Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-25 / 68. szám

DEI MAGYARORSZÁG Í934 mnrdira 25. MENDEN SZAPPAN 10, Ha rajta van a „HUPE" szó. kezdődik, ahol az idegen nevek tömege politikai célok szolgálatába állitható és akar a germanizí'ilásnak, akár pedig az elszlávosodásnak az útját egyengetheti. Kovács Alajosnak, a statisztikai intézet kiváló igazgatójának kimutatása szerint a megcsonkított Magyarország nyolcmillió lakosából két millió, vagyis 25 százalék visel német, vagy szláv hangzású nevet. Az idegen neveknek ez a tömege már komoly és megfontolandó probléma. E^y-két név miatt az olaszok, angolok, norvégok és spanyolok nem fogják Magyarországot maguknak reklamálni, de hogy a szláv, román és német hangzású nevek milyen veszedelmet jelenthetnek, azt bizonyítják az utódállamok névelemzései és azok nz alldeutsch törekvések, amelyek ismét jelentkeznek Magyarországon. De ha ezt megállapiottuk, akkor hol a Schaffer ur által felállított politikai tantételek hazugsága és dőresége? A hazugság ott, hogy erőszakos magyarosítással vádol meg bennünket és azt állit ja, hogy mi a magyarországi németeket ki akarjuk vetkőztetni a nemzetiségükből. Mintha bizony az erdélyi szászok hétszáz esztendőn keresztül messzemenő privilégiumok birtokában nem őrizték volna meg nemzetiségüket és még ma is nem virágoznának közvetlen Budapest közelében is azok a sváb falvak, amelyeket a bécsi kormány a török kivonulása után telepitett meg Magvarországon. A dőreség ellenben abban jelentkezik, hogy hazug állításokkal mesterségesen éket akar verni a magyarság és a németség közé, mintha csak szaporítani akarná a németség amugv sem csekély száma ellenségeink számát Európában. Még lehet ugvanis győződve róla minden birodalmi német, hogy fájrokonainknak százszor jobb dolguk van Magyarországon, mint az utódállamok bármelyikében. A névmagyarosítás a németség szempontjából nem jelent erőszakos magyarosítást, hanem csupán ázt. hogy azok, akik "egy természetes egybeolvadási processzus folytán már elvesztették a németséggel minden kapcsolatukat, a magyarságba való teljes beolvadásukat magvar név felvételével is dokumentál ifik. Mert elismerve minden érdemet, amelvek a német bevándorlók a magyar városi élet kifejlesztése, az ország iparosítása körül és a magyar kulturális életben szereztek, mégis tarthatatlan állapot az, hogv német részről olvan német nevekre való hivatkozással, amelyeket sokszor mSr németül sem tudó tiszta magyar emberek viselnek, örökké a szemükre hányják, hogv magyar ipar és kereskedelem nincs, a különálló mn 'var kultúra mese. mert itt mindent a németek csináltak s ha ffk nem volnának, a magvarság megint visszaesnék a keleti barbárságba. Ma jdnem hasonló az eset a szláv nevekkel is, aminek legékesebben szóló példáia. horv tavnlv Szabadkán gúnyosan emiitették előttem, hogv az egész Magyar Nemzeti Bank vezetése a nevek után Ítélve, szerb kerekben van. Megfordítva ilyesmit Jugoszláviában még elképzelni sem lehetne. A név érzékeny és sebezhető pont ja mindenlinek. Énen azért óvakodtam attól, hogy nagvon is kézenfekvő példák felsorakoztatásával bárkinek az érzékenységét a legcsekélyebb mértékben is érintsem. Tisztán elvi alapon próbáltam a névmagyarosítás kérdését elemezni és megvilágítani. Ami ezen tul esik, az már az egyéni érzés, egyéni gondolatvilág és egyéni megfontolás körébe vág. Ha ilyen szempontok szerint Ítéljük meg és kezeljük a névmagyarosítások ügyét, senkivel sem kerülhetünk komolv ellentétbe. De viszont nem lehet hallgatás nélkül mellőzni olvan jelenségeket, hogy úgynevezett német kulturszövetségek politikái agitációjukat már Magyarországra is kiterjesztik és a magyarosodás'természetes folyamatát meggátolni törekszenek. A legérdekesebb magyar könyvt A legszebb aJAndék! Szende Zoltán könyve a magyar katasztrófa 1918-19. Ismeretlen okmányokon alapuló leírása a nagy Bszszeomlílsnak. 2. kiadás, 180 oldal, nagy olctávalakban kartonba füzvo P 3.G0. — Megrendelhető kiadóhivatalunkboa A Deimaggarország novcliapálQázata 1. A Délmagyarország pályázatot hirdet elbeszélésre. 2. A pályázaton minden magyar állampolgár részt vehet. 3. A pályamunka tárgyát a pályázó szabadon választhatja. 4. A pályamunkát zárt borítékban, jeligés levél kíséretében kell beküldeni. A pályamunkát tartalmazó borítékra rá kell írni „Pályamunka", a jeligés levélnek pedig a szerző teljes nevét, foglalkozását és lakáscímét kell tartalmaznia. A jelige ugy a jeligés levélre, mint n pályamunkát tartalmazó borítékra ráírandó. 5. A pályamunkát 1934. május l-ig kell beküldeni a Délmagyarországhoz (Szeged, Aradi-ucca 8., vagy Somogvi-ucca 22. Postafiók 184.) ö. Pálvadijak: I. dij 100 pengő, II. díj 50 pengó, III. és IV. dij 25-25 pengő. 6. A pályamunkák közül azokat, amelyeket a szerkesztőség közlésre alkalmasaknak itél, a Délmagyarország, amelynek valamennyi pályamunka közlésére és könyvalakban való kinyomtatására elsőbbségi joga van, leközli. A pályamunkák közlése egy hónappal a pályázati határidő lejárta után kezdődik s mindaddig tart, amig valamennyi közlésre érdemesnek itélt pályamunka meg nem jelent. A dijat a közlések befejezése után a közönség itéü oda, még pedig olyan módon, hogy az elsó dijat az a megjelent pályamunka kapja, amely a legtöbb szavazatot nyeri. A szavazatok arányában osztjuk ki a második, harmadik és negyedik dijat. 8. Szavazni az újságban közzétett szavazólapokkal lehet. 9. A Délmagyarország jogosult a pályamunkákat, függetlenül az újságban való megjelentetéstől, kötetben kiadni. A pályázókat a kötetben való megjelentetésért sem illeti meg külön tiszteletdíj. 10. A pályázaton szegedi újságírók nem vehetnek részt. Kérem a t. vevőközönséget ROSMRNH dfvafszücs Kárász u. mielőtt szőrméit molykár ellen eltenné, nézze meg párisi ntamon beszerzett ercdctt modcljeimet. Javíttasson, alakittasson most & holt szezonban, jutányosán eszközlöm ant. Sajtóper a lanyai földbérlők izgalmas gyűlése korul A törvényszék felmentő ítéletet hozol! a Szegedről kiutasított Nippold mérnők perében (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes sajtópert tárgyalt szombaton a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. Nippold János mérnök, aki a tanyai földbérlők szervezésével tette ismeretessé a nevét, jelentette fel rágalmazás elmén Dér Gyulát. Dér a „Tanyai Ujság"-ban a múlt év tavaszán cikket irt a következő címimel: „Rendőrök mentették meg Nippold Jánost a bérlők haragjától: megverték volna, ha nem lép közbe a rendőrség." A cikk előzménye a május 15-i bérlő-felvonulás volt Azon a napon többszáz bérlő iött be Szegedre, hogy a földbéregyeztető bizottság elé vigye a panaszát. A bérlőket Nippold hivta be és amikor a földbérlők megtudták, hogy hiába jöttek, zúgolódtak, kiabáltak ugy, hogy a rendőrség oszlatta fel a tömeget. Dér Gyula kérelmére a bíróság már a mult tárgyaláson elrendelte a valóság bizonvitdsát. A szombati tárgyaláson hallgntták kl a tanukat. Elsőnek dr. Aigner Károly volt főispánt szólította be a biróság. Vallomása szerint — mondotta — Nippold alakította meg a földbérlő szövetkezetet. Kérte ezután a bíróságot, hogy mentse fel a tanuzás kötelezettsége alól. mert a hivatali esküje köti és ezért nem lőhet vallomást. A biróság igy is határozott. Dr. Simkó Elemér tiszti főügyész azt vallotta, hosry május 15-én mintegy 400 bérlő lött be Szegedre, ugyanakkor Nippold a Brucknerkertbe is gyűlést hirdetett. Mielőtt Nippold a tagok között megkezdte volna működését, a bérlők nagyobb fegyelmezettséget tanúsítottak a bérfizetés terén. Nem állítja, hogy ez Nippold hatása alatt történt, de az bizonyos, hogy amióta Nippoldot kiutasították a városból, izóta a bérlők lamét lobban fizetnek. Dr. Pálfy József .polgármesterhelyettes elmondotta tanúvallomásában, hogy Nippold .munkásságában a városházán üzleti vállalkozást láttak, de a működése az érdekelt bérlőknek sem használt, mert őket kedvezőtlenül befolyásolta. Nippold távozása után megjavult az atmoszféra. A bérmozgalmak mögött mindig Nippold állott. Dérnek ő adott információkat a cikkhez, a cikk megfelelt az információknak. Dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes vallomásában előadta, hogy a Zsótér-ház előtt olyan tömeg volt, hogy karhatalmat kellett kivezényelni. Nippoldék a felvonulás előtt néhány nappal röpcédtdát szórattak szét a tanyákon. A cédulákon az állott, hogy aki bérmérséklést akar. az jöjjön be 15-én Szegedre a tárgyalásokra. Ugyanakkor a Bruckner-kertben is gyűlést hirdetett, valószínűleg igy akart a gyűlésnek közönséget biztosítani. A helyzet az volt hogy csak azoknak a bérlőknek az ügyét tárgyalták, aki előzetesen, Írásban kértek bérmérséklést. Ezért voltak a bérlők felháborodva. A mérnök poíitikai szereplése — folytatta a főkapitányhelyettes — nem volt kívánatos. „Ahol 8 működést fejtett ki — mondotta tovább a főkapitányhelyettes —. ott a szociáldemokrata párt a legutóbbi választáson igen nagy többséget kapott, a választók 70 százaléka reájuk szavazott. Érintkezést tartott fenn Eckhardt Tiborral és Milotay Istvánnal is. A szövetkezeti gyűléseket is poltikal célokra használta fel." Dr. Szekerke Lajos, dr. Hévízi András és Szabó Lajos vallomása után a bíróság Dér Gyulát felmentette a vád alól azzal a megindokolással, hogv a valóság bizonyítása sikerült. Az ítélet ellen Nippold János fellebbezést jelentett de. Kiflid tt« fóZOtitt Hülhoffer V. möórás és ékszerésznél Széchenyi tér 9. Óriási választék arany és brilliáns ékszerekben, ezüst tárgyakban, svájci zsebórákban, jegygyűrűkben. Olcsó árak! Előnyős részletfizetési Töri arany beváltás magas Árban !!! Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátoknaik, ismerősöknek, kik a felejthetetlen jó feleség és édesanya, Szögi Sándorné temetésén megjelentek, részvétükkel, koszorú- és virrtgadományaikkal vigasztalni igyekeztek, ezúton hálás köszönetet mondunk. 1934. márc. 25. A gyászoló család.