Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-28 / 47. szám

DÉCWSG7AR0RSZXG T934 február 23: FIGYELJE A DÉLMAGYARORSZAG NAGY KERESZTREJTVÉNYVERSENYÉT •ELSŐ KERESZTREJTVÉNY MÁRCIUS 4. A& olvasó rovata A Délmagyarország tekintetes Szerkesztőségének Szeged Igen tisztelt Szerkesztőségi Lapjuk vasárna­pi számában a sok érdekes közlemény között meghúzódott egy feltűnő hir is, amely azt köz­li, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara a sze­gedi Rotary Club közreműködésével filmbemu­tató előadásokat rendez. Nem tudom, mások, akik olvasták, hogy voltak ezzel a hirrel, én — megdöbbentem. Lapjuknak régi olvasója vagyok. Igazságszerető, emelkedett szellemű újságnak ismertem meg. Csodálkoztam is meg­lehetősen, hogy ezt a hirt minden kommentár nélkül közölték. Épp szerkesztési metódusuk­nak imént emiitett szelleme miatt bizom azon­ban abban, hogy soraimnak helyet adnak s legalább ezzel szolgálják ebben a jellemző kis ügyben a — közérdeket. Azt kérdezem legelőször, kell-e a Kereskedel­mi és Iparkamarának, amely törvény által al­kotott autonóm testület, amelynek tehát tör­vényileg biztositott jövedelmei vannak, társ­rendező, ha előadást akar rendezni? A Rotary Clubé az ötlet? Akkor a Rotary Club is legyen a rendező. Illetőleg ahhoz, hogy mikor és mit rendez a Rotary Club, 6emmi köze a nyilvá­nosságnak. De a Kereskedelmi és Iparkamara rendezzen egyedül. Ne adjon példát arra, hogy egy esetleges későbbi vezetőség hogyan álljon össze előadás rendezésére mondjuk az Ébredő Magyarok Egyesületével, amely most jubileu­• mát üli, a Kettős Vérkereszt Szövetséggel, amely ül annyira a nyeregben, mint a Rotary, a Turul bajtársi szövetséggel, amelynek szintén van talaja, vagy a Baross Szövetséggel, amely­nek van valami jogcime ahhoz, hogy gazdasá­gi kérdésekkel foglalkozzék. A Kereskedelmi és Iparkamara eddig mindig a konszolidáció képét mutatta. Az a ballépés, amelyet most elkövetelt, megbosszulhatja ma­( [át. De talán még ideiében figyelmeztetjük, íogy kevesebb lelkesedés egyes klubokért' és nagyobb bizalom a kamarai — önkormányzat iránt. * Teljes tisztelettel: (Aláírás.) A hozzánk' érkezett panasz ügyében kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtit­kárhoz, aki a következőket közölte velünk: — A válasz nagyon egyszerű. Fontosnak tar­tottuk, hogy a szóbanforgó két érdekes film Szegeden is bemutatásra kerüljön. Mi nem voltunk abban a helyzetben, hogy a német filmkölcsönző diját megfizethessük, a Rotary Club ellenben, amely társadalmi egyesület for­májában szintén foglalkozik aktuális gazda­sági kérdésekkel s amelynek Kelemen Mó­ric igazgató is tagja, nobilis gesztussal vállalta a költségeket, hogy a bemutatást lehetővé te­gye. Ez az előadások közős megrendezésének magyarázata. Azt hiszem, mindenki csak he­lyesélheti, ha a nehézségek elhárításával mó­dot kerestünk és találtunk ezeknek a filmek­nek bemutatására és az előadások megtartá­sára. Dr. VéRh Endréná fájdalomtól mélyen lesújtva jelenti, hogy hőn szeretett férje dr. Végh Endre nyűg. máv. felügyeld folyó hó 26-án hosszú, kínos betegség után az Úrban elhunyt. Drága halottunkat 28-án d. u. fél 4 órakor kísérjük utolsó útjára n kath. temető cinterméböl a refor­mátus temotőbe. A gy&szoló család. Ktllftn vilin mos' 3 órr.kor a Dugonics tőrről Szeged forgalma és a tanyai vasul menetrendje A kisvasút üzemvezetőfe aláírásokat gyűjt a tanyán — az esti fáratok megszüntetése érdekében (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kisvasutat annakidején, húsz-har­minc esztendős tervezgetések után nem­csak azért építette fel drága Speyer-pén­zen a város, mert valaki néhány vagon használt sin megvásárlására tett alkalmi ajánlatot, hanem azért is, mert ugy gon­dolták, hogy ezzel a közlekedési lehető­séggel közelebb kerülnek a messzi alsSta­nyák az anyavároshoz, növelik annak for­galmát, amire pedig soha olyan nagy szükség nem volt. mint éppen a háború utáni években. A kisvasút szóval elkészült és az első esztendőkben meglepően nagy forgalmat bonyolitott le, de később, mint minden más téren, itt is megérződött a válság. A forgalom évről-évre csőkken és ma már alig éri el az első év forgalmá­nak felét. A város óriási összegeket ál­doz ennek a tagadhatatlanul igen fontos üzemnek a fenntartására, de fenntartja, fenn kell tartania, hiszen szükség van