Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-28 / 47. szám

DÉCWSG7AR0RSZXG T934 február 23: FIGYELJE A DÉLMAGYARORSZAG NAGY KERESZTREJTVÉNYVERSENYÉT •ELSŐ KERESZTREJTVÉNY MÁRCIUS 4. A& olvasó rovata A Délmagyarország tekintetes Szerkesztőségének Szeged Igen tisztelt Szerkesztőségi Lapjuk vasárnapi számában a sok érdekes közlemény között meghúzódott egy feltűnő hir is, amely azt közli, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara a szegedi Rotary Club közreműködésével filmbemutató előadásokat rendez. Nem tudom, mások, akik olvasták, hogy voltak ezzel a hirrel, én — megdöbbentem. Lapjuknak régi olvasója vagyok. Igazságszerető, emelkedett szellemű újságnak ismertem meg. Csodálkoztam is meglehetősen, hogy ezt a hirt minden kommentár nélkül közölték. Épp szerkesztési metódusuknak imént emiitett szelleme miatt bizom azonban abban, hogy soraimnak helyet adnak s legalább ezzel szolgálják ebben a jellemző kis ügyben a — közérdeket. Azt kérdezem legelőször, kell-e a Kereskedelmi és Iparkamarának, amely törvény által alkotott autonóm testület, amelynek tehát törvényileg biztositott jövedelmei vannak, társrendező, ha előadást akar rendezni? A Rotary Clubé az ötlet? Akkor a Rotary Club is legyen a rendező. Illetőleg ahhoz, hogy mikor és mit rendez a Rotary Club, 6emmi köze a nyilvánosságnak. De a Kereskedelmi és Iparkamara rendezzen egyedül. Ne adjon példát arra, hogy egy esetleges későbbi vezetőség hogyan álljon össze előadás rendezésére mondjuk az Ébredő Magyarok Egyesületével, amely most jubileu• mát üli, a Kettős Vérkereszt Szövetséggel, amely ül annyira a nyeregben, mint a Rotary, a Turul bajtársi szövetséggel, amelynek szintén van talaja, vagy a Baross Szövetséggel, amelynek van valami jogcime ahhoz, hogy gazdasági kérdésekkel foglalkozzék. A Kereskedelmi és Iparkamara eddig mindig a konszolidáció képét mutatta. Az a ballépés, amelyet most elkövetelt, megbosszulhatja ma(

[át. De talán még ideiében figyelmeztetjük, íogy kevesebb lelkesedés egyes klubokért' és nagyobb bizalom a kamarai — önkormányzat iránt. * Teljes tisztelettel: (Aláírás.) A hozzánk' érkezett panasz ügyében kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárhoz, aki a következőket közölte velünk: — A válasz nagyon egyszerű. Fontosnak tartottuk, hogy a szóbanforgó két érdekes film Szegeden is bemutatásra kerüljön. Mi nem voltunk abban a helyzetben, hogy a német filmkölcsönző diját megfizethessük, a Rotary Club ellenben, amely társadalmi egyesület formájában szintén foglalkozik aktuális gazdasági kérdésekkel s amelynek Kelemen Móric igazgató is tagja, nobilis gesztussal vállalta a költségeket, hogy a bemutatást lehetővé tegye. Ez az előadások közős megrendezésének magyarázata. Azt hiszem, mindenki csak helyesélheti, ha a nehézségek elhárításával módot kerestünk és találtunk ezeknek a filmeknek bemutatására és az előadások megtartására. Dr. VéRh Endréná fájdalomtól mélyen lesújtva jelenti, hogy hőn szeretett férje dr. Végh Endre nyűg. máv. felügyeld folyó hó 26-án hosszú, kínos betegség után az Úrban elhunyt. Drága halottunkat 28-án d. u. fél 4 órakor kísérjük utolsó útjára n kath. temető cinterméböl a református temotőbe. A gy&szoló család. Ktllftn vilin mos' 3 órr.kor a Dugonics tőrről Szeged forgalma és a tanyai vasul menetrendje A kisvasút üzemvezetőfe aláírásokat gyűjt a tanyán — az esti fáratok megszüntetése érdekében (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kisvasutat annakidején, húsz-harminc esztendős tervezgetések után nemcsak azért építette fel drága Speyer-pénzen a város, mert valaki néhány vagon használt sin megvásárlására tett alkalmi ajánlatot, hanem azért is, mert ugy gondolták, hogy ezzel a közlekedési lehetőséggel közelebb kerülnek a messzi alsStanyák az anyavároshoz, növelik annak forgalmát, amire pedig soha olyan nagy szükség nem volt. mint éppen a háború utáni években. A kisvasút szóval elkészült és az első esztendőkben meglepően nagy forgalmat bonyolitott le, de később, mint minden más téren, itt is megérződött a válság. A forgalom évről-évre csőkken és ma már alig éri el az első év forgalmának felét. A város óriási összegeket áldoz ennek a tagadhatatlanul igen fontos üzemnek a fenntartására, de fenntartja, fenn kell tartania, hiszen szükség