Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-20 / 15. szám

D ECM Ä fi Y Ä R O R S Z X G T954 Januar 20: ma te homály fedi. Az bizonyos, hogy a nagykikfndai törvényszék or olt Ogyühben tárgyalás', <ic ncin tudni, hogy a gyilkosság miatt is felelősségre vonlák-e őket, vagv csak rablásokért, azt sem lehetett eddig megallapitani, hogy elitélték-e valamelyiket is. A tanuk erre nézve különböző vallomást lesznek. Jankov Száva líKíl-ben való kézrekeritése után a magyar hatóságok igyekeztek diplomáciai utón megtudni valamit a dologról, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. Jankov Száva éleiének kalandorregénye Jankov Száva a pénteki főtárgyaláson érdekes vallomást tett. Tagadott mindent, kijelentette, hogy Dobsáékat es a többi sértetteket nem is ismeri. Az bizonyos, hogy őt 1919-ben a szerb csendörök elfogták. Abban az időben Belgrádhan tartózkodott, majd onnan kiment Franciaországba. A francia megszálló csapatok vitték magukkal. Marseille-ben felcsapott idegenlégionistának, kikerült Afrikába, de ott nagyon rosszul ment a sora és megszökött. Vissza ment Marseille-be, ahol felcsapott pincérnek. Kínozta a honvágy, hazajött Gádorosra, ahol rokonainál húzódott meg egy darabig. De itt sem volt neki maradása. Újból Belgrádba ment, majd gyalog nekivágott egy hosszabb túrának, amelynek során eljutott Le Havre-ba és Cherbourgba. Visszafelé bejárta Németországot, Ausztriát. Bécsben lopás miatt elfogták és elitélték. Sok viszontagság után ismét szerb területre érkezett. Töpökkanizsán meggyült a ha ja a szerb hatóságokkal. Kisütötték róla, hogy magyar állampolgár, de magyar érzelmei miait is haragudtak reá, ezért áttették a határon. így került a magyar hatóságok kezébe 1931-ben először, azutan 1933-ban, szökése után másodszor. Jankov Száva kihallgatása során kétségbeesetten védekezett a gyilkosság vádja ellen, egyre azt hajtogatta, hogy nem érzi magát bűnösnek, ártailau mindenben. Felvonulnak a lanuk Ezután került sor a tanúvallomásokra. Elsőnek S z t o i k o v Milutint hallgatták ki, aki bizalmi emberként működött a szerb csendőrök mellett akkor, amikor a vádlott fivérét, Iszót vallatták. A tanú szerint Iszó minden kényszer nélkül bevallotta a szerb csendőrök előtt a két gyilkosságot és bevallotta azt is, hogy öccse is benne volt a dologban. Dr. Popper Sándor szőregi községi orvos látta a Dobsa-pár holttestét. Mindegyiken egyegy halálos lövés volt, a holttestek borzalmaKan meg voltak csonkítva. B o se n bű c h e r Márton szőregi tanú fedezte fel a gyilkosságot, ö Nyári Mihály bérestől hallotta, nogy négy szerb katona volt a tettes. Terhelő vallomást tett T a k á s k i Radován ls, aki szintén bizalmi volt a szerb csendőröknél. Jankov Iszó bántalmazásáról ő sem tud semmit. Iszó és a másik letartóztatott, Narkov Rádó bevallotta a gyilkosságot.Iszó azt is elmondotta, hogy Dobsánét az öccse, Száva ölte meg. A gyilkosságot azért követték el, mert Dobsa felismerte Narkovot. A tanú ugy tudja, hogy ezt a két vádlottat a kikindai törvényszék elé vittek és el is Ítélték őket egy-egy esztendei fogházra. A legterhelőbb vallomást Vladiszovjev Alejev tette. Elöljárójában megemlítette, hogy a Jankov-fivérekre még ma is haragszik, öt egy napon az Iszó arra akarta rábírni, hogy kémleljen ki egy gazdag embert, hogy hol tartja a pénzét. Félt elvállalni a megbízatást és ekkor Iszó — bátorításul — elmondta, hogy milyen rablásokat és gyilkosságokat hajtott végre öcscsével és a kél deszki emberrel együtt. Elmondotta, hogy Száva kisbiró-sapkát tett a fejére, amikor Dóbsáckhoz mentek. Mindenki lőtt Dobsára a rablók közül. Dobsánéra pedig egyedül Száva. A csonkításban mindannyian résztvettek, még pedig azért, hogy a bűnük egyformán nagy legyen. Elmondotta, hogy később az Iszóval folvtatott beszélgetést elmondotta máspknak, erről viszont tudomást szerzett Iszó és megverte őt. Ezután történt, hogy közölte az esetet a csendőrséggel. Iszó és Száva ettől kezdve haragudott reá. Évekkel ezelőtt Szávától fenyegető tarlalmu levelezőlapot kapott. Belgrádban adta fel és a kép egy revolveres férfit ábrázolt, aki egy másikat épen lelőni készül. — Soha sem küldtem ilyen lapot! — jegyezte meg a vádlott. S z t r a i n Milorád elmondotta, hogy Jankov Száva Dobsáék megöletése után egy levágott orrú csizmát hozott eladásra. A csizmában felismerpi vélte Dobsa csizmáját. A bíróság ezután a többi rablásra vonatkozólag hallgatta ki Vörös Jánost, Szlávik VewWnét és másokat, akik a vádlottban felismer'ék az e,?vik bekormozott arcú rablót. Jankov Száva megjegyezte, hogy ő is_közte volt a helyszínre vitt rablóknak, be is ismerte ott a rablásban való részvételt, de csak azért, mert a szerb tiszt korbáccsal bántalmazta. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Kleítsch Imre ügyész fenntartotta a vádat és a vádlott szigorú megbüntetését kérte. Dr. Bálás Béla védőbeszéde után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét. A bíróság kétrendbeli rablás büntette miatt 6 esztendei fegyházra ítélte. A A Dobsa-házaspár elleni gyilkosságok és rablás alól felmentette a biróság, mert tagadásával szemben megnyugtató bl/onvitékot nem talált: — Belenyugszik az Ítéletbe? — kérdezte Jankovtól az elnök. — Az én lelkemet nem büntrl'c meg a bíróság, csak a testemet — válaszolta. Fellebbezek mert nem vagyok bűnös.,, Az ügyész is fellebbezést jelentett be. Az ügy a tábla elé kerül. A szegény gyermekek tejfillérei Miért nem hagyta méi jóvá a belügyminiszter a közgyűlés szabályrendeletét (A Délmagyarország munkatársától.) A novemberi közgvülés — mint ismeretes — megalkotta a tejfillérekről szóló szabályrendeletet, miután a szegedi mozik megtagadták ezeknek a jótékonycélu filléres adományoknak a beszedését és mivel az előző esztendőben — mint emlékezetes — differenciák merültek fel a tejakció vezetősége és a mozik között. A rövid szabályrendeletet természetesen megfellebbezték az — érdekeltek. A fellebbezéseket a szabályrendelettel együtt december végefelé terjesztette fel a város hatósága a belügyminiszterhez és azóta már többszőr megsürgette, mivel a tél lassan elmúlik és nem lesz pénz a gyermekbarátakció lebonyolítására. A késedelem a szegedi iskolák vézna, szegény diákjait fosztja meg a mindennapi ingven-tejuzsonnától. Legutóbb a főispán járt el az ügyben a belügyminisztériumban, de ott csak azt tudta meg, hogy az akták még a pénzügyminisztériumban vannak, ahová véleményezés céljából kerültek. Az ilyen természetű ügyekben ugyanis a belügyminiszter csak a pénzügyminiszter előzetes hozzászólása után határoz. Dr. Pálfij József polgármesterhelyettes december 21-én terjesztette fel a szabályrendeletet a fellebbezésekkel a belügyminiszterhez és külön kísérőlevélben kérte a szabályrendelet sürgős jóváhagyását. A polgármesterhelyetles kísérőlevele többek között ezeket mondja: „Rakó László a város törvényhatósági bizottságának novemberi közgyűlése elé oly értelmű indítványt terjesztett, hogy a közgyűlés irjon fel Nagyméltóságodhoz és kérje egy rendeletnek a kibocsájtását, mely a színházat és a mozikat arra kötelezi, hogy a szegénygyermekek ingyentejakciója javára a 80 fillérnél magasabb helyáralc után jegyenkint 2 fillért szedjenek és a begyült filléreket az említett célra a váro6 pénztárába beszolgáltassák. Indítványa előterjesztésére az késztette, hogy a folyó téli időszakban a szegedi mozik megtagadták a tejfillérek szedését. A múlt év folyamán ugy a szinház, mint a mozik egyszerű felkérésre felemelték magasabb helyáraikat 2 fillérrel és az ily módon begyült összeget időnkint beszolgáltatták az akció folyószámlájára. Mivel azonban az elszámolás körül ugy a színháznál. mint a moziknál elszámolási differenciák merültek fel, amelyek feljelentés folytán jutottak az akció vezetőségének tudomására, kénytelen volt az akció vezetősége ezen ügyben rendőrségi nyomozást kérni. A nyomozás meg is állapította ugy a színháznál, mint a moziknál a visszaéléseket. A szinház mult évi igazgatója e visszaélések miatt egyhónapi fogházbüntetést kapott, mig a mozik ellen a vizsgálat még mindig folyamatban van. A színház jelenlegi igazgatója ujabb felkérésemre a legnagyobb készséggel vállalkozott a tejfillérek szedésére, mig a mozik vezetősége ezt megtagadta. Az indítvány tárgyalása során dr. Dettre János is felszólalt és azt indítványozta, hogy a felírás helyett a közgyűlés alkosson szabályrendeletet és kérte, hogy az általa elkészített szabályrendelettervezete* fogadja el. A közgyűlés a szabályrendelettervezetet nyomban letárgyalta és azt egyhangúlag elfogadta abban a tudatban, hogy a közönség a mult évben 1« ziigolódás nélkül szive6cn és önkéntesen adta a 2 filléreket, amelyekből az akció vezetősége a sápadt és vérszegény külvárosi óvódás és iskolásgyermekek ezreinél meglepően szép eredményeket mutatott fel A város hatósága maga is évente nagyobb összeggel támogatja az akciót, azonban mindez távolról sem elegendő ahhoz, hogy abból számbajöhelő gyermektőmeg rendszeres ingyentej tizórait kapjon. Szükség van tehát arra a jövedelemforrásra, amely e fillérekből tevődik össze és ami a közönségnek érezhető terhet nem jelent. Az elfogadott szabályrendelet ellen B a b n i g g Béla és társai fellebbezést adtak be, amelyben arra kérik Nagyméltóságodat, hogy azt „törvényes jogforrás hiányában" és mert ezt a szerintük egyetlen hozzáférhető szórakozást pótfillérekkel megdrágítani nem lehet, ne méltóztassék jóváhagy, ni Annak bizonyítására, hogy a fellebbezést aláírók legnagyobb része nem is tudta, hogy mit ir alá, becsatolom az egyik szegedi napiíap f hó 20-iki számát, amelyben a fellebbezést aláírói egymásután jelentkeznek és kérik a nevüknek a fellebbezésből való tőrlését, mert annak tartalmával nem azonosítják magukat, sőt egyenesen adományokat juttatnak a tejakció céljára. Csatolom még többek írásos bejelentését is, akik szintén azt igazolják, hogy sebtében íratták alá velük is a fellebbezést és hogy csak a lapokból tudták meg annak tartalmát, miért is aláírásuk figyelmeik ivüt hagyását kérik. Á másik fellebbező Selmeezy József, aki nemrégiben Nagy Iván álnév alatt arra kérte Nagyméltóságodat, hogy szüntesse be Nagyméltóságod törvényes alap hiányában a tejfillérek szedését és hogy hívja fel Nagyméltóságod a törvényhatóságot, hogy szabályrendeletet alkosson. Selmeezy József nem a szabályrendeletet támadja, hanem azt kéri, hogy Nagyméltóságod ugy hagyja jóvá a szabályrendeletet, hogy ne csak a szinház és mozik, hanem a hangversenyek, a bálák és társasösszejövetelek belépőjegyei után is szedjék a tejfilléreket. Emellett kéri még a pótdijak fizetését azokra is kiterjeszteni, akik bármely hivatali állásuk alapján mentesek a belépődíjak fizetése alól. Ugy az elfogadott szabályrendelet, mint a beadott két fellebbezést a beadott összes iratokkal együtt azzal a tiszteletteljes kérésemmel terjesztem fel, hogy méltóztassék azokra a fontos egészségügyi és nemzetvédelmi érdekekre való tekintettel, amelyek a csenevész és szegény gyermekek tejjel való táplálása révén azok testi és szellemi megerősödéséhez fűződnek, a szabályrendeletet a lehető sürgősséggel jóváhagyni azzal a kiegészítéssel, hogy a pótfilléreket necsak a szinház és nnv zik szedjék, hanem a hangversenyek és táncmttlatságok rendezői is."