Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-16 / 11. szám

SZEOED, Sicru Miíílí^g- Somoqyl ucca 22.,l.cm, Telefon: 23-33.^Klod6h1v«tol kOlctOnkOnyvtAr é» Jegyiroda : Aradi ucca Teleion : 13-0«. * Nyomda i l «w l,liól ucca 1'». Teleion T ll'OO TArlrnti c» Icvélcim l)élmaflyatomáo.>*eoe<l Kedd, 1934 január 16. 'rn 12 fillér X. évfolyam. 11. ftu. -JJJBJW. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken M Budapesten 3.00, klIIIUIdOn 0.4U penna- ' Egye» iiim Ara hélkHz­nnp 12, vo«Ar- és Ünnepnap ZO (tll. Hír­detések (elvétele tarlia szerint. Megte­lenl c héliö kivételével nnnontn reiael II közigazgatási bizottság A hét folyamán a belügyminiszter be­terjeszti a főváros közigazgatásának át­alakításáról szóló törvényjavaslatot — mondotta vasárnapi beszédében a minisz­terelnök. A miniszterelnöki kijelentés az egyidejű értesülésekkel kibővül s azt az értelmezést kapja, hogy a kormány az egész közigazgatási rendszer átalakítására gondol. Nem is lehet erre másként gondolni. Ami Budapestre jó, az a változolt viszo­nyokhoz változtatott formában kell, hogy jó legyen a vidékre is s ami Budapest számára rossz, az nem lehet jó se Pécs­nek, se Debrecennek, se Szegednek. A