Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-14 / 35. szám

7034 feHruár 14. DELMAGYARORSZÁG Figyeljen vásárhelyi makói orosházi $$ TéTH"-M9LMI LISZTEK Figyeljen 214« névrei sk legkitűnőbbek! 1 2 kllóa malmi c»omagola*bani, fenftr izalaqgal. piros zttld ryómAMa XX é v r e í Készülődés az ipartestületi választásokra Nyilatkoznak az iparoscsoporfok képviselői (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarcrszág, hogy a szegedi ipartestület elnöksége február 25-re fűzte ki az évi rendes közgyűlést, előrelátható azonban, hogy határozatképtelenség mialt csak a rákövetkező héten, március 4-én lesz megtartható. Még három hét választ el a közgyűlés napjától, de már minden oldalon megkezdődött a szervezkedés. A közgyűlésen megejtik a tisztújítást, elnököt alelnököt, társelnököt, ügyészt, számvizsgálókat, az ipartestületi szék vezetőségét és előljárósági tagokat választ a közgyűlés. Van egy nagy csoport, ellenzéki kisiparosok, akik nyiltan szembehelyezkednek Körmendy Mátyás országgyűlési képviselővel, a mostani ipartestületi elnökkel és Rácz Antall szeretnék az elnöki poszton látni. Mások viszont Müller Antal mellett szállottak sikra. Van olyan kívánság is, hogy politikailag szervezkedjen a szegedi iparosság es így próbálja elősegíteni helyzetének javitasát. Az iparosság állásfoglalását élénken megvilágít ják azok a nyilatkozatok, amelyeket azok adtak a Délmagyarország munkatársának akiknek neve az utóbbi időben a leggyaikrabban szerepel az iparosmozgalmakban. Rácz Antal, «?. Endrényi Lajos nyomda és hírlapkiadóvállalat igazgatója a következőket mondotta. — Nekem az a véleményem, hogy a jelen fegi elnök, aki az egyetlen iparos-országgyülési képviselő, továbbra is megmaradjon a helyén. Az iparossság szempontjából ez volna a helyes megoldás, mert hiszen Körmendy Mátyás, mint képviselő, jól tud reprezentálni, jó összeköttetésekkel rendelkezik. Kárt csinálna az iparosságnak az, aki Körmendyvel szemben felvenné a harcot. Ilyen körülmények között természetesen nem ambicionálom az ipartestület elnöki tisztségét. — Ellenben tényként megállapítható az, jlogy a szegedi iparosság politikai, szempontból semmit sem számit és szerény nézetem szerint itt kellene valamit csinálni. I egfontosabbnak azt találom, hogy az iparosságnak politikai szerepe legyen, mert hiszen 3500 iparoscsalád mintegy 10.000 szavazatot reprezentál és ekkora tömeggel számolni kellene. Az iparosság politikailag el van nyomva a legközelebbi jövőnek szerintem az volna a feladata, hogy ebből az elnyomásból kiemeljük az iparossagot. A belső harcok céltalanságai helyett arra kellene törekedni az iparosságnak, hogy olyan embereket válasszon, akik az erejüket politikailag érvényesíteni tud iák. Körmendy Mátyás megmaradhatna a helyén de legyen olyan vezetőférfia is az iparosságnak, aki garancia arra, hogy politikailag meg tudja szervezni az iprarostábort Müller Antal építész ezeket mondotta: — Nemrégiben volt már Szegeden szervezés alatt egy független iparospárt és most újból ezt a gondolatot igyekszünk életrehivni. Változatlanul azon a nézeten vagyok, mint bizonyára velem együtt sokan mások is, hogv létre kell hozni a független szegedi iparosvártot. A hangsiíly azon legyen, hogy fügqetlen ez a párt. Ennek a politikai pártnak azu'án nemcsak az országos politikában, hanem esetról-esetre