Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-21 / 16. szám

* Dí I. MAGYARORSZÁG T9M ianuár 2f. Ami fermészeles, abban lehet bízni, Ki „Q3IiEÜ32Q# hasznát, nem fog csalat­kozni. «melyekkel biztosítani lehet a választások ren­des lefolyását. Vegyen figyelembe minden olyan eszközi, anwllyel a lakosságot a szavazás be­rsülel-sségét befolyásoló minden fenyegetés és nyomás alól megvédi. P a u 1-B o n c o u r francia külügyminiszter helyeselte az olasz előadó javaslatát. Utána E d e n angol kiküldött beszélt, végül B e n e s hangsulyozla, hogy 3 tanácsban voltaképen a békeszerződések rendelkezésének végrehajtá­sáról van szó. A jelentési ezután elfogadták. 11] pttizflgQi politika Csehországban 0€vt?Qfelárat vezetne« De, 25 százaiefcra csöhkcntah a banktegyeh aranyfedezetét (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése,) Prá­gából jelentik: A cseh kormány uj pénzügyi politikát vezet be. A reform kimondja, hogy Importdevizát ezentnl csak felárral lehet kapni, «» beszolgáltatott exportdevizákért is felár jár. A (A Dclmnjjyarorizáq munkatársától.) Szom­l>aton délelőtt nagy tömegével lepték el a diákok a szegedi egyetem környékét. Déli 1 óráig 783 diák iratkozott be a második félév­re. A beiratkozásokkal kapcsolatban dr. Szé­ki Tibor rektor a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Á szegedi egyetemen teljesen normális mederben folynak a beiratkozások. Az egye felárat egy későbbi időpontban fogják megálla­pítani, valószínűleg 15—20 százalék lesz. Egy­idejűleg a bankjegyek eddigi 30 százalékos fe­dezetét 25 százalékra csökkentik. A fedezet a jövőben csak tiszta arany lehet. temi hallgatók harmadikáig némileg tartóz­kodtak a beiratkozásoktól, de éresülésünk szerint most már a vezetők is felszólították a diákságot, hogy beiratkozási kötelezettségének tegyen el gjöt. Ha a mosrtani beiratkozásokat a mult évekevel hasonlítjuk össze, konstatál­hatjuk, hogy normális a diákok jelentkezése — A szegedi egyetem hallgatóinak összlét­száma az első félévben meghaladta a kettőez­ret és valószínű, hogy ez a szám a máso­dik félévben is biztosilva lesz. Már eddig is csupán a jogi fakultásról 600 diák kért a be­iratkozásra haladékot. Nem történnetett nw«? a tandíj- és egyéb kérvények elintézése sem, erre is sok diák vár, addig nem is iratkozik be. Mindezeket a körülményeket íigyelmbe­véve, konstatálható, hogy a tzegedi egyetemen normálisak a bíratkozási viszonyok. Lieli Pál, a volt „harmincas bizottság' ve­zetője kijelentette, hogy felszólítja az ifjúsá­got: iratkozzon be az egyetemre. Ugyanilyen értelemben haározrtak a bajtársi szövetségek is. 15 ezer halottja van az indiai földrengés katasztrófának London, január 20. Egy ujabb kalkuttai je­lentés szerint az indiai földrengésszerencsétlen­ség áldozatainak számát 6—8000 halottra be­csülik. Beláthatatlan teherautó-oszlopok szál­lítják a holttesteket és halomszámra dobják a Gangesbe, de még sok száz holttest hever a ro­mok alatt. A teljes veszteséglajstromot 15 ezer halottra, — anvagi kárt 7 és fél millió fontra becsülik. iluszfria védekezése a rádiótámadások ellen Bécs, január 20. Az osztrák rádióforgalmi társaság megállapodást akar létesíteni a szom­szédos államokkal és néhány más ország rádió­társaságával. A megállapodások a német—len­gyel egyezmények mintájára arra irányulnak, hogy a jövőben bekövetkezhető rádiótámadást elhárítsák. Az egyik ilyen szerződést néhány nappal ezelőtt a cseh rádió képviselőjével már alá Is irták. Normális tempóban folynak a beiratkozások a szegedi egyetemen Szombat délig 783-an iratkoztak be - 600 diák beirat­kozási haladékot kért Oktató regék a Holdról Irta Móra Ferenc L Az áffidk a Nap a cárja, a Hold meg a cáraője. C.mií hogy amikor összepárosodtak, akkor már miad a kett/5 özvegy volt ás mind a kettőt tömérdek csillag - gyerek vette körül. Az­időben éjszaka is fényesebb vot az ég, mint most nappal, mert * cár, meg a cárnő mindig együtt sétálgattak és mind a kettő körül ott nyüzs­gölődtek a gyerekei. Egyszer azt mondja a Nap a Holdnak: — Aunyi a gyerek, hogy egyszer leszorítanak bennünket az égről. — Leszorítanak berniünket az égről, — sóhajtotta alázatosan a Hold is. Máskor megint azt mondja a Nap, vörösre gyul­ladva a méregtől: — Valamit kellene csinálni ezzel a sok ténfergő kölvökkel. — Valamit csinálni kellene velük, — hagyta rá engedelmesen a Hold. Utoljára a Nap azt is megmondta, mtt csinálja­nak. — öljük meg öfcetl >— Hát öljük meg őket. s— Kik! a magáéit. w- Kiki a magáéit. 'A Nap végre Is hajtatta a szándékát, mind agyonnyilazta a gyerekeit s azóta ő csillag nélkül sétálgat az égen. A Holdnak azonban nem volt szive a maga gyerekeit elpusztítani, hanem elbujt velflk a pincébe. Azóta aztán nem mer a cár sze­me elé kerülni, osok olyankor szellőzködik elő a gyerekeivel együtt, mikor az ura lefekszik. Néha a cárnak eszébe Jut este, meg reggel az asszony, olyankor sok vutkit iszik fájdalmában, attól piro­sodik ugy ki a képe. Ezt mesélik a Holdról a szibériai iakutok. okik tán még most se tudják, hogy a ttxí Stalinnak hiyják. IL A Hold valamikor földi ember volt angol prém­vadász, piros a képe, mint a nyers hus és tele a zsebe arannyal. — Hogy mén sorotok, édes testvéreim? — kér­dezte egyseer a vőrösbőrü népeket, mikor elvető­dött közéjük a Hudson partjára. — Korog a gyomrunk a? éhségtőt, — felelték a vörösbőrüek. — No majd nem korog, ha én megetetlek benne­teket az én kenyeremmel, édes testvéreim, — mondta a pirosképü prémvadász és megetette az ő kenyerével. És akik ettek belőle, azoknak csak­ugyan nem korgott többet a gyomruk, mert a pi­rosképü prémvadász kenyere meg volt mérgezve. Aztán a prémvadász tovább ment az Ohio part­jára és ott is megkérdezte a népeket, hogy hogy mén soruk? A férfiak összeszorították a szájukat és elfordultak tőle, de az asszonyok körülvihán­colták az idegent és kellették magukat asszonyszo­kás szerint. — Nem kelletek nekem, — fintorgatta az orrát a prémvadász — hiszen nektek még ingetek sincs. Az asszonyok megkérték, hogy ruházza fel őket a maga hazájából. Csakhogy azok a ruhák himlős halottakról voltak lehúzva és mikor az asszonyok magukra szedték őket, a népek mind elmentek az Ohio partjáról a másvilági vadászmezőkre. Olyan sokan voltak, hogy a Nagy Szellem alig tudott ne­kik helyet csinálni és mikor meghallotta, mért vándoroltak kt a földről, nagyon megharagudott a piroskérfl prémvadászra. Kihajolt a csillagos víg­vamjából és lekiáltott a földre: — Hej, te pirosképü ember, mit csináltál vörös­képü testvéreiddel? A pirosképü embernek elállt a szava az Ijedtség­től, a k'épe pedig fehér lett, mint a vászonzacskó, A Nagy Szellem kimondta rá az Ítéletet A te neved ezután Fehér Arc lesz, a gyerekeid is mind fehérarcuak lesznek, téged pedig halálod után nem eresztelek be az égbe, hanem olyan hely­re teszlek, ahol mindenki láthatja, hogy megátkoz talak. így lett a Fehér Arcból halála után megátko­zott holdvilág az égen. Az ördög minden két hét­ben meg akarja enui, de olyan rossz ize van, hogy mindig kiköpi. A follok a Holdon az ördög fogai­nak a helyei Ezt mesélik a Holdról azok az indiánok, akik nem teszik le a doktorátust. III. Ez abban az időben történt, mikor a csillagok még szabadon jöttek-mentek az égen, a földre is leszaladoztak, a nagyobb félretaszigálta a kiseb­bet, az erősebb megtépázta a gyöngébbnek az aranyhaját, az élelmesebb a gyámoltalanabbat küldte maga helyett lámpásnak, szóval nem volt köztük semmi rendtartás. Utoljára a jó Isten be­leunt a sok panaszba, amivel mindig busitották a kiadta törvénybe a csillagoknak, hogy az ő nya­kára nem szabad többet járni, válasszanak maguk közül követeket s majd azok lesznek a többiek szó szólói az ő szent szine előtt. Hát megvolt a követválasztás az égen s a Ka­szás, a Fiastyúk, a Félkenyér-csillag, meg a többi szegénysoron levő csillagnépség a Holdat válasz­totta meg követnek, aki füt-fát igért nekik. A Ka­szást azzal biztatta, hogy ezután magának kaszál, a Félkenyeret azzal csalogatta, hogy egész kenyér lesz belőle, a Fiastyúkot meg azzal vette le a lá­báról, hogy ami oagy üresség van az égen, az* mind fölparcelláztatja a fiai közt Persze ez mind csak olyan kortesbeszéd volt, mint eszébe se jutott többet a Holdnak, ahogy megvolt a nagy kivilágítás és átvette a mandátumot Azt nem lehet mondani, hogy csak a napot lopta volna, mert iött-ment eleget, kiiárt-beiárt hol az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents