Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-21 / 16. szám

1934 január 21. D t I MAGYARORSZÁG „Európa megöregedett és a földalatti feszültséaek kirobbanása egy uj középkorba vezethet vissza" (A Délmagyarország munkatársától.) Báró Madarassy Beck Gyula, a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke szombaton este nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a városháza közgyűlési termében. Adler Rezső, a Lloyd Társulat társelnöke vezette be az előadást, amelyet báró Madarassy Beck Gyula „Egyesült Államok, Szovjet, japán és Európa" cimen tartott meg. Azzal kezdte előadását, hogy az áprilisi helyzet óta olyan mélyreható eltolódások állottak elő az európai államok egymáshoz való viszonyában., amelyet háromnegyedévvel ezelőtt álmodni sem lehetett volna. — A világ jövő sorsa négy tényező sorsának alakulásától • és egymásra való kölcsönhatásától függ — mondotta. Ez a négy tényező: az Egyesült Államok, az orosz Szovjet, Japán és Európa. Kezd jelentkezni egy ötödik tényező is: az angol világbirodalom. Az Egyesült Államok prosperity-álma után iszonyú ébredés következett be. A mezőgazdaságnak, a nagyiparnak, a bankoknak összeomlása. a munkanélküliség hihetetlen számokig eljutó réme hozta létre a Roosevelt-féle gazdasági kísérletezést. Soha még diktátori hatalom ezzel a korlátlan vakmerőségqel sehol sem érvényesült gazdasági téren, mint Roosevelt uralma alatt. A katasztrofális összeom'ás — amelv elsőso-ban a hitellel való mértékelen visszaélés folytán következett be —, előkészítette a talajt arra, hogy a világ legde mokritikusnlb országa egyszerre egy tervgazdálkodás kísérleti nyulává változott. Madarassy Beck Gvula ezután a Rooseveltféle programról beszélt, majd áttért a szovjet által megkezdett ötéves terv ismertetésére. Megállapította, hogy ez az ötéves terv alapjában véve megbukott, de ezzel czemben a szovjet az utóbbi hónapokban politikailag nagy tért nyert. Részletesen foglalkozott a japán kérdéssel, amely épugy irányul Oroszország, mint Amerika ellen. Az utóbbi időben a japán kérdés ugy politikailag, mint gazdaságilag a világpolitika gyújtópontjába kerüli. Hozzátartozik ebez a japán gazdasági dömping is, de súlyosbítja a japán veszedel met a kinai kérdéssel való komplikáltsá ga, a sárga faj közeli egyesülésének nagy veszedelmet magában rejtő lehetősége is. — Ebben a világpersnektivában áll Európa — mondotta b fejezőül báró Madarassy Beck Gyula. Európa a háború óta teljesen legyöngült. nemcsak a gyilkos gazdaságpolitika kö' vetkeztében, nemcsak azért, mert az állandó háborús feszültség irtózatos nyomásként nehezedik erre a világrészre, hanem gazdaságilag mert Európa a világ többi részévei szem ben kereskede'mi és fizetési mérlegében is «ni lyosan romlott. Furópa megöregedett és a földalatti feszültségek kirobbanása egy uj középkorba vezethet vissza. Csak egy józan európai politika b ztosithat ja Európa számára a fennmaradást. Báró Madarassy Berk Gvula nagyhatású előadását a közönség percekig tartó tapssal jutalmazta. Az előadás után a Lloyd Társulat vacsorát adott Madarassy Beck Gyula tiszteletére. dr. Huss ti Jústs eltel Klebelsberg fiii munkatársával, aTci tix évi sxeceűi működés után a budapesti egyetem tanára lett (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. I gáriiskolai Tanárképző Főiskola igazgató Huszti József egyetemi tanárt, az Országos . tanácsa elnökét, a Tanitóképzőintézeti TaKözépiskolai Tanárvizsgáló Bizottság, a Tol- I nárjelöltek Apponyi-kollégiumának miniszbolygó kapuján, hol a másikén, hozzádörgölődzött minden főrangú csillaghoz s a nagy furakodásban utoljára kikopott a könyökén az ezüst-mente. — Einye, de lerongyositott engem a közszolgálat, — vette észre egyszer, amikor meglátta magát a patak tükrében — muszáj uj ruhát hasittatnom magamnak a Rák szabóval. A csillagok közül ugyanis csak a Rák van ollóval ellátva, tehát ő üz szabóipart. (A Skorpiónak is van ugyan ollója, de azzal csak hivatalos lapot lehet irní, másra nem igen használható.) Rák szabó nagy ollócsattogtatással fogadta a tekintélves vendéget és mingyárt körülnyalábolta a centiméterrel a tekintélyét. — Jó húsban tetszik lenni uraságodnak, alig futja a méter. — simogatta a bajuszát — nem lehetne egy kicsit beszívni a pocakot? — Nem engedi az elvem. — szuszogta gőgösen a Hold, a Rák szabó pedig azt se tudta ijedtében, melyik lábán álljon Kérte nagyon az engedelmet, — nem akart ő semmi rosszat, inkább jót akart, de hát ő csak együgyű kisiparos, mit tudhatja ő, hogy az ilyen magas uraságok elvvel élnek, az dagasztja meg őket ilyen szépre. —Jó. jó — enyhült meg a magas vendég — az a fő, mester, hogy minél előbb meglegyen a ruha és