Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-20 / 15. szám

19M január 20. cg 0 É I MAGYARORSZÁG 3 A ssegsdi egyetemen élénk tempóban folynak a beiratkozások Megtiltották a pécsi Izgató röpcédulák terjesztését — Az Emericana a beiratkozási sztráik ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken megélénkült a szegedi egyetem környéke, a diákok nagyszámban iratkoz­tak je a második félévre. A questura mindamellett azt várja, hogy az egyetemi hallgatók zöme a beiratkozási határidő utolsó két napján: szombaton és hétfőn fog beiratkozni, rendszerint ugyanis a leg­többen megszokták várni az utolsó napot. Sokan vannak már eddig is, akik anyagi körülmények miatt haladékot kértek a beiratkozásra az egyetem rektorától. A megszállott területre való egyetemi hallga­tók nagyobbrésze beiratkozási határidőt kért. Tegnap a pévsi egyetemi hallgatók meg­bízásából egy negyedéves egyetemi hall­gató járt Szegederi, felkereste a bajtársi szövetségeket és a beira'kozás ellen pró­bált hangulatot csinálni. A bajtársi szö­vetségekben azonban leintették a pécsi egyetemi kiküldöttet és megtiltották neki, hogy izgató tartalmú röpcédulákat osszon szét a szegedi egyetem diákjai között. A Foederatio Emericana tagjai a pé­csiek akciójával ellenléiben penteken a következő röpcédu'áí osztogatták a diákság körében: „A Foederatio Emericana Ifjúsági Vezérsé­ge ezúton is felhívja a fővárosi és vidéki eme­ricanás egyetemi és főiskolai hallgatókat, hogy a most meginduló 1933—34. akadémiai év második felében, már saját érdekükben is, te­gyenek eleget beiratkozási kötelezettségüknek. Az Emericana továbbra is küzdeni fog a ma­gyar ifjúság jövőjéért és a magyar jövőért, de elitéi minden olyan mozgalmat és eszközt, amely egyetemi és emericanás esküjével ellen­kezik. Elitéi minden olyan mozgalmat, amely az ország belső békéjét és a magyarság kül­politikai érdekeit veszélyezteti Feladatának elsősorban az életpályára való komoly készü­lést tekinti, további célkitűzéseiben pedig ösz­szekapcsolja hazafias és vallásos meggyőző­dését, mert ezek szerencsés találkozása min­dig kedvezően befolyásolta a magyar sors ala­kulását. Az Emericana elsősorban ezért a tör­téneti misszióért küzd. Nem tételezheti föl, hogy ifjúsága e fenti célkitűzésekkel ellentétes külső izgatásoknak engedjen, ami mind az ifjúságnak, mind az országnak csak kárára lehet. Az Ijusági Vezérség elvárja, hogy az eme­ricanás ifjúság országszerte a fenti elvek sze­rint járjon el, mert csak egységes és Fegyelme­zett fellépéssel tudja eszményeit győzelemre vinni és a magyar ifjúság keretében küldetését betölteni." A Foederatio Emericana If.insági Vczérsége. Budapestről ielenlik: Felmerült az az elgondolás, hogy a budapesti egyetemrn karhatal­mat állítanak i>ia Ju.szl .i Széchpnvt Mozi Budapesttel egyidőben. VilAnsi'er! VI6"s'e! Nápolyi szerenád Romantikus tilmjá'ék fel részint diákokból, részint diplomás munkanélküliekből. Beavatott helyen azt mondják, hogy a kultuszminisztérium tud az ilyen elgondolásról, de ennek megvaló­sítása nehézségekbe ütköznék és szinte megoldhatatlannak látszik. A műegyetemi diákság pénteken déinen rend.ii.üli gyűlést tartott. A gyűlésen mintegy 400-an titkos szava­zással a beiratkozási sztrájk mellett dön­töttek. Azt kívánják, h'ogy vonják visz­sza a műegyetemről kizárt Kuncz Ernő büntetését és engedjék vissza a Debrecen­ben kizárt 30 diákot az' egyetemre. A' gyűlés után a diákok közölték kívánságai­kat Hermann Miksa rektorral, aki ezután tanácsülést liivott össze. A műegyetemre eddig nyolcvanan iratkoztak be. A 15 év előlit szőregi gyilkosság a szegedi törvényszék előli Rablás miatt 6 év. fegyházra Ítéltek Jankov Szávái — A Dobsa­házaspár meggyilkolásának vádja alól icimenleílék — A vádlott éleíe Szöreglől Afrikáig (A Délmagyarország munkatársától.) Ron­os, csukaszürke katonköpenyben, ormótlan »akkanccsal a lábán állott pénteken a szegedi törvényszék V i 1 d-tanácsa elé Jankov Szá­va a kétszeres gyilkossággal vádolt volt szőregi földműves. Fekete angol bajusza alatt idegesen reszketett a szája, amikor felfedezte a közönség soraiban a tanukat, volt ismerőseit. A biróság a pénteki napon rengeteg tanút idézett meg és gondoskodott arról is, hogy a magyarul nem tudó tanuk részére szerb tolmács álljon rendel­kezésre. A vádlott Jankov Száva tökéletesen beszéli a magyar nyelvet, jobban, mint bárme­lyik tanu. A vádlottak padjáról hiányzik há­rom társa, akik annak idején társai voltak a gyilkosságokban és a rablásokban. Az egyik tarsa Jankov Iszó nevű testvérbátyja volt. aki valahol Jugoszláviában él és akinek akkori fe­csegése jelenti Száva ellen a terhelő bizonyítéko­kat a mostani főtárgyaláson. 