Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-14 / 10. szám

ÊLMAGYARORSZâG SZEGED, SícrncíllOííq- Somogyi uccu 2Z„).em, Telefon: 23-33.^Klnd6hlvotal kUlcsOnkOnyvi&r é» legylrodn : Aradi ucca I elelon : lri-O«. * Nyomda L»w U-M ncca lO. Teleion ? 13'Oft TAvirntl levélelm , Mlmagyarnnztta szeged Vasárnap, 1934 január 14. Ára 20 fillér 'K. évfolyam. IO. sz. ELOFIZET£S- RNvonta helyben 3.20 Vidéken 6» Budapesten 3.«ü, kUllOldttn 6.4U pennA- Egyes tzám éra hélküz« nap ÍZ, vmAr- llnneonnp 20 «111. Hir­detések felvétele tarlia szerlnL Meqle­leni ! héttő Kivételével ntnonln reinel Revízió és liberalizmus Ha az elmúlt hét eseményeit nem muló ér­dekességük szerint mérlegeljük, hanem azo­kat az összefüggéseket vetjük latba, amelyek­ben az események igazi jelentősége bontako­zik ki, kétségtelen, hogy Bethlen István­nak a hagyomány és forradalom szerepéről tartott előadása érdemli meg a legtöbb figyel­met. A mi számunkra ez az előadás nem az­ért érdekes, mert világnézeti alapjait kísérel­te meg felvázolni annak a politikai rendszer­nek, amelynek kialakulása a szemünk láttára megy végbe s azért sem, mert a mai uralmak fejlődéstörténetéhez szolgáltatott egy-két ér­dekes tömeglélektani adatot. Mi az előadás jelentőségét abban találjuk meg, hogy Beth­len István történelemfilozófiája s Bethlen Ist­ván gyakorlati politikai programja milyen frappáns érvekkel igazolja a — liberaliz­mus létjogosultságát. Bethlen István npm liberális politikus s nem volt liberális akkor sem, amikor a szabadelvű pártnak volt á tagja. Nem lehet azonban ta­gadni Bethlen Istvánnak elsőrendű tájéko­zottságát a külpolitikai kérdésekben s a kül­politika eszköieiben. Bethlen ugy látja, hogy a liberális demokrata korszak nagy vívmá­nyait, a polgári egyenlőséget, a sze­mélyi és lelkiismereti szabadsá­got, elsősorban azonban a népek önren­delkezési jogát meg kell védeni a diktatúrák önkényével szemben. A konzervativizmus a hagyományok tisz­teletét követeli meg. A hagyomány az ősök véleményének, meegyőződésének, világfel­fogásának respektálása, a hagyomány, — mint Chesterton irta, — a halottak választójoga. Minél konzervativebb az uralkodó irányzat, annál nagyobb teret ad az élet berendezéseiben is a hagyományok tisz­teletének. A mai politikai uralom támaszai azt hirdetik, hogy a liberális-demokrata irányzatnak bealkonyodott. A liberális-de­mokrata irányzat szerintük immár a múlté. De ha a hagyományokat tisztelni kell, akkor a tiszteletadás törvényének uralma alól nem lehet kivenni a liberális-demokrata kor ha­gyományait is. Ha liberálisak vagyunk, akkor a liberalizmus élő igazsáeait, ha konzervati­vek vagyunk, akkor a lealkonyodott irányzat hagyományait kell tisztelnünk a lelkiismereti szabadságnak, az önrendelkezési jognak, a polgári egyenlőségnek megvédelmezésével. S ez a kérdés ezen a ponton találkozik a revízió gondolatával s a revizió követelésé­vel. Ha egyszer tisztában vagyunk azzal, hogy nem a fegyverek sikere, hanem az igazságta­lanság belátása, az igazság keresése, az ön­rendelkezési jogon tett erőszak jóvátétele ve­zet bennünket a revizió felé. akkor nem nagy távolság választ el bennünket annak felis­merése elől sem, hogy melyik az a politikai irányzat, melyik az a világszemlélet, melyik az a társadalmi berendezettség, amelyiktől leginkább remélhetjük a reviziót. Talán a konzervativizmus, melv minden változástól irtózik, melynek leghatalmasabb érve a ténylegesség, a konzervativizmus, ame­lyik földöntúli erővel szeretné felruházni a bullákat, chartakat és becikkelyezett szerző­déseket, amelyiknek jelmondata a q u i e t a non novere, amelyik azért is ragaszkodik a múlthoz, mert az mult, amelyik minden változásban az uralom rendjének veszélyez­tettségét, a tekintély sérelmét, a hatalom ve­reségét látja, amelyik a jog szabályával s az erkölcs diszével siet felruházni mindig azt, amit a fegyverek szerencséje megszerzett ? Talán ettől a konzervativizmustól remélhetjük a revizió siettetését ? Mi ezt nem hisszük s nem hiheti ezt senki. A konzervativizmus világnézete soha nem kedvezett a szabadságnak s a bilincseknek politikai rendszerétől nem várhat semmit a revizió gondolata. Az a társadalmi felfogás, amelyik a lelkiismereti szabadságot tiszteli, tiszteli a nemzeti szabadságot is. A nemzeti­ségi eszme volt a