Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-14 / 35. szám

4. DÉL-MAGYARORSZÁG 1934 február 14: Hérányt, a többi jön macától. Azt is mon­dotta, hogy adott jelre álljon fel és igye­kezzék segíteni neki. Előadta, hogy Hé­ránynét Nagy ütötte le, akkor, amikor az elfogyasztott italokért a pénzt kérte. Hérányjié sikoltását hallotta, mire elfutott a konyhába. Nagy mig nekiugrott Hé­ránynak és amikor ő el akart futni, az­zal fenyegette Nagy, hogy őt is agyonvág­ja- A gyilkosságot tulaj donképen Nagy követte el — Nagy volt az, aki őt állan­dóan biztatta, hogv üssön ő i* eayet, A kérésre ő is ütött egyot-kettőt Hérány fe­jére. Az elnök újból eléje tárta az előző val­lomását, mire Juhász kijelenti, hogy csu­pán annviban érzi ma'íát bűnödnek, hogy segített fojtogatni Hérányt és egy székkel le akarta ütni. Nagy Imre a másik vádlott Ezután Nagy Imre kihallgatására ke­rült sor. Azzal kezdte vallomását, hogv bűnösnek érti magát. A gyilkosságokra vonatkozólag pontosan az ellenkr-őfét mondotta annak, amit Juhász. A gyilkos­ság napján elment a menyasszonyához és onnan együtt mentek a kocsmába" Nála nem volt semmi öldöklő szers^á-u. Juhász titokban megmutatta a kést. 0 erre a sarokban álló baltára pislantott, mint aki érti a dolgot. Ezután azt mondotta, hogy a gyilkos­ságokat Juhász követte cl. 0 ütötte le Hé­ránvnét, majd a kocsmárost, nkik mind­ketten elvesztették eszméletüket, d -időn­ként magukhoz tértek. Ilyenkor Juhász hozzájuk ugrott és ütötte őket a bál ával mig el nem hallgattak. Sokáig tartott a vérengzés. Juhász erőszakkal a kezébe tette a bal­tát és ráparancsolt, hogy ő is üssön. Erre néhányat rácsapott az asszony fejére. Ilé­ránv megölése ugy történt, hogy amikor sötét lett n szobába, elszaladtak gyuláért a boltba. Visszaérkezésfikkör látták, hogy Hérány még mozog. Juhász erre rárohant. 0 nem várta meg'a végét, elszaladt haza Hallotta Hérány sikoltását, többet nem látott. Az elnök kérdésére kijolentette Nagy, hogv Juháss agyában foiamzott meg a gyilkosság gondolata. — Azt mondottá nekem, hogv ő majd megtanít engem szépen élni... ö r-éldául soha nem dolgozik és mégis jól él... Szembesítés Az elnök kétszer is szembesítette a vádlot­takat. — Mondd meg, amit tettél — fordult •Nagy Juhászhoz. Áz elnök megállapította ezután az ira­fokból, hogy Nagy előzőleg is maj lnem hasonlóan vallott, csak az előre megfon­toltságot tagadja most. Érdekes volt Nagy vallomásának az a része, amelyben elmondotta, hogy mik*­pen akarta őt Juhász öngyilkosságra rá­beszélni, A gyilkosság után azt tanácsolta Juhász, hogy legyen nnwjilko9-1 akassza fel magát. Fel is mentek a padlásra, ott Juhász elkészítette számira a hurkot, de ő meggondolta macát, de ekkor is el­hagyta az ereje. Ismét szembesítette az elnök' a két vád­lottat. Ezúttal is hevesen vádolták egy­mást. Kél koponya Ezután dr. Jankovies László és dr. Ács Sándor együttes orvosszakértői vélemé­nyét dr, jankovies László terjesztette elő. Az orvosok Hérányon H, felségén ?4 sérülést találtak. Hérány halálát főleg foj­togatá* okozta, Héránvné elvérzés követ­keztében halt meg. Jankovjcs proress»or a Hzakértői vélemény, elűUrjo=,fct<í»e sorún FASOR SZANATÓRIUM Budapest VII. Ker. Vilma királynő ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobájt Napi ellátási dii 10 pengőtől. „ Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél. papírból két koponyát vett elő: Hérány Forenc és Hérány Ferencné koponyá'át. Ezeken demonstrálta, hogv a sértettek milyen sérüléseket szenvedtek. A fehér ko­ponyák láthatólag megrendítették a vád­lottakat, lehajtották a fejüket és nem mertek feltekinteni. A tanuk közül kihallgattál a két gyil­kos szállásadóit: Berezvai Ignácot és fe­leségét, azután Farkas Ferencet, Juhász nevelőapját, Farkas Veront, majd dr. Acs Sándor a vádlottak elmebeli állapotára nézve terjesztett elő szakértől véleményt. Az orvosok mindkét vádlottat beszámit­hatónak mondották, a véleménv Juhászra nézve megjegyezte, hogy némileg gyenge­elméjü. E kifejezés körül hosszú vita ke­letkezett. Molnár biró azt kérdezte, hogy mik'épen lehet valakit gyengeelméjünek nevezni, amikor az illető ravaszul és logikusan, körmönfonton védekezik, mint Juhász. Az orvosszakértők ugy ma"varAzták meg az­után a kifejezést, hogy ez £gyenge/lrtféjü­ség nem valami kóros állapotot jelöl, ha­nem azt akarja mondani, hogy Juhász alacsonyabb műveltségig mint N*<rv. Kéí levél Érdekes részlete volt a rötárgvalásnak az az inditvány, amelyet dr. Czibula Antal, Juhász védője terjesztett elő. Elmondotta, hogy Nagy Imre a fogházban két leveleit irt Juhásznak és ezekben a levelekben el ismerte, hogy ő a nagyobb bűnös. A délutáni tárgyaláson került sor n két levél felolvasására. Nagy elmondotta, hor?y a levelet Juhász kérésére irta. Juhász azt kérte, hogy ő vállalja magára a tervezés szerepéi, akkor ő magára vállalja a vég­rehajtást. A két levélből az derült ki, hogy Nagy arra igyekezett rávenni Juliá zt, hogy vál­lal fa magára a gyilkosságot és őt mentse ki. Ebben az esetben őt kívülről ellátia pénzzel, élelemmé1, örök hálára lesz kö­telezve és ha a fogházból kiszabadul, nála otthont talál. —• Maga irta ezt a levelet? — kérdezte | az elnök. ; — Én — vr^otfa be hosszas hallgatás ' után Nagy. De Jnhá~z sokat belejavított, ami rámnézve nem jó. Az elnök megá^'a. itotta. hogy iavitás nincs a levélben. A perbeszédek Dr. Liszkay L'oránd ügyész vádbeszé­dét azzal kezdte, hogy ma is hatása alatt áll annak a horzahnas látványnak, amely a helyszíni Rzemle scán tárult eléie A gyilkosok olyan kegyetlenséggel dolgoz­tak, hogy arra a bűnügyi krónikában alig van példa. A vádlottak cinizmusa Pir.ás Pistáéval határos. Az ügyész ezután rész­letesen kifejtette, hogy a gyilkosok előre megfontoltan követtek cl tettüket- A bíró­ságnak — folytatta az ügvész — egv fel­adata lehet itt, a megtorlás. A két vádlott nem mclló arra, hogy továbbra is tagja legyen a társadalomnak, ezért a legsúlyo­sabb ítéletet kéri, főleg Juhász Józsefet illelőleg. Czibula Antal Juhász József, dr. Reick Zoltán Nagy Imre kérelmét terjesztette elő. A védők beszédei alatt mutatták a: gyilkosok a megbánás első felét: sírva fa* leadtak. Az utolsó szó jogán nem kiváftt'a k'df vádlott semmit sem előadni. Az iféleí A biróság'rövid tanácskozás után kihir­dette Ítéletét. Bűnösnek mondotta ki a! biróság mindjét vádlottat v kétrendbeli gyilkosság és egy* rentfbeli rablás kiákhi&U&n és ezért őket kőtéláltali halálra Ítélte. A vádlottak mellett az az enyliitŐ^lcSM­mény szólt, az indokolás szerint, hogy a 20 éves korhatárt alig hnladták tul. De súlyosbító körülménynek vette a biróság Juhásznál a büntetett előéletet, Nagynál azt, hogy tulajdonképen <5 volf az értelmi szerző, mindkettőnél pedig a konok kitar­tást, a nagy kegyetlenséget, a halmazatot, az aljas indokot. 'A két halálraítélt rogyadozó térdekkel hallgatta az Ítéletet. Elhaló hangon jelen­tették be, hogy fellebbezni kívánnak, mert az ítéletet sulypsnak találják. Az ügyész az ihletben megnyugodott. — Tekintettel arra, hogy a biróság halá­los ítéletet hozott, megkérdezem: akar­nak-e kegyelemért folyamodnif — kérdez^ te a?< elnök. Juhász is, Nagy is, suttogó tíátngon Je­lentette ki, hogy kegyelmet kér.it Az elnök kihirdette, hogy a biróság zárt tanácskozáson fog határosul. A tárgyalás ezzel véget ért. A hozzátar­tozók engedélyt kaptak az ügyésztől, hogy a halálrailéltekkel néhány szót váltsanak. A két halálraítélt ügye a elé kerül. Harc a kenyérárak kttrül A péklparl szakosztály az Arak megálla­pításai kéri (A Délmagyarország munkatársáiól.) A napokban beszámolt a Délmagyarorxiéíg a szegedi pékfront eseményeiről. A pékmesterek egyrésze felmondta a tóbb hónap óla tartó egyezséget és 12—14 fillérért árulja a kenye­ret. A pékipari szakosztály vezetősége szerint a késhegyig menő lconkurrenciában a pékmes­terek nagyrészo elvérzik, miért legutóbb eré­lyes közbelépésre batárorta el magát. Becuky Antal, a pékipari szakosztály elnöke a kenyérárak megállapítása végett beadványt intézett a kereskedelmi és iparkamarához. A pekipari szakosztály elnöksége a kamerán ke­resztül kéri a kereskedelmi minisztert, hogy kamarakörzetenkint, tipuaonkint minimáliséi* ia a kenyérárakat és aaok betartását tegye kötelezővé valamennyi pékmesterre nézve. Azt is kéri a szakosztály a minisztertől, hogy azt a büntető rendelkezést, amely a csempész­lisztet forgalombahozó malmokra vonatkozik, terjesszék ki a sütőiparra is, nevezetesen har­piadszorj kihágás esetén a» üzem bepzünteté. »ével sújtsák az lUető sütőiparoat. Kérik még, hogy a más neve alatt dolgoz^ pékeket is rendszabál-yozza meg a miniszter, mert különösen a pályázatoknál illegális ke­reskedelmi működést lejtőnek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents