Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-18 / 62. szám

T934 március 18. DÊLMAGYARORSZÂG ni 5 .«moa gazdaságosságában Âramiogyasxtasa» ^ ' felelősség megaáialumenegysegeK mellett ; «SV biz*os,,ia Szakértőbizottságnak mutatják be a fiosi emlékmű pályázatait (A Délmagyarország munkatársától.) A hő­si emlékműre benyújtott szoborpályázatokból hetekkel ezelőtt kiállítást rendeztek a Kultúr­palotában, de a kiállítást még mindig nem nyi­tották meg a nyilvánosság előtt. Dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettesnek az volt a terve, hogy a kiállítás anyagát előbb egy szakértők­ből alakítandó bizottságnak mutatja be és a bizottságra bízza annak a kérdésnek az eldön­tését, hogy a benyújtott pályázatok között van-e megfelelő, vagy pedig szükségesnek látszik-e a szé'esebbkörü pályázat kiírása. A közbejött esem ér.y torlódás miatt a bizott­ság összeállítása nem történt eddig r-eg, dr. Pálfy József a közeli napokban összeállítja azoknak a szakértőknek és műértőknek a név­sorát. akiknek a jövi héten nomutatja a kiállí­tás anyagát. A bizottságba csak azokat a mű­értőket hívja meg, akiknek egyetlen pályázó­művészhez sincs kapcsolatuk és igy független véleményt lehet tőlük várni. A polgármesterhelyettes kijelentette, hogy ha a bizuttság talál megfelelő pályaművet a kiállítás anyagában, akkor a jövő évi költség­vetés keretében gondoskodik a kiviteli költsé­gek fedezetéről — körülbelül húszezer pengőt szánt erre a célra a város — és igy a szegedi hősök emlékmüvét egy éfven belül felavathatják. Miért nem volt előliárósági ülés az ipartestületben (A Délmagyarország munkatársától.') Az ipartestületben rendszerint minden hó­napban tizedikén szokták megtartani az előljárósági értekezletet. Március ti­zedikéről azonban elmaradt az elöljáróság ülése. Az elmaradás tulajdon­képeni oka az, hogy az ipartestület el­nöksége nem akarja összehívni a régi elöljáróságot. Előfordulhat ugvanis, ho^y a régi elöljáróság már nem volna hatá­rozatképes, mert az ulra meg nem vá­lasztott tagok már nem jelennének meg az értekezleten. Az alapszabá^ok szerint ugyanis legalább 30 tag jelenléte szüksé­ges ahhoz, hogy az elöljáróság ülés ha­tározatképes legyen, viszont a régi elöl­járóságnak több, mint a fele kibukott a tisztújítás során. > Egyelőre a régi vezetőség intézi az ipartestület ügyeit, mert a választás még nem jogerős. A fellebbezési határidőmé" neim járt le és bár eddig nem iérkezett ¡b« fellebbezés a tisztújítás ellen, be kell vár­ni a határidő lejártát. Számitanak arra is az ipartestületben, hogy rövidesen ismét választás lesz, még i pedig társelnököt forrnak választani. A ke­reskedelemügyi miniszter a tisztu:itást megelőző héten, minden indokolás nélkül megtiltotta, hogy az ipartestületeknél az eddig szobásban volt tá^sflnöVí k'et betöltsék. Az iriartestület közgyűlése egyhangúlag elhatározta, ho«y a társe^ö­ki állás betöltését kéri a minisztertől. A feliratot elküldték és valószínű, hogv a miniszter, te'inMtel a szegedi viszonyok­ra és arra, hn<rv az inartestület elnöke ország<*vülési kénviselő is, engedélyen' fogja, hogy a szegedi ipartestület társelnö­köt válasszon. I. Még nem volt soha olyan március... Mintha most került volna sor a francia forradalom nagy eszméinek a megvalósítására. Mintha a százötven­ezres Pest-Buda akkor lépett volna elő Magyar­ország fővárosává. Először mozdult meg az ucca. A tavaszi szellő a januári olasz és a februári pá­rizsi forradalom híreit hozta. A girondisták szel­leme lett úrrá a lelkeken. A pozsonyi diéta lassú tárgyalásaival szemben Pest türelmetlenné vált. Hát még, amikor március 14-én hire futott, hogy Kossuth március 3-i gyújtó beszédének a la­pokban megjelent szövege kirobbantotta a bécsi forradalmat, hogy Metternich elmenekült, hogy Ausztriában a parlamentáris kormány elve jutott diadalra és hogy ütött a magyar szabadság órája. Az országgyűlés feliratával hajón Bécsbe érkező Kossuthot és kíséretét mint szabadsá­gának előkészítőjét fogadta a bécsi nép. Beborí­totta virágokkal. Németek, olaszok, lengyelek ölelgették és Kossuthot több helyen is szó­noklásra kényszeritették. Ugyanakkor Pesten a diákság, jurátusok és irók magukhoz ragadták a kezdeményezést, mert a po­zsonyi rendi országgyűléstől nem remélték a de­mokrácia megvalósítását. A Pilwax-kávéház if­júsága a „táblabiró-politika" lassúságával szem­ben nem bécsi tárgyalásokat és azok nyomán jó­*) Dr. Csekey István professzor erről a kér­désről tartott előadást a szegedi egyetemi és főis­kolai hallgatók Bethlen Gábor Körének a szegedi református templomban rendezett márciusi ünne­pélyén. Csekey professzor cikkét — bár a Délma­gyarország álláspontja az érintett kérdésekben közismert — a téma érdekessége és a cikkíró sze­mélye miatt közöljük. váhagyott átalakulást akart, hanem világforra­dalmat várt. Petőfi joggal énekelhette magáról, hogy „dalom viharodnak előjele, forradalom." 1848 március 15-én a „márciusi ifjúság" prokla­málta a sajtószabadságot, melynek első terméke volt a „Nemzeti dal" és tizenkét pontban, hogy „Mit kiván a magyar nemzet." Az egyetem jogi, majd orvosi karának udvarán Petőfi elszaval­ta „Talpra magyar!"-ját, melynek refrainjét vele zúgta a diákság: „A magyarok Istenére eskü­szünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem le­szünk." Jókai pedig hasonló lelkesedés közt a tizenkét pontba foglalt kívánságokat olvasta föl, amelyek lényegükben megegyeztek az ország­gyűlés javaslataival. Az egész 48-as átalakulás vér nélkül és a libe­rális alkotmányozás nyugaton szokásos formáiban ment végbe. Az utolsó rendi országgyűlés Po­zsonyban az 1831-i belga alkotmány mintájára ki­dolgozott alkotmányt fogadott el, amelyet V. Fer­dinánd király 1848 április 11-én szentesitett. Ezek a 48-as törvények bevezették a népképviseleti rendszert, a parlamentáris kormányformát, a mi­niszteri felelősséget, megszüntették a nemesi elő­jogokat és kimondották a vallás- és sajtószabad­ságot. Hogy a 48-i nagy, uj honfoglalás után mi tör^ tént, mindenki tudja, Az egész március 15-éből nem maradt más, mint egy szent, nagy szimbólum. A szabadságszeretetnek, a nemzeti érzésnek és a tettrekész ifjúságnak fenséges szimbóluma. Ennek az ifjúságnak lelke és vezére pedig a leg­magyarabb ember és a legemberibb magyar, P e­tőfi Sándor volt. Ellentmondásokkal telt sor­sa és élete a magyarság beteljesülése. Neve még idegen, de a lelke egyenesen a Nagy Magyar Al­föld lelke. Egy borzas, sápadt, villogó szemű ván­dorszínész, egy nincsetlen proletár, a világ leg­Megérkezett zománcedény 4 1A ^LtaS,^ j^1*^®J^S^I^fc^an fogjuk kiszolgálni az előjegyzésben la Cüfe *#«lbS»VPWOaolt, vagy bejelentett tételeleket a páncéllemez, garantált tűzálló, duplaerős melyet az óriási kereslet folytán a gyár a mult hónap helyett csak most szállított le. (hétfő, kedd, szerda, csütörtök) még a mult hónapban érvényben volt ¡Szeged, > * Tisza Laios körű! 38. a „sns" Makón, a városi bérpalotában. férfi, női és pyermeltcipők nagy választékban, legjobb minőségben, legszebb kivitelben, legolosóbb árban. M.8 , „SHS" cipőáruház. , Tungsram izzók: KLEIN és TSM Makó A márciusi és a mai Iffuság Irta Csekey István

Next

/
Thumbnails
Contents