ki ne szabion belőle Két hétnél előbb nem Ígérhette a ruhát Rák szabó, mert messziről kell hozni az ezüstkelmét, a Tejút végiből, azon pedig nehéz a járás, sok helyen ki van lyukadozva, föl kellene töltetni csillng-morzsával. jó lenne, ha valami nagyhatú ember fölkarolná a szegények ügyét és szót szólna értük az útügyi hatóságoknál. Persze a Hold ügyet sem vetetto erre az Ínséges acpánkodásra, odafüttyentett egy üstököst és elvitette magát a Hajócsillagba, erről tanulmányozta két hétig a hu!ló csillagokat, mint kivándorlási biztos, akkor állított be ruhát próbálni. De vékony «oU « jámbor és eörhe. wn* a sóskifli. Nem is ismert rá a Rák szabó, aki éppen az ezfist-mentét vasalgatta a pulton és csak ugy a pápaszem fölül pislantott rá. — Menjen kend tovább egy házzal. Itt tilos a kéregetés — Uccu bocskor, ne tüsszögj, — mordult rá a Hold és csak erre kapta le a szabó a sapkáját, gondolván magában, hogy ez valami nagy ur lehet, mert nagyon goromba. — Miben lehetek szolgálatára uraságodnak? — Próbálni jöttem. Ezt az ezüstmentét ni. Rák szabónak mind a két bajusza égnek meredt az ijedtségtől, de azért csak ráhullajtotta a gyönyörű ruhát a Holdra. Persze ugy lógott rajta, mint a paszulykarón a bakaköpönyeg. — Kicsit meg tetszett lappadni uraságodnak. Nem kellene fölfujni a pocakot? — Nem megmondtam már a múltkor, hogy nem engedi az elvem? — peckeskedett a Hold. — Ne tátogjon annyit, mester, hanem vegyen hamar uj mértéket, két hét múlva újra benézek. Be is nézett, de uramfia, megint olyan gömbölyű vol!. hogy csak ugy gurult, mint a labda s még bele se bujt a drága szép ruhába, mikor már ugy szétfpszült raita, mintha pókhálóból szabták volna. — Uj mértéket, mester! — parancsolta fölfuvalkodva — Hát az istennvila. aki beleüt az urba, meg a kitanulhatatlan elvébe' — szögezte neki Rák szabó a szuronybajuszát. — Elmenjen innen még szépen van. mert ugy vágom bele nz ollót, hogy mingyárt kilyukad elvestől Hát micsoda elv az. amelyik hol hordóvá dagad az úrban, hol a gerincéhez szárad? A Hold elszégyelte magát, kifordult a szabóműhelyből és nem próbált többet uj mentét szabatni magának, csak a régiben élte világát. Aki nem hiszi, láthatja t> szemivel, hosv most is a régi gúnya van rajt. ímelyiknek k'kopott a könyöke. De azt már nem mondom meg, hogy ezt a szép mesét hnl m^s^'k a Holdról? <g fele! Cnneíc mert tökéletesen szelektív dynamikus hangszóróval egybeépített. 3+1-es Band-Pass Európavevfl.; Kés-zpónzárho n P 225.Kapható részletre is: Deutsch Albert elektrotechnikai vállalatánál Kárász ucca 7. szám. Bemutatás y£te*Vénvs7er nélkül. Kapüafó részleire is *s díjtalanul bemutatja Szilárd cég Tisza Lajos körút 4 4. Markovics SSSHeta és Társa Makó teri biztosát — mint jelentettük — Szegedről a budapesti tudományegyetemre nevezték ki. Huszti professzor távozásával nagy veszteség éri Szegedet. Árván maradnak mindazok az intézmények, melyeket gróf Klebelsberg munkatársaként ő teremtett meg Szegeden. Ezek az intézmények nagyértékü kulturmunkát fejtenek ki a tanárképzés terén. Huszti professzor elgondolása volt a budapesti Paedagogium és az Erzsébet nőiskola egyesítése és Szegedre telepítése Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven. Ilyen intézmény egyedül Szegeden van, szegedi szempontból tehát fölösleges a kérdés horderejét magyarázni. Egyetemi szempontból is igen jelentőségteljes a főiskola, mert a bölcsészeri cb a bölcsészettudományi karnak a főiskola jelenti a szinte kimeríthetetlen rezervoárt. Az a reform ugyanvs. amelyet Klebelsberg Kunó Huszti professzor tervei szerint keresztülvilt, forradalmat jelentett a polgári iskolai tanárképzésben. Azelőtt is voltak kitűnően képze't polgári iskolai tanárok, de hiányzott a tudományos elmélyülés. 1928 óta á főiskola az egvetem mellé rendelve működik, a jelöltek, mint rendkívüli hallgatók, növelik r».z egyetem bölcsészeti és természettudományi karának létszámát, maguk egy tudomúuy-ágbnn kényszerülve varnak elmélyülni és igy a főiskolából kikerülő tanáranya'g lényegesen más, mint a régi volt. Az egyetem és a főiskola kooperációjának kezdetben sok ellensege volt. Különböző érdekek igyekeztek érvényesülni és nem átok, hogy ezeket az erőket Huszti professzor semlegesítette. A kooperáció ellenzői ma már kezdenek jobb belátásra térni és elismerik, hogy az együttműködés nélkül a főiskola nem érhet te volna el mai, európai nivóját. A professzor távozásával kapcsolatban meg kell említeni a tanitóképzőintézeti tanárjelöltek Apponyi-kolléqiumát, amely szintén egvedüli az országban. Külön fejezetet érdemel Huszti professzor, Széchenyi Mozi Vasárnap, hétfőn LAI RI VOLPI vi'ágfilmje: Nápolyi szerenád Romantikus filmjáték