rá. A baj csak az, hogy nem használja ki minden lehetőségét. Ez a passziv állapot leginkább' a kis­vasút menetrendjéből tűnik ki. Nemrégen még az volt a helyzet, hogyha valaki be­jött Szegedre valamelyik tanyarészről, a délutáni órákat már nem tölthette a vá­rosban, mert az utolsó vonat óra 55 perckor indult vissza és azután 'reggelig nem volt vonat. Pedig utasa lett volna a későbbi vonatnak is, hiszen nagyon sok tanyán élő tisztviselő, földbirtokos, ipa­ros, gazda szivesen eltöltené — különösen ünnepnapokon — a délutánt és az estét, megnézné a színházi előadást^ esetleg el­töltene néhány órát valamelyik kávéház­ban, szóval csinálná a forgalmat Szege­den. A város egyetemes érdeke azt köve­teli, hogy minden rendelkezésre álló esz­közzel fokozni kell a város forgalmát, be kell édesgetni nemcsak a környékbeli Köz­ségek és városok közönségét, hanem a tanyákon^ a város külterületén lakó kö­zönséget is. A városi üzemek központi igazgatósága legutóbb elfogadta ezt az álláspontot és megváltoztatta a kisvasút menetrendjét annyiban,' hogv az elmúlt szombaton az utolsó délutáni vonat helyett beállított egy negyed 8-kor induló kisvonatot. Ez a vál­toztatás, ha nem is jelenti a kérdés ideális megoldását, de valamivel közelebb juttat­ja a kisvasutat a céljához. Mert az az alsótanyai lakós, aki megnézi a színház délutáni előadását, vagy a mozik öt óra­kor kezdődő előadásán vesz részt, még kényelmesen elérheti a negyed 8-kor vísz­szainduló utoleó vonatot. Kétségtelen, hogy ez a menetrendváltoz­tatás a kisvasút üzleti érdekeit is szol­gálja, éppen ezért fogadtuk#nagy meglepe­téssel azt a hirt, hogy a kisvasút üzemve­zető főnőké, Főző Márton mindent elkö­vet az üzemigazgatóság határozatának visszavonatása érdekében. Már ellenc/te a változtatást az üzemigazgatóság ülésén is, de ott kisebbségben maradt. Most — hir szerint — aláirásokdt gyűjt a tanyán arra a beadványra, amelyben az alsóta­nyai közönség nevében ki vénja kérni ai negyed 8-as vonat beszüntetését és a hat óra előtt 5 perccel inditott régi vonat visszaállítását. Kétségtelen, hogy — ha igaz a hir — tud az üzemvezető aláírá­sokat összegyűjteni a tanyákon, különösen a tanyai lakosságnak azokban a rétegei­ben, amelyek — nem érdeklődnek a vá­rosi kultura és szórakozások iránt. De az is kétségtelen, hogy ez az akció nem szol­gálja a város érdekeit. Kivizsgálta a rendőrség a makói hagymatermelök panaszait (A Délmagyarország makói tttdósifőftá­tói.) Csanádmegye törvényhatóságánaki őszi közgyűlése tárgyalta a hagymaszindi­kátus működésével kapcsolatos panaszo­kat. A hagymatermelők panaszait dr« Kovács Károly tőrvényhatósági bizottsági tag terjesztette a közgyűlés elé, kérve az ügy megvizsgálását és az okozott károk megtérítését. A panaszok röviden a következők: aü hivatalosan megalakított szindikátuson ki-i vül úgynevezett kisszindikátus alakult,' amely a hivatalos áron alul szedi össze a megszorult kertészek portékáit ős azokat az árukat, amelyeket egy, vagy más liibá-> ból a nagy szindikátus visszadobott s azij ekként összeszedett árukat azután hivata-« los áron adja tovább a nagyszindikátus^ nak. Dr. Kovács Károly panaszára a fő-i ispán megígérte az ügy alapos kivizsgál lását és a bűnösök megbüntetését, egy-i ben kérte Kovács Károlyt, hogy, adatai^ bocsássa rendelkezésére. Alkalmunk volt ebben az ügyben dq Kovács Károllyal beszélni, aki közöltei hogy a tőle kapott adatok alapján a rendH őrség megindította a nyomozást s minden-« kit meghallgattak, akinek neve kombiná-« cióba került. A nyomozás annyiban ve-» zetett eredményre, amennyiben sikerült1 megállapítani, hogy a szindikátus mögötti' vásárlások valóban megtörténtek ugy„; amint azt a kertészek már régóta hangoz­tatják s amint azt Kovács memorandum­ba foglalta. Ezek a vásárlások azonban, b'ár erősen beleütköznek a jóizlés, sőt a keres­kedői tisztesség fogalmába, mégsem olya­nok, amelyek alapján bűnvádi eljárást le­hetne indítani. Beigazolódott az is, hogy, a szindikátus vezetősége kezdetben nem tudott a visszaélésekről. amikor pedig tu- • domást szerzett róla, a saját hatáskörében' minden lehetőt elkövetett azok megakadá-J lyozására. A hivatalos eljárás is megállapitotta te-l hát, hogy akadtak olyanok, akik jogosu^ latlan haszon szerzésére használták fel á termelők szorult helyzetét.

Next

/
Thumbnails
Contents