a várospolitikában is fontos szereoe lehetne. Tisztára iparosérdekeket szolgálna ez az uj párt és ha a szükség megkívánja, bizonyos időben kooperálhatna másik politiKai párttal Azt kellene néznie ennek az iparos1 szobás komfortos, 4 és 5 szobás modern lakás nagy udvari terasszal kiadó Rosmann-lrzban, Kárász u. 8. Móra Ferenc pártnak, hogy ki tud több előnyt biztosítani az iparosság számára. — Názeiem szerint azok a tényezők, akik ma szerepet visznek az ipartestületben, nem tudnák végrehajtani a reformot, ami az ipaiosság megszervezésének az alapja. Nem volna épen szükséges ehez Körmendy Mátyás távozasa, de fontos volna, nogy olyan szituáció biztosíttassák az ipartestületben amely biztosiak volna ahoz, hogy az iparosság politikailag szerv zkedhessék. Az ipartestület az elnökével az élén inkább gazdasági kerdések megoldására volna hivatott, maga az iparosság pedig egy erős, de független politikai szervezetbe tömörüljön, így azután elérheti azt, hogy mindenütt számolni fognak vale. Az ellenzéki kisiparosok egyik V;zetótagja, Bohata Bálint szabómester álláspontja a következő: — Mi csak azon csodálkozunk, hogy Körmendy Mátyás saját maga nem látja bé, hogy az elnöki teendők ellátásra nagy elfoglaltsága miatt képteJ. n. Legalább is tízféle tagsága van a képviselőségen kivüi és igy természetesen mm maradhat ideje arra, hogy az ipartestület elnöki teendőit is elvégezze Emellett Körmendy magának tartja fenn az intézkedési jogot és távollétében, ami süriin előfordul az elnöki értekezl t sokszor nem tud érdemil> g határozni és fontos iratok sokszor hosszú ideig elintézetienül hevernek. Meggyőződésünk, hogy egész ember kell az ipartestület élére, mert hiszen a szegedi iparosságnak anynyi sok a screlme és baja, hogy az az ember, aki ezerfelé van lefoglalva, a legjobb szándéka mellett sem képes az ügyeket intézni. Az ellenzéki iparosság elvárja, hogy ezt a lehetetlen állapotot Körmendy Mátyás is észrevegye és levonja a konzekvenciákat. Adja át a helyét olyan egyénnek, aki százszázalékosan az iparosügyeknek szentelheti tevékenységé' — Olyan embert kívánunk, akit nem az iparosköröK irányítanak. Az a rendelkezés, hogy elveszti szavazati iogát, aki 2 évi tagdí j-hátralékban van, szintén arra mutat, hogy a vezetőség érzi népszerűtlenségét és ezzel is a saját pozícióját akarja erősíteni. Teljességgel méltánytalan, hogy a tagdijak rendezését 1934 juniusáig számítják, félevvel előre és ezt a Következő félévet az ipartestület vezetősége már a hátralékos időbe számítja bele Ez az eljárás nemcsak méltánytalan, hanem igazságtalan i& Lakó Antal a szoc'áldemokrata kisiparosok álláspontját a következő nyilatkozatával világította meg: — Mi nem kívánunk mást, mint a kisiparosság érdekeit a legméltóbban képviselni és belenézni abba a gazdálkodásba, amely ezidószerint az ipartestületben folyik. Ambíciónk az, hogy az elöljáróságban megfelelő képviletet kapjunk és nem célunk megszállni az ipartestületet Az országos részvél (A Délmagyarország munkatársától.) Egyre nagyobb arányokban bontakozik ki az a mély részvét, amelyet Móra Ferenc halála keltett az egész orszagban. Az özvegyhez naponta garmadával érkeznek a meghatóbbnál-meghatóbb részvétlevelek és táviratok magánosoktól, testületektől és intézményektől. A részvétlevelek közül itt közlünk néhányát: „Nagyságos Asszonyom! Nagyságodnak, kedves családjának és a magyar irodalomnak pótolhatatlan veszteségét, szerett férjének, ennek a páratlan nemes és jó embernek fájdalmas elhunytát búba merült baráti szivvel gyászolom. Tisztelő hive: dr. Csengery János." „Nagyságos Asszonyi A Budapesti Ügyvédi Kamara nevében logadja mélyen érzett őszinte részvélünk kifejezését Az elköltözött nem volt semmiféle kamarának bejegyzett tagja, de egéss élete a legszebb példája annak, hogy lehet nem ügyvéd is a szegényeknek, elnyomottaknak, a rászorulóknak védelmezője és oltalmazója. Minden szava, írása és tette az igazságtól átfűtött és hajtott gestió volt. Hozzánk nem csak mint nagy tudóst, mint csudálatos ihlettségü költőt, mint cizellált stílusnak nagymesterét kötötte élete, működése, hanem mint muzeumigazgatót, a multak emlékének és tradícióinak megbecsülése is. Ahogy ő a múltban kereste az emlékek között azt az öszszekötö kapcsot, mely a sivár jelenből a boldogabb jövőbe vezet, ugy keresi az ügyvédség is a nemes mult tradícióin keresztül a jogvédelem és jogfejlesztés utján a szebb jövőbe vezető utat. 0 volt az, aki útmutatásával é* a legszeretetteljesebb támogatásával rámutatott az ügvvédmuzeum szükségére és nemes hivatására, mely immár testet öltve mutatja be az elmúlt évszázadok emlékeit. Csak ezért is hálás kell, hogy legyen a magyar ügyvédség az elköltözöttnek. De soha meg nem szűnő hálával gondolt mindezeken felül azokért a gyönyörűséges órákért is Reája, miket írásaival lelkünkben fakasztott. Izzó magyarsága, szeretete mindenki iránt, soha meg nem szűnő emléket biztosit számára a magyar ügyvédi rend minden egyes tagiának lelkében. Dr. Papp József elnök, Szegő Ferenc dr. titkár." A szabadkai Napló szerkesztőségétől a következő levél érkezett: „A sir mellett, amelybe a magyar szónak, az irésmiivészetnek kiválósága, a nagyszerű ember, Móra Ferenc örök pihenőre tért, gondolatban ott áll a Napló szerkesztősége is és mérhetetlen fájdalommal siratja azt a veszteséget, amely mindannyiunkat ért. A mi gyászunk és fájdalmunk végtelen és még is eltörpül az önök fájdalma mellett. Részvétünket, a szivünket küldjük önöknek vigaszul abban vigasztalan gyászban, amely az ö szeretett családjára fakadt. Én benn« drága barátomat, szíves jóakarómat, küzdelmeim megértőjét és támogatóját vesztettem el és minden érzéssel együtt vagyok önökkel a gyászban. Fogadja Nagyságos Asszony és tolmácsolja őszinte részvétemet dr. Fenyves Ferenc." „Mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyi Mikor kedves és megható tartalmú levele hozzám jutott, az én nagylelkű jóemberem, minden magvarok tanítómestere már a jő Isten trónusa előtt állott. Odagondolok most ravatalához s a Könnye« Könyv gyönyörű verseit lapozgatva Pósa Lajos sírjára irt versével gyászolom öt Én olyat nem tudok irni, de annak a szavával mondom: „... szivemet sírodra tenni élő virágul rá merem..." Szópen kérem, méltóztassék megmondani annyiszor megénekelt nagyasszonyának, földi életét megaranyozó Panka lánvának. hogv itt Buján, a megboldogultnak egy érdemetlen jóharátja és tisztelője igaz szívvel velük gyászol Mélyen tisztelő köszöntéssel: dr. Torday János riszt, rg. igazgató." m Az „Aranyszőrfl bárány" zeneszerzője a kftvetkező levelet küldte: „Nagyságos Asszonyom! Fogadják — Nagyságos Asszonyom és családja — legmélyebben ér-