Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-23 / 17. szám

J $ 1934 január 24. Dg! MAGYARORSZÁG A hétfői határidőin 810-en iratkoztak be a szegedi egyetemre (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi egyetemen hétfőn járt le a beiratkozási határidő. A beiratkozás utolsó lapján aránylag csöndes volt az egyetem környéke. Az eddig beiratkozottak száma: 810, ez ug"an alig 40 százaléka az egyetemi hallgatók létszámának, de az egyetemi hatóságok nyilatkozata szerint ez^a szám megfelel a multévi eredményA diákság körében közölték, hogy semmiféle sztrájkmozqalom nincs a diákság között, a hallgatók nagyobb százaléka csak ezután fog beiratkozni, mert erre haladékot kért. A beiratkozási határidő lejárta ugyanis nem jelent különösebbet, mert a vidéki egyetemi hallgatók kevés kivétellel haladékot kértek a beiratkozásra február 6-ig. Nem iratkoztak be az egyetemre azok sem, akik tandíjmentességet és egyéb kedvezmények megadásáért folyamodtak. Ui Javaslat a város dollártartozása ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délután ismét összeül a pénzügyi és a jogügyi bizottság, hogy folytassa a város dollárkölesönének konvertálására vonatkozó tárgyalásokat. Mint ismeretes, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a város 310.000 joliáros függőkölcsönét 5 pengős dollárárfolyamon kívánja pengőkölcsönné átváltoztatni. A bi-o'ttóeok legutóbb ngv határoztak, hogv az ajánlatot nem tartják kielégítőnek és szükségesbek tartják a pénzintézettel való tárgyatások folytatását. Azóta dr. Szekerke Lajos főügyész dr. *tiy József polgármesterhelyettes megbízásából Budapesten járt és tárgyalt a bank vezetőségével. Utjának eredménytelenségéről most számol be a pénzű gvi és a jogügyi bizottságnak, amely elé dr. Pálfv József polgármesterhelyettes konkrét javaslatot terjeszt. A polgármesterhelvettes kijelentette, hogy javaslatáról az ülés előtt nem beszélhet, mert lehet, hogy még az ülésig megváltozik a helyzet. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a pénzügyi és a jogügyi bizottság elé azt a javaslatot terjeszti a város hatósága, hogy 4 pengő 80 filléres dollárárfolyamon járul;on hozzá a füaűőköl csön konvertálásához. Jelentősen emelkedett a szegedi Tisza~kiköíő forgalma Terv a paribeoszfós megváltoztatására _ (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délelőtt nagyfontosságú megbeszélést tartottak a kereskedelmi és iparkamarában a tiszai ha'ó'o-t"'lom emelésével kapcsolatosan. A dr. Tonelli Sándor főtitkár elnöklésével meg'artott értekezleten megjelentek a városi mérnökség, a folyammérnökség, a révkapitányság, a Raktárházak, a hajózási vállalatok, a villamosvasút, továbbá azon ipari és kereskedelmi vállalatok képviselői amelyek a ha:ózásban érdekelve vannak. Dr. Cserzy Mihály titkár bejelentette, bogy ezidőszerint két feladat elintézése Volna fontos. Az egyik az, hogyan lehet az adott viszonyok között a tiszai rakpart lerületét ugy beosztani, hogy elsősorban a kereskedelmi forgalom, másodszor pedig egyéb érdekek is figyelembe vehetők legyenek. Mog;:r'iTutntta az értekezlet, hogy az utóbbi két évben igen örvendetes mértékben emelkedett a tiszai áruforgalom. A révkapitányság statisztikája arról tesz tanúságot, hogy a mult esztendő folyamán közel 4000 hajó, illetve uszály fordult tneg a szegedi kikötőkben, amelyek több JPinl 8000 vagon árurakndást teljesítettek. Két évvel ezelőtt a tiszai árurakodás mennyisége ali" haladta meg a 2500 métermázsát. Mindenképen várható, hogy 1934-ben a hajózási forgalom még nagyobb lesz, ezért az első és legfontosabb teendő az, hogy a rakodópart pontos beE SELYMET BLAUNAL.srií." Gallér, Mzetö ŰinrtüásátM 3thé *®gytisxtltó és festöilzletében végeztesse Túsa Lajos körút 39. Ipartelepi Br, Jósika u. 22 osztásával e' e^zp^ek elősegi'eni az áruforgalmat. Már a mult esztendőben is jelentkeztek e tekintetben anomáliák. A rakodópart területhiánva miatt 4, sőt 5 uszály is egymás mellett volt kénvtelen rakodni és ez a körülmény nemcsak a szabadforgalmat akadályozta, hanem jelentékeny időveszteséget is okozott, ugy, hogy vannak hajósvállalatok, amelyek a Szegeden való ha'ó'akod '~t nem váTal'ák. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy időrendileg az volna az első feladat, ha a kamara kieszközölné a város hatóságánál. ho*v a tiszai rakpartot teljes egészében a kereskedelmi hajózás részére biztosítsa Másik feladat olyan nrn«ramnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi a tiszai transitóforgalom kifejlődését. Anynvi ugyanis bizonyos, hogy a nagy hajózási forgalom lebonvolitására a mostani tiszai rakpart nem megfelelő, szükséges volna a szegedi kereskedelmi kikötő mielőbbi megépítése. Az értekezleten megállapodtak abban, hogy a kamara kérni fogja a várostól. rendeztesse át a tiszai rakparton elhelyezett fürdők. • csónakházak és regatták elhelyezését. A terv szerint legmegfelelőbb az volna, ha a vasúti hidtól kezdődően a 130 méter hosszúságii tutalkikőtöhöz közvetlen hozzácsatlakoznék az idén a révkapitánvság és a Takács-féle fürdőtelep. Ezután a 100 méteres szabadkikötő egységesen egybekapcsolódnék az egyesült hajózási vállalatok partszakaszához. A két hid közötti területen e/álfal száz méterrel hosszabbodnék meg a kikötő. A kamara az értekezlet határozatához képest átir a város hatós' gához, hogy a hajóforgalom érdekében léptesse éteiBe a tervezett megoldást. Fosromlását 1Q0 *'B' n,pfffi,*i"^vozza a MYPERDENT Infe/nelláció az ínségebédekről és az éle'miszerutaíványok megvonásáéi (A Dólmanyarország munkatársától.) Az ínségesek ellátásában tervezett változtatás még mindig a legnagyobb mértékben nyugtalanítja a munkanélkülieket, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy február elseje után ne kapjanak külön ebédpótlékot a munkanapokra, azokra a nanokra, amelveket a maguk és családjuk népkonvhai ebédjéért le kell dolgozniuk. A kérdés foriilko-tótja a törvényhatósági bizottságot is, — dr. Grüner István hétfőn a következő interpellációt nyújtotta be: » Tisztelettel felkérem Méltóságos Polgármester urat, szíveskedjék a törvényhatósági bizottság januári közgyűlését tájékoztatni a népkonyhái ellátás és a közmunkák eddigi adatairól, jelenlegi helyzetéről. Nevezetesen: 1. megfelelő és kielégitő-e a napi kenyér- és levesadag egy emberi szervezet fenntartására és biztosítására, 2. volna-e mód és lehetőség arra, hogy az 1934. évi költségelőirányzatban a népikonyhai ebédek önköltségi adagonkinti árakért beállított 15 fillér keretén belül változatosabb és táplálóbb leves adassék? 3. Valő-e az a szándék, hogy azon fnségmunkások, akiknek a népkonyhái ellátásért meghatározott számú napot kell dolgozniuk, ezen munkanapra február 1-től nem kapnak külön szalonna- és kenyérutalványt? 4. Mél4ó7ta'ik-e akként rendelkezni, hogy a népkonyhára utalt inségmunkások azoü napokon, amelyeken dolgoznak, február, i. után is megkapják a külön szalonnaés kenyérül"1 ványt, amely a rendkívül sovány népkonyhai leves mellett biztosithatja munkateljesítésük fizikai lehetőségét. 5. Tisztelettel felkérem továbbá a polgárm6cter urat, szíveskedjék tájékoztatni a közgyűlést arról is, hogy a belügvminiszter rendelete alapián ezévre kivetett, illetve behajtott inségjárulék teljes összegében fordittatik-e a Szeged városi inségenyhítő tevékenység költségeinek fedezésére és hogv a pénzügyminiszteri rendelet alapján az egyenes adók után fizetendő rend'-ivúli pótlékokból vagy más forrásból juttat-e az állam fenti "inségköltségek fedezőére Szeged városának és ha igen, mily aránynak megfelelő részt, illetve miiven összeget?* Mo JAllZlk Széchenyi Mozi Budapesttel eqyidőben LAURI VOLPI világhírűje: Nápolyi szerenád Romantikus filmjáték Báli ruhák ilíaaftJlaA bármel/szi íre lego csobban, lega V-s ESCeSS szebben Glöckner J. és Fia tisztító ntézet*bsn Iskola ucca 27. (Fogadalmi templomnak átal) Károlyi ucca 4. Szentgyörgy ucca 10. Telefon: lí-fifl. «