Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-15 / 36. szám

DÉLMAGYARORSZAG 354 1934 február 15; —— i Megfellehbezték a közgyűlés dollár-határozatát Dr. Kertész Béla a belügyminisztertől kéri a határozat megsemmisítését (A Dél magija ro rs záq munkatársától.') A törvényhatósági bizottság januári közgyű­lése — mint ismeretes — elhatározta, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Hankná', va­lamint a Szeged-Csongrádi Takarékpénz­tárnál fennálló 310.000 do'.lúros függő­kólcsön 4.80-as pengős árfolyamon va'ó konvertálására tesz az érdekelt pénzinté­zeteknek ajánlatot. A kőzgvűlés határoza­ta ellen dr. Kertész Béla tőrvé^vha'ósági bizottsági tag fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez? akitől a határozat megsemmisítését kéri. F Uebbezésében többek között ezeket mondja: — A törvényhatósági bizottság határozata súlyosan sérti a város érdekeit s mig az adós városra jelentékeny vagyoni hátránvt, a hite­lező pénzintézetekre nézve indokolatlan előnyt eredményez. Számszerűségében a határozat által érintett vagyoni érdek messze felül ha­ladja a 310.000 dollárt, mert érinti azokat az egyéb pénzintézeteknél fennálló függő dollár­tartozásokat. amelyek ugyancsak a dollár­romlás hatálya alá esnek és ennek folytán a jelen határozattal azonos jogi elbánást fognak maguk számára is reklamálni. A közgyűlési határozat végső eredményben 850.000 dollár összegű tartozás sorsát dönti el. A város háztartásának bevételei állandóan csökkennek és hogy ennek következtében a pótadó már eddig is elviselhetetlen magassá­gig nem emelkedett és hogy a városi háztartás meg fel nem borult, egyedüli oka, hogy az el­múlt két esztendőben az adósvédelmi rendele­tek következtében a városi háztartás kamatter­he közel 800.000 pengővel csökkent. Kétségte­len tehát hogy ha valahol envhülés, csökke­nés következhetik be városi háztartásunkban, ugy ez csak az adóssági oldalon remélhető. Ar adóssági terhek enyhítésére irányuló tendencia félreismerhetetlenül világgazdasági jelenség. Miért szükséges, hogy épen Szeged városa vágjon elébe ennek az általános világgazdasági tendenciának azáltal, hogy a dollárról szóló függőadósságát épen legrosszabb időben, egy­ben a legrosszabb feltételek mellett rendezi? Miért kell épen Szeged városnak kitérni az adósságenyhitő világgazdasági tendencia bizton remélhető kedvező eredményei elől és miért kell épen nekünk, saját magunknak elhárítani magunktól azokat az előnyöket amelyek ugy a dollár árfolyamcsökkenésével, mint pedig az adósságok enyhítésére irányuló általános vi­lággazdasági tendenciából kifolyólag számunk­ra is jelentkeznének? Általános pénzügyi elv, hogy az adósság konvertálása, rendezése csak stpbil, az állandóság jellegével kialakult gaz­dasági helyzetben törtenhetik. Nem képzelhető el a dolláradósság rendezése épen napjaink­ban. a dollár legkritikusabb hullámzása ide­jén, mielőtt a dollár frontján a végleges hely­zet kialakult volna. De nem hagyhatiuk sem­miképen sem figyelmen kivül Roosevelt el­nöknek az amerikai kongresszus és szenátus által megszavazott és már hatályba lépett tör­vényét, amelynek alapján a dollár leszállott aranyértékét a régi aranyértéknek 59 százalé­kában állapította meg, vagyis a régi árfolyam 59 százalékában stabilizálta. A különbözet igy 850.000 dollárnál 430.000 pengő. Az ellenkező álláspont oldaláról felhozható ezzel szemben, hogy a hitelező pénzintézet per­rel fenyegeti a várost. A hitelező részéről való Í ierinditás legalább ugyanoly kockázatot je­ent rt hitelező, mint az adós város számára. A , vonatkozó létezd jogszabályok még mind sta­bil valuták feltételezésében keletkeztek és nem számoltak a pénznemek nagyfokú leromlásá­val. Ez az uj tényleges helyzet kétségtelenül uj joggyakorlatot motivál, amely már külföldön utat is tör s amelynek értelmében mindenütt, ott, ahol a dollárban, vagy fontban való fizetés eszközlésének kikötése valutabiztositó célzatot szolgált, a pénznem romlásából előálló kár a hitelezőre hárul. Bíróságaink bizonvára vizs­gálat tárgyává fogják tenni, hogy a dollár rom­lásából előálló kár miként oszlassék meg hite­lező és adós között. A perindítás lehetőségétől azért sem tartok, mert a hitelező pénziniéze­tek, elsősorban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a nehéz helyzetben levő várossal szemben a múltban is mindenkor megértő, méltányos álláspontra helyezkedtek. A sérelmes közgyűlési határozat tarthatat­lan azért is, mert adósság-rendezés a legtöbb kedvezményi elv alapján elképzelhetetlen és csak a város súlyos anyagi károsodásával jár­hat. További súlyos fogyatékossága a közgyű­lési határozatnak, hogy magával a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bankkal szemben fennálló összes vitás kérdéseket sem rendezi és nyitva felejt olv fontos vitakérdést amely a városra nézve jelentékeny további károsodást okoz. A gázgyári pénzből' a város lefizetett 1933. évi ju­nius 2-án a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­(A Délmagyarorszán munkatársától.') Az inartesti leti választásokra folynak az előkészületek az egész vonalon. Az inaro­sok különféle frakciói naponkint tarta­nak összejöveteleket és tárgyalnak arról, hogy a tisztújítás sorái. ea álláspon­tot foglaljanak el. A Délmagyarország tegnani számában közöltünk néhány nyi­latkozatot több jelölt és csooort álláspont­járól. Ujabban a következő nyilatkozato­kat kaptuk: Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő a tisztújítást meg­előző mozgalmakról a következőket mon­dotta: — Célom az, hogy békés megegyezés létesüljön. Csakis igy lehetséges a követ­kező 3 éves ciklusban eredményes mun­kát kifejteni az iparosság érdekében. Sen­kire sem akarom politikai meggyőződé­sem ráoktrojálni és ezért nem is töreked­tem arra, hogy az iparosságot politikailag megszervezzem. Meggyőződésem, hogy az iparosság általános érdekeiért kell har­colni és politikamentesen ezt könnyebb megtenni. Ami emberileg lehető volt, azt igyekeztem megtenni. Nem akarok kér­kedni, de bizonyos eredményekre is hi­•itkozhatom, a székházépítés, a kölcsö­nünk amortizációja, az ipari vásár olyan tények, amelyek mellett auí-lii-aem tár­gyilagos emb^r nem tekinthet el. De nem szorultam arra rá, hogy maiitól uieiJe't agitáljak, — dolgozom és dolgozni fogok. Trinkuia József szabómester véleményét a következőkben összegezte: — Az ellenzék feltétlen rendszerválto­zást tart szükségesnek, mert a mostani vezetőség túlságos elfogult azokkal szem­ben, akik nem az uszályhordozóik. Az ellenzéki iparosság ilyen körülmények kö­zött nem működhet együtt a mai vezetö­séggel, mert az elnökség bármiféle jó­nak 574.000 pengőt, amelyet 5.74-es árfolyamon számolt el a nevezett pénzintézet a varossal szemben, holott ezen a napon a dollár hiteles nemzetibanki árfolyama már csak 4.89 volt, Egy másik pénzintézet, amelynél szintén tör-» lesztett a város a gázgyári pénzből, a törlcsz-» tett összeget a várossal szemben az akkor erven nyes 4.89-es árfolyamon, tehát jelentékenyen kedvezőbb árfolyammal számolta el. A varos polgármestere a Pesti Magyar Kereskedem! Banknak ezen elszámolását tudomásul nem vette, ez ellen tiltakozott, a jelen fellebbezéssel megtámadott közgyűlési határozat azonban er.» re a vitás kérdésre ki sem terjedt, ezt hallga* tással mellőzi. szándékú javaslatunkat egyszerűen elgát* csolja. Az' ellenzéket ma — ellenségn * tekintik az ipartestületben, jogos kritikára kat semmibe sem veszik. Ennélfogva époo az iparosság helyzetének javítása szen> pontjából szükséges, hogy az r-artestü' -4 mai vezetősége hagyja el a helyét és olva* noknak adja át, akik nem mindenáron politikumot látnak egy-egy ellenzéki ip,aa rostól származó javaslatban. Bitó Zoltán a következőket mondotta: — Azt akarjuk keresztülvinni, Ko«^ több demokrácia legyen az ipartestület ügyvezetésében. Tudjuk jól, hogy a gn» dasági válság feltartóztatja az ipartestig let fejlődését is és az uj vezetőségnek ijl rendkívül nehéz lesz a dolga, de ha na-i gyobb kritikai szabadságunk lesz az ügyeB intézésére, akkor máskép alakulnak majd az iparosság dolgai. Tény az is, hogv iparosság zöme idegenkedik attól, hog^t szabad idejét a székhá ban töltse, merí nem tekinti azt saját otthonának. Azt sze* retnénk, ha az iparosok tekintet nélkül felfogásukra, odaszoknának az ipartestük leti székházba. Most az a helyzet, hogjf az iparosság zöme nem jár gyűlésre, saj y fontos ügyük nem érdekli őket, mert tvdü ják, hogy a mostani vezetőségtől nem vár« hatják ügyeik előbbrejutását. Ezen feltéfc len váltóztatni kell és az ellenzék ezt ? változást akarja keresztülvinni. Hátrálékos könyveléseket feldolgoznak, mérleget, társas elszámolásokat el­készítenek és leHHvizsaálnak, — könyvvizsgálat esetén mint ellenszakértők közreműködnek MMM TESTVÉREK adó és könyvszakértők 3UDSPES1, IV. MÚZEUM KW 7. Tel: 89—757. * A legszeretőbb gyermekek és roko nság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legnemesebb apa és rokon, pásztói KOMOR ISTVÁN ny. állami főreáliskola! igazgató, a Dugonics-Társaság alelnöke e tiszteleti tagja, Stss­ged város köztörvényhatósági bizottságának y. t tagja és több tudományos és jótékony egyesületnek jótékony tagja f. évi február hó 14-én életének 85-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban osendesen elszenderült Temetése a Mars-tér 17. sz. a. gyászházból 1934. évi február hó 16-án délelőtt 11 óm­kor történik és drága tetemeit a róni. kath. belvárosi temetőben levő családi sírboltban fogjak örök nyugalomra helyezni. Engesztelő szentmiseáldozatot f. hó 17-én délelőtt 10 órakor a rókusi plébániatemplom­ban fogjuk az Egek Urának bemutatni. Gyászolják: Lsázló, Hermine, Edit gyermekei, valamint a ludasi Nagy, vasi Homor, Kolb, tinkovai Matskássy, Bottka, Petrovics, Milkovícs, stb. családok. Áldás emlékére, béke hamvaira! Készülődés az ipartestületi válaszfásokra

Next

/
Thumbnails
Contents