1 Jankov Száva látszólag nyugodtan viselke­dett az egész tárgyaláson, pedig az ügyészség igen súlyos vádakat sorakoztatott fel ellene. « kétrendbeli gvilkoscáíi bön­lelfe és b*rnmrendbeli rab­lás büntette a vád. Ezeket negyedmagával követte el 1918 decem­berében, amikor szerb katonák tartották meg­szállás alatt Szőreget és környékét. A Jankov­testvérek, akik rémei voltak Szőregnek — erő­szakos, verekedő, tolvaj volt mindkettő —, ugy látták, hogy a szerb megszállással elérkezett az ő idejük is. Addig csak csizmákat, libákat lop­kodtak, de hogy a szerbek bevonultak, nagyobb dologra fájt a foguk. így határozták el Dobsa-házaspár sál Is kirablá­st december 14-ike előtti napokban. Dobsa La­jos feleségével és Nyári Mihály nevü béresé­vel együtt Szőreg közelében lakott egy tanyán. Rokonai unszolták, hogy tekintettel a zavaros időkre, költözzék a faluba, ahol mégis csak biz­tonságosabb a helvzet, mint a magányos ta­nyán. Dob«a szót fogadott é« hozzálátott a íó­szágok értékesítéséhez. Egv N o r k o v Rádó és Breczanov nevü deszki ember tudomást szerzett erről, hogy Dobsánál r>énz van- Nor­kov valamikor TV^oánál szolgált és igv ismer­te a gazdát Találkozott vele egv nanon, érmen akkor, amikor Dobsa nénzt vitt haza. Dobsa evanutlanul elárult Norkovnak a dolgot, aki Rrerzanov utián azonnal értesítette a Jankov­fivéreket. A néev ember haditanácsot tartott és elhatározta a Dobsa-tanya kifosztását. 1918 december 14-ftn es'e találkoztak a deszki báró földjén lévő gunvhó­nál és onnan indultak el a rablásra. Jankov Iszó. Norkov é« Breczanov szerb katonaruhát öltött magára Jankov Száván civilruha maradt, mert a tervük igv szólt. Mind a négynél katonai fegyver, bajonet, tőr és kés volt. Jankov Száva fejére tett egy kisbiró sap­kát, hogy azt a látszatot keltse, mintha hiva­talos személyek lennének. Este azután beha­toltak a tanyába és ott először is Nyári Mihály bérest bezárták az istállóba, örizetével Jankov Szávát bizták meg. A másik Jankov, az Iszó bement a házba és Dobsát kereste. A két deszki felhúzott fegyverrel a konyhában lapult meg. Iszó pénzt követelt a deszki szerb katonai pa­rancsnokság nevében. Azt az utasítást kapta — mondotta —, hogy vegye el Dobsáék pénzét. Dobsa csak 800 koronát tudott átadni, amit Iszó keveselt. Zavarban volt, nem tudta, hogy mit csináljon, tanácsért tehát Norkovhoz, az egykori béreshez fordult. Ennek a hangját megismerte Dobsa, aki magasra tartott kézzel állott bent a szobában, amikor hallotta, hogy Norkov, a volt béres van kint a konyhában, ki­kiabált neki és hálátlannak nevezte és szemre­hányást tett neki. Ekkor dölt el a Dobsa-házas­pár sorsa. A banditák gyors haditanácsot tartottak. Norkov kijelentette, hogy Dobsakkal végezni keli, mert felismerték őr. Ha nem ölik meg őket, akkor már holnap ba­juk lesz a rablásból. A banditák elhatározták, hogy lemészárolják az ártatlan embereket. Dobsát és feleségét összekötözték és azzal az ürüggyel, hogy a katonai parancsnokságra vi­szik őket, elcipelték a házaspárt a deszki rétre. Itt megdöbbentő jelenetek játszódtak le. Dobsá­ék látták, hogy milyen sors vár rájuk, könyö­rögtek az életükért. De Norkov nem ismert ke­gyelmet. Dobsát soriflzzel megölték. Dobsáné is rimánkodott az éleiéért, de neki is meg kellett halnia. Az aszouyt Jankov Száva végezte ki több lövéssel. A banditák nem voltak biztosak abban, hogy meghaltak-e az áldoza­tok. ezért még a késeket, bajonetteket is hasz­nálták. Elmetszették az áldozatok torkát, át­szúrták a szivüket és csak azután távoztak el a sovány zsákmánnyal. Mint később kiderült, mindegyik bandita eitett sebet Dohvlékon, hogv a bün egyformán terhelje őket. Ugyanez a társaság nemsokkal később, fegy­veresen. bekormozott arccal, betört Szlávik Vencel hárába é« onnan halálos fenyegetések árán lft.30() kororát rabolt el. Vörös Laiost is kirabolták hasonló módon. A két utóbbi rab­lásnál állítólag segített a Jankov-fivérek lány­testvére is, aki arról volt hires Szőregen, hogy férfiruhában szokott garázdálkodni. Dobsá'kat ötödnapra találta meg Rosen­b ii c h e r Márton szőregi lakos a réten. A szerb csendőrség nyomozást indított, elfogta Jan­kov Iszót, Norkov Rádát, később Jankov Szávát is. De hogy mi lett a sorsuk, azt még

Next

/
Thumbnails
Contents