Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-24 / 44. szám

* 1934 február 24. tHE t M A Cí Y A R O R S Z A G figyeljen névre! K vásárhelyi makói orosházi f? s». legkitűnőbbek! TóTH"-MALMI LISZTEK Figyeljen 2W» 1 «• 2 kll6i malmi ciomegoUiboni, n «4 « r fi fehéc szalaggal, piros zaid «lyöm&iia " Munkabér előleget és a napszám felemelését kérték az inségmunkások A Táros nem teljesíti a kérést - Naponta négyszáz Ínségessel kevesebbet foglalkoztatnék, mint tavaly (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a hosz­szuranyult tél miatt a népjóléti ügyosz­tály ném tarthatta be a szűk'ségmunkák beíügyminiszterileg jóváhagyott program­ját, a meghatározott időn belül nem vé­geztethette el az előirt szükségmunka­mennyiséget, mert a fagy, illetve a csont­keménnyé fagyott talaj miatt nem állíthat­tak munkába annyi munkanélkülit, amennyit terveztek. Az elmúlt év február­jában a város naponta átlag ezerkétszáz munkanélkülit foglalkoztatott, az idei át­lag azonban alig éri el a nyolcszázat, te­hát egyharmadrésszel csökkent. így ter­mészetesen igen sok munkanélküli csa­lád nem jutott még ahhoz a minimális 'keresethez sem, amelyet a város biztosí­tott volna számára a téli hónapokban a ezükségmunkákkal, de a kényszerű kése­delem miatt lehetetlenné vált az is, hogy a programba vett munkálatokat ápnlis 15-ig, a szükségmunkák befejezésének idő­pontjáig elvégezzék. A népjóléti ügyosz­tály ugy határozott, hogy a veszteségért a szükségmunkaidő meghosszabbításával kárpótolja a munkanélkülieket, április 15. helyett május elsejéig foglalkoztatja a munkásokat. Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági tag, a szociáldemokrata párt titkára pén­teken délelőtt felkereste dr. vitéz Szabó Géza tanácsnokot, a népjóléti ügyosztály vezetőjét és a munkásság nevében arra kérte, hogy a ráutalt munkanélkülieknek folyósittasson munkabérelőleget, tekintet­tel arra, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nem kereshettek annyit, amennyit a szükségmunkák és az inségenyhitő akció programja szerint keresniük kellett volna. Az előlegeket azután majd ledolgozzák a további szükségmunkákon. Azt is kérte Lájer, hogy a tavaszi hetekben emelje fel a város legalább két pengőre a szükség­munkák napszámját, amely eddig egy pengő ötven fillér volt. A munkabéreme­lés azért lenne indokolt, mert tavasszal a munkapiacon is emelkedik a munka ár­folyama, a másfélpengős szükségmunka­bér pedig könnyen leronthatja az amúgy is tulalacsony magánmunkabéreket. Szabó tanácsnok azt válaszolta Lájer Dezsőnek, hogy a város egyik kívánságát sem teljesítheti. A szükségmunkák idejét azért hosszabbították meg két héttel, hogy alkalmat nyújtsanak a munkanélküliek­nek a tervezett kereset elérésére, igv te'iát, ha később is, de megkapják a pénzüket a végzett munka arányában. A napszám­béreket Szabó tanácsnok szerint azért nem emelheti fel a város, mert szerinte a más­félpengős szükségmunkabér is magasabb a magánbéreknél, a gazdák legfeljebb 80 fillért, vagy egy pengőt fizetnek földjeiken a napszámosoknak. Kisszomborig meQJ&ossszabbiíjá'k. a városi auióbusszforgalmat A város engedélyt Kér a Szened - kiszombor! autóbuszjárat megkezdéséi e — A. dorozsmai forgalom felé volna forgalom, mert ott van a főszolga­biróság és az egész környék közigazgatásilag odatartozik. Most majd újból előterjesztést te­szek, hogy a város kérjen engedélyt a Szeged és Kiszombor közötti autóbuszjárat megindítá­sához. Ha az engedélyt megkapjuk, azonnal megindítjuk a kocsikat. Szóvátettük Irányi üzemigazgató előtt a kis­kundorozsmaiaknak azt a panaszát is, hogy hetipiacos napokon, a reggeli órákban túlzsú­foltan közlekednek az autóbuszok Dorozsmá­ról Szegedre. Az volna a dorozsmaiak kívánsá­ga, hogy ilyen esetekben két kocsival bonyolít­sák le a forgalmat. — Minden járatról pontos statisztikát veze­tünk és állandóan vizsgáljuk az utaslétszámot — mondotta az üzemigazgató. A dorozsmai viszonylatban a legnagyobb, 36 személyes ko­csit iáratiuk és a tapasztalat szerint ezzel rendszerint le tudiuk bonvolitani a forgalmat. Flőfordul, hogy néha túlzsúfoltan utaznak, de ez rgen szorványos jelenség, ellenben legtöbb­kor alig néhány utas jön be üorozsmáról Sze gedre. Ha Szegeden, vajjy Dorozsmán vásár van. akkor tartalék kocsikat tnildűnK ki, leg­többször azonban nincs erre szükség irég ilyen kivételes alkalomkor srm. Az üzemigazgató megmutatta a napi-kimu­tatásokat, amelvekből az tűnik ki, hogy he­tipiacos napokon a reggeli aoutóbusszal átla­fosan 8—16 utns iön be Dorozsmáról Szegedre és ritkán adódik, hogy