fizika-füzetnek, amelybe a kis diák Nyilassy rajzolgatott mesterien finom ábrákat • Mennyi emlék, színes álom, elmúlt valóság maradt itt az elhagyatott házban és ez a sok apróság mégis könnyű fénybe vonja a fehér falak cellaszagu árvaságát. Panni, a kis vice házvezetőnő nyitogatja az ajtókat. Egyszerre csak nagy robaiial betör két aoGAZDÁK! F I G YELMEBEI Árjegyzék kivonat: 1 ka. Káfránu p —"26 1 * carbollnenm . . . „ —"36 1 , lutízsir —'82 I „ gepoM, vékony . . „ —"52 1 , Hépoiai, vastag . . . „ —"88 1 „ molorolaf 1"28 1 „ traktorolat . . . . „ 1"16 1 , hengerolat ..... -'88 1 „ gépzslr, nehezékmentes „ —"68 1 „ kocsihenücs, sárga vagy kék, úszó . ; . „ —'44 1 „ borzslr, 1 kg.-os dobozokban ...... „ 1"30 1 kanna cca. 1h kg. „Izsák" szerszáiitolal1"08 1 kanna cca. l kfg. „Izsák" szerszámolol P 1 kg. fakarmfinqntész, porított ,, 1 „ tabarmánqmesz, darabos ••••••«)} l „ rezganc (kékkő). . „ (too kg. vAs&rlAs6nál engedmény.) 1 „ kénpor 1 „ raflia 1 „ kfiliszappan permetezőhez „ 1 „ kreolln 1 „ formaidechid . . . „ 1 „ vaslakk 1 tekercs, 10 m. fedőlemez, 200-as . . . „ 1 lif. petróleum „ 1'86 -"08 -'10 -•58 -•42 raa -"48 -•78 1'44 -•98 4B50 -"32 Az összes növényvédelmi szerek kaphatók! IZSÁK JÓZSEF r.T. VEGYÉSZE 11 GYÁR Magyarország legnagyobb iesiékkereskedelml vállalnia. Központja: Budapest, V., Pozsonyi ut 63. 30- sz. fiók Szeged, Tisza Lafos körút 42. Tel. 32-66. Nyilassy Sándor tápéi emberei között Emlékek, regények, képek a iestő kihűlt kéménye körül