van rá. A baj csak az, hogy nem használja ki minden lehetőségét. Ez a passziv állapot leginkább' a kisvasút menetrendjéből tűnik ki. Nemrégen még az volt a helyzet, hogyha valaki bejött Szegedre valamelyik tanyarészről, a délutáni órákat már nem tölthette a városban, mert az utolsó vonat óra 55 perckor indult vissza és azután 'reggelig nem volt vonat. Pedig utasa lett volna a későbbi vonatnak is, hiszen nagyon sok tanyán élő tisztviselő, földbirtokos, iparos, gazda szivesen eltöltené — különösen ünnepnapokon — a délutánt és az estét, megnézné a színházi előadást^ esetleg eltöltene néhány órát valamelyik kávéházban, szóval csinálná a forgalmat Szegeden. A város egyetemes érdeke azt követeli, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel fokozni kell a város forgalmát, be kell édesgetni nemcsak a környékbeli Községek és városok közönségét, hanem a tanyákon^ a város külterületén lakó közönséget is. A városi üzemek központi igazgatósága legutóbb elfogadta ezt az álláspontot és megváltoztatta a kisvasút menetrendjét annyiban,' hogv az elmúlt szombaton az utolsó délutáni vonat helyett beállított egy negyed 8-kor induló kisvonatot. Ez a változtatás, ha nem is jelenti a kérdés ideális megoldását, de valamivel közelebb juttatja a kisvasutat a céljához. Mert az az alsótanyai lakós, aki megnézi a színház délutáni előadását, vagy a mozik öt órakor kezdődő előadásán vesz részt, még kényelmesen elérheti a negyed 8-kor víszszainduló utoleó vonatot. Kétségtelen, hogy ez a menetrendváltoztatás a kisvasút üzleti érdekeit is szolgálja, éppen ezért fogadtuk#nagy meglepetéssel azt a hirt, hogy a kisvasút üzemvezető főnőké, Főző Márton mindent elkövet az üzemigazgatóság határozatának visszavonatása érdekében. Már ellenc/te a változtatást az üzemigazgatóság ülésén is, de ott kisebbségben maradt. Most — hir szerint — aláirásokdt gyűjt a tanyán arra a beadványra, amelyben az alsótanyai közönség nevében ki vénja kérni ai negyed 8-as vonat beszüntetését és a hat óra előtt 5 perccel inditott régi vonat visszaállítását. Kétségtelen, hogy — ha igaz a hir — tud az üzemvezető aláírásokat összegyűjteni a tanyákon, különösen a tanyai lakosságnak azokban a rétegeiben, amelyek — nem érdeklődnek a városi kultura és szórakozások iránt. De az is kétségtelen, hogy ez az akció nem szolgálja a város érdekeit. Kivizsgálta a rendőrség a makói hagymatermelök panaszait (A Délmagyarország makói tttdósifőftátói.) Csanádmegye törvényhatóságánaki őszi közgyűlése tárgyalta a hagymaszindikátus működésével kapcsolatos panaszokat. A hagymatermelők panaszait dr« Kovács Károly tőrvényhatósági bizottsági tag terjesztette a közgyűlés elé, kérve az ügy megvizsgálását és az okozott károk megtérítését. A panaszok röviden a következők: aü hivatalosan megalakított szindikátuson ki-i vül úgynevezett kisszindikátus alakult,' amely a hivatalos áron alul szedi össze a megszorult kertészek portékáit ős azokat az árukat, amelyeket egy, vagy más liibá-> ból a nagy szindikátus visszadobott s azij ekként összeszedett árukat azután hivata-« los áron adja tovább a nagyszindikátus^ nak. Dr. Kovács Károly panaszára a fő-i ispán megígérte az ügy alapos kivizsgál lását és a bűnösök megbüntetését, egy-i ben kérte Kovács Károlyt, hogy, adatai^ bocsássa rendelkezésére. Alkalmunk volt ebben az ügyben dq Kovács Károllyal beszélni, aki közöltei hogy a tőle kapott adatok alapján a rendH őrség megindította a nyomozást s minden-« kit meghallgattak, akinek neve kombiná-« cióba került. A nyomozás annyiban ve-» zetett eredményre, amennyiben sikerült1 megállapítani, hogy a szindikátus mögötti' vásárlások valóban megtörténtek ugy„; amint azt a kertészek már régóta hangoztatják s amint azt Kovács memorandumba foglalta. Ezek a vásárlások azonban, b'ár erősen beleütköznek a jóizlés, sőt a kereskedői tisztesség fogalmába, mégsem olyanok, amelyek alapján bűnvádi eljárást lehetne indítani. Beigazolódott az is, hogy, a szindikátus vezetősége kezdetben nem tudott a visszaélésekről. amikor pedig tu- • domást szerzett róla, a saját hatáskörében' minden lehetőt elkövetett azok megakadá-J lyozására. A hivatalos eljárás is megállapitotta te-l hát, hogy akadtak olyanok, akik jogosu^ latlan haszon szerzésére használták fel á termelők szorult helyzetét.