harminchatnál nagyobb az utaslétszám. Ilyen körülmények kö­zött ráfizetés volna, ha két autóbuszt indítaná­nak Dorozsmára. A városi autóbuszüzem meglehetős j6 ered­(A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország egyik legutóbbi számában hangot adott annak a kívánságnak, hogy a vá­rosi autóbuszközlekedést ismét meg kell indí­tani Szeged és Ferencszállás között. Most ar­ról értesülünk, hogy az autóbuszüzem vezető­tősége részletes előkészületeket tesz arra, hogy az autóbuszjáratot nemcsak Ferencszállá­sig, hanem egészen Kiszomborig meghosszab­bítsa. Ezekről a tervekről vitéz Irányi Lász­ló, a városi autóbuszüzem igazgatója a követ­kezőket mondotta a Délmagyarország munka­társának: — Deszkig most is járnak az autóbuszaink és a mi részünkről nem volna akadálya annak, hogy még tovább is: Ferencszállásig, esetleg Kiszomborig meghosszabbitsuk a járatokat. Kért is a város hatósága ebhez engedélyt a ke­reskedelmi minisztériumtól, de elutasítottak bennünket a kérelmünkkel, mert az indoklás szerint a városi autóbuszközlekedés a vasútnak okozna konkurrenciát. Most újólag Bodó Já­nos, a szőregi kerület országgyűlési képviselője fordult hozzánk azzal a kivansággal, hogy Ó­és Ujszentivánt is kapcsoljuk bele a városi autóbuszjáratok relációjába. Számításokat vé­geztünk és konstatáltuk, hogy kifizető volna, ha az autóbuszközlekedést Deszken, Klárafal­ván és Ferencszálláson át egészen Kiszomborig meghosszabbithatnánk. Átszállással Kübekhá­zát, Szőreget, valamint ó- és Ujszentivánt is be tudnánk kapcsolni ebbe a vonalba. Klárafalva és Ferencszállás egymagukban nem biztosit­hatnák a forgalmat. Ugyanis Deszk és Klára­falva között, 8 kilóméteres területen alig akad »fcaa, mert lakatlan rész ez, hanem Kiszombor ménnyel zárta a múlt esztendőt. Most készült el az üzem 1933. évi zárszámadása és ebből konstatálható, hogy az autóbuszüzem ráfize­tés nélkül működik, sőt némi hasznot is fel tud mutatni. Éppen ezért az esetleges ujabb vonalak bekapcsolásán kivül a jövő télen megvalósít­ják azt a tervet, hogy különösen a hosszabb távolságokon fűtsék a kocsikat. Szociálpolitikai tanfolyam a pécsi egyetemen és Pécs város néo­jéléll Intézményeinél (A Délmagyarország munkatársától.) A pécsi Erzsébet tudományegyetem szociál­politikai tanfolyamot rendez, hogy gya­korlati és elméleti kiképzést nyújtson azoknak, akiket a városok a tanfolyamra kiküldenek. A napokban tartották meg a tanfolyam ünnepélyes megnyitását, ame­lyen képviseltette magát a miniszterelnök­ség, a kultuszminisztérium, a belügymi­nisztérium és amelyre a városok is elkül­dötték képviselőiket. Szegedet a megnyitó ünnepélyen dr. vitéz Szabó Géza tanács­nok, a város népjóléti ügyosztályának vezetője képviselte, aki pénteken tért vissza Szegedre. Szabó tanácsnok elmondotta, högv Sí pécsi egvetem szonálooli'ikni tanfolya­mára kétszázhatvan hallgató jelentkezett az ország minden részéből, köztük a szen­gedi népjóléti ügyosztály egvik krn"lel­vezető tisztviselője, Detárn Dezső, akit af város küldött ki a tanfolyamra. A tanfo­Ivamot azért rendezik meg Pécsett, mert Pécs város népjóléti berendezkedése min­taszerv. Dr. Esztegár T.aios tanácsnok el­gondolása szennt tökéletesen megszervez­ték a népjóléti gondoskodást, amely nemcsak népkonyhai ellátásból, és a Sztv geden alkalmazott fizikai szükségmunkák­hót áll. hanem nbhől is. hogv a város mo­dern foglalkoztató műhelyeket rendezett be és itt az ipari munkanélkülieket saját szakmájukban forl^lkoztatja. A pécsi szo­ciális tanfolyam hallgatói gyakor'ati 1 f é'i­zést a városnál nyernek, az egvetemi tan­folyam elméleti kiképzést nyújt. A tan­folvam anyagáról részletes iegyzetek ké­szülnek és a tanfolvam után az anyagot kötetbe foglalva kiadják. Csalásért^ eWíél/ék asz tálUgyvédet (A Délmagyarorszás munkatársától.) Ma* k a i János volt járásbíróság! altiszt ügyei már többször foglalkoztatták a hatóságokat. Leg- ­utóbb azért került a járásbíróság elé, mert egy asszony előtt ügyvédnek adta ki magát és azt ígérte, hogy bírósági ügyét el tudja intézni. Az elintézésre tiz pengő előleget vett fel. A pénzt elköltötte, azonban természetesen semmit sem csinált az asszony érdekében. A járásbíróság Makai Jánost csalás vétsége miatt 3 hónapi fog­házra Ítélte. Fellebbezés folytán péneken tár­gyalta az ügyet a tőrvényszék, amely az első­fokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen Ma­kai semmiségi panaszt ielentett be. Sagéchenyi Mo^f Budapesttel eryyidőbeti Gosíqt FrOhllch e$ Anno DeHa pompás eggüliese ncgis szép az cics Vidám bécsi történet

Next

/
Thumbnails
Contents