Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-27 / 21. szám

T934 'anuár 27. DECM AGYAR ORSZXG 3 Figyeljen a névre! o vásárhelyi makói orosházi ff TóTH"-MALMI LISZTEK A legkitűnőbbek: I 214a Figyeljen né v r e ! Szeged vezet a filléres-forgalom statisztikájában 229 filléres vonal 228,394 uíasl szálliloll (A Délmagyarország munkatársától.) A Vasúti és Közlekedési Közlöny januári számában dr. Tüske Jenő államvasuti igazgató részletes kimutatást közöl a Fil­léres-vonatok tavalyi forgalmáról. A ki­mutatás szerint Budapestről vidékre 111 vonat indult 13.770 utassal, vidékről vi­dékre 74 vonat 49.086 utassal, vidékről Budapestre H vonat Í5.538 utassal. Sze­ged azok között a városok között van, amelyek a legtöbb utast kapták a Filléres­vonatok révén. Közvetlen Szeged után Pécs és Eger következik. Érdekes, hogy Debrecent jelentékenyen kisebb városok megelőzik. Szekszárdra mintegy 8000 utast szállított a Filléres-gyors, mig Kecskemé­ten 3900 utas fordult meg. Valahányszor Szegedre jöttek Filléres­vonatok, az érdeklődés köztudomás sze­rint mindig nagv volt, de az is köztudo­mású, hogy a Máv. az érdeklődést nem elégítette ki. Különösen áll ez a szabad­téri játékok idejére, amikor több, mint 2000 utas jött le Szegedre a Filléres­gyorssal. Lett volna jelentkező második és harmadik vonatra is, de a Máv. — állí­tólag szerelvényhiány miatt — az összes jelentkezőket elutasította. Abban, hogy Szeged a Filléres-forgalom statisztikájá­ban vezet, a szabadtéri játékoknak általá­ban nagy szerepe van, mert hiszen a sza­badtéri játékokra jött a legnagyobb utas­létszám Budapestről. A szabadtéri játé­kokra Filléres-gyors jött augusztusban — amikor tudvalevőleg nem közlekednek Filléres-vonatok — Debrecenből, Győr­ből és Miskolcról. fl mozik vigalmiadéi, a piaci he'ypénzek, a népkonyhái „reform" és a kéményseprőkeriiiefek ügye a szerdai közgyűlés napirendjén I zásL adott a város hatósásának arra, hogy a régi tarifát még egy évig alkalmazza, mivel ké­szül a helypénz-kérdés országos rendezése és igy a közgyűlés fölöslegesen alkotna ui sza­bályrendeletet. A népkonyhai ellátás megreformálásának tegnap elejtett terve is na-> pirendre kerül dr. G r ü n e r István ismeretes 'nterpelláriójávai kapcsolatban. A polgármes­ter válaszában bejelenti, hogy visszavonta a szalonna- és kenyérutalványok megvonására vonatkozó rendelkezését és igy az Ínségesek, akiknek meg kell dolgozniuk a népkonyhai ebédekért, továbbra is megkapják az utalvá­nyokat. Válaszában közli a polgármesterhez lyettes, hogy megállapítása szerint a népkony­hái ebédek minősége és mennyisége ellen — komolv kifogás nem emelhető. A Csillagbörtön kertészkedése ügyében Muntván Valér nyújtott be indítványt. Arra kéri a kőzgvülést, hogy írjon föl az igaz­ságügvminiszterhez és kérje a börtön mező­Í azdaságí tevékenységének betiltását, mert a örtön által termelt és piacra vitt termények veszedelmesen konkurrálnak a gazdákkal. A város hatósága be fogja jelenteni a közgyűlése nek. hogv ebben az ügyben már a közigazga-j tási bizottság fölirt az igazságügvminiszterhez, beielenti, hogy a börtön gazdaságából évente 3000P értékű mezőgazdasági termény kerül a szegedi piacra, ez pedig olvan elenyésző cse-i kélvség, hogv ielentős konkurrenciát nem jej lenthet a gazdák számára. Valószínűleg erősebb vita lesz a kéményseprőkerületek (A Délmagyarország munkatársától.) A hét­főre összehívott kisgyűlés és a szerdai közgyű­lés tárgysorozatát pénteken délelőtt állította össze ar. P á 1 f y József polgármesterhelyettes elnökletével a tanács. A tanácsülésen részt vett Baranyí Tibor főispán is. Az előkészítő ülés anyagából következtetve elég változatos lesz a januári közgyűlés. Valószínűleg nagyobb vita kerekedik majd a temetkezési és a ravata­lozás! szabályrendelet körül, amelynek egy-egy sokszorosított példányát a napokban kapták meg a törvényhatósági bizottság tagjai. Az ösz­szeférhetetlenségi szabályrendelet módosítása viszont valószínűleg már minden nagyobb vita nélkül megtörténik, a belügyminiszter ugyanis — mint ismeretes — legutóbbi leiratában fél­remagyarázhatatlanul megjelölte azokat a ré­szeket, amelyeket a közgyűlésnek összhangba kell hoznia a törvény rendelkezéseivel. Műsoron szerepel a mozik vigalmi adója is, ugyancsak vitaalkalom. A szegedi mozik an­nakidején hosszas küzdelmek árán elérték, hogv a város tizenöt százalékról tiz százalékra csökkentette vigalmi adóiuk kulcsát. Most to­vábbi kedvezménvekért folyamodtak. Azt kí­vánják. hogy a közgyűlés hat-hét százalékban állapítsa meg ezt az egyszer már leszállított adókulcsot. Á tanács nem javasolja a kérelem teljesítését, elsősorban azért nem, mert a vá­rosnak a mai viszonyok között fokozott mér­tékben van szüksége minden jövedelem-fillér­i>ia IAISZIK Széchenyi M07J L'l'AN HARVEY amerikai diadala: Őfensége autója Orbók Attila vígjátékából készült filmremek re, de azért sem, mert a vigalmi adót nem a mozik fizetik, hanem a ség. Általában egyre-másra jelentkeznek az ér­dekeltek a közszolgáltatások árának mérsék­léséért. Az egyik városatya a piaci helypénzek leszállítását kíván ia indítványában. A tanács az indítvány elutasítását javasolja és bejelenti, hogv a régi Í úaci helypénztarifa érvényessége 1933 végén ejárt, a belügyminiszter azonban felhatalma­uj megállapítása körül is. A kereskedelmi m?-» niszter rendelete értelmében a várost tizenegy kéménvseprőkerületre kell felosztani, mert vuauui ftuui nem a kerületben négvezemél több kémény moziláto°ató-közön- nem '€het. A kerületek számának szanoritása ellen a kéménvseprőmesterek érthető okok miatt erős agitációt fejtenek ki, de a közgyü-i lés hajosan térhet már ki a miniszteri rendel-» kezés elől, mert az ügv most már harmadszor' vagv negvedszer kerül a közgvülés elé, mivel a törvén vhatósági bizottság eddig nem hozott a miniszteri rendeletnek megfelelő határozatot. Ezeken kívül még sok apró-cseprő ügv ke-»i rül a közgyűlés napirendjére, amelvnek letár-« gvalásávala törvényhatósági bizottság aligha készül el az első ülésnapon. A gazdakedvezményekei ki kell terieszfeni a kereskedőkre és iparosokra (A Délmaqyarország munkatársától) A hétfői kisgyűlés elé Iritz Béla törvényható­sági bizottsági tag indítványt terjesztett be arról, hogy a törvényhatósági bizottság fel­iratilag kerje a kormánytól a gazdáknak adotl adókedvezmények kiterjesztését az iparosok­ra és a kereskedőkre. Áz ihditványt a polgár mester pártoló javaslattal terieszti a kisgyűlés elé. A polgármesteri javaslat többek között a kővetkezőket mondja az indítvánnyal kap­csolatban: — Az iparosok és kereskedők vannak olyan válságos helyzetben, mint a gazdák. A gax­dáknak igaz adóssággal terhelt, de meg van a kis birtokuk, amiből a mindennapi kenye­rük az asztalra kerül. Az iparosok és a ke­reskedők már a legszükségesebb é!e»szükség letekért is halálküzdelmet folytaínak. Az iparosok tönkremenését sietteti a háztulaj­donosok elszegényedése. A házbirtok adós­sággal terhelt és oly súlyos adókkal küzkö­dik, hogy képtelen az iparosoknak munkát adni. A házak lerongyolódtak, ezeknek tata­rozása csaknem minden iparágnak adna munkát. A háztulajdonosnak nincsen azonban tőkéje, pénze, hogy munkaalkalmat teremtsen, mert a házbért elviszi a váltóadósság és az adó. — A városokban a kereskedőosztály legjobb vásárlói a tisztviselők voltak, — mondja to­vább a polgármester javaslata. A tisztviselők a többszörös fizetéscsökkentés folytán vásó-i rolni nem tudnak, igényét a legminimáli* sabbra leszorította, nem vásárol, h^nem fize-i tését inkább tartozásainak nagvon kis részié-1 tekben való törlesztésére fordítja. Mindezen indokoknál fogva a polgármem ter az indítványt elfogadásra a jánl ia. Felfüggesztették az Országos Gazdasági Liga működését Budapest, január 26. A belügyminiszter a székesfővárosi képviselők által megtar­tott ellenőrző vizsgálat adatai alapján az Országos Gazdasági Liga cimü országos egyesület ellen vizsgálatot rendelt el, mert az előzetes vizsgálat megállapításai szerint nélkülözi a működéséhez szükséges fel­tételeket, amelyek a jövőben sem látsza­nak biztosithatóknak. A vizsgálat idejére a belügyminiszter felfüggesztette az egye­sület működését.

Next

/
Thumbnails
Contents