liberalizmus talaja, a nem­zetiségi eszme nélkül nem fejlődhetett volna ki uralmi rendszerré a liberalizmus gondolata sem. Az a politikai rendszer, amelyik a pol­gári egyenjogúság rendszere s a lelkiismereti szabadság védelme soha nem fog belenyu­godni a trianoni világrendezésbe s az a tár­sadalmi irányzat, amely az önrendelkezési jog elismerésében teljesedett ki, mindig a történelmi igazságtalanság orvoslását fogja követelni. De mindez, az önrendelkezési jog, a pol­gári egyenjogúság, a lelkiismereti szabadság, a liberalizmus nagy hagyományai közé tar­toznak, — Bethlen István tanúvallomása sze­rint is. Ha igazán akarják a reviziót, akkor nem lehetünk ellenségei annak a társadalmi szemléletnek, annak a történelmi felfogásnak, annak a gazdasági berendezkedésnek, ame­lyik a revizió eszközeit s a revizió belátását termeli ki. A liberalizmus élő ereje, ahogy mi valljuk s ahogy Bethlen István vallja: a liberalizmus nagy hagyományai a magyar nemzet nagy igazai meÜé állnak s van-e ne­künk jogunk arra, hogy magunk mellől el­marjuk, megszégyenitsük és megalázzuk leg­nagyobb és leghatalmasabb szövetségesün­ket : a liberalizmust ? Kisanlanf-konlerencfia a revízió ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A január elsejéről elha­lasztott kisantat-konferenciát 20-án és 21-én ártják meg Zágrábban. Lehetséges, ,hogy a konferencia idejére a király is Zágrábba utazik. A kisantani-konferencía mostani pro­gramjának legfontosabb pontja: a revizió elleni állásfoglalás Letartóztatták a legnagyobb felvidéki magyar újság főszerkesztő-tulajdonosát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kassáról Jelentik: A Felvidék egyik legré­gibb és legnagyobb lapjának, a „Kassai ín­ségének főszerkesztőjét és kiadótulajdono­sát, dr Kövess Illést letartózfafták. Azzal vádollák, hogy államellenes bűncse­lekményt követelt el; állandó érintkezésben álloft Jehlicska professzorral, a fóf emigrán­sok Bécsben élő vezérével. Pénteken délu'án a „Kassai Újság" szer­kesztőségében a detektívek házkutatást tar­tottak, ennek során nagymennyiségű iratot foglaltak le Kövesst előállították a rendőr­ségre, ahol kihallgatása után szombaton le­tartóztatták. Állítólag azzal is vádolják dr. Kö­vess Illést — aki igen gazdag ember hírében áll —, hogy vagyona egyrészét Magyaror­szágba vitte. Ausztria harca a horogkeresztes terror ellen Letartóztattak egy magasrangu minisztériumi főtisztviselőt Ujabb robbanások Bécsben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Becsből jelentik: A horogkeresztes érzelmű közhivatalnokok eltávoiitása most már a ma­gasabb pozíciókban is megkezdődött. Szom­baton felfüggesztették állásától a honvédéi­mi minisztérium jogügyi osztályának né.ty magasrangu főtisztviselőjét, mert ?z a gyanú merült fel ellenük, hogy résztvesznek a nem­zeti szocialista propagandában. Mind a négyük ellen megindui a bűnvádi eljárás. Szombaton délután az -osztrák fővárosban ismét sorozatosan robbantak a petárdák és a gázbombák. Könnyfakasztó gázbombát dobiak he több üzlethelyiségbe. A tetteseket ezúttal sem sikerült elfogni. Gróf Alberti óHamcsiny-kísérlefe Bécsből jelentik: Gróf Alberti Heimwehr­vezér letartóztatásával kapcsolatban a követke­zőket jelentik: Elhatározott dolog volt, hogy Alberti, a Heimwehr szervezetnek őt követő részével csatlakozik a nemzeti szocialista vezé­rekhez és ezeknek titkos szervezetével együtt január 15-ig megvalósítja a nemzeti állam­csinvt Fey alk ne<-'?árnak biztonsági miniszterré való kinevezésével Dollfuss kancellár sikerült sakkhuzást tett. Starhemberg és az egész Heim­wehr-vezérség messzemenő követelésekkel állt elő. E követelések megvalósítása austrofasiz­must jelentett volna és ezt Dollfuss nem akarta koncedálni. Fey alkalmas arra, hogy a fenye­gető államcsínyt elhárítsa. Német diplomata a titkos össze­jövetelen A tegnapi titkos összejövetelen egy német birodalmi diplomatát is talállak, mégp.-dif Waldegg Pyrmont herceqet. a német Uüliigv' hivatal követségi tanácsosát. Waldegg Pyr­mont a bécsi német kövei séghez különleges szolgálattal volt beosztva Az osztrák kormány a német kö­vetnél tiltakozásái jelentette be. Waldegg Pyrmont szombaton este elhagyta Ausztriát. Lakásán házkutatást tartottak, sok terhelő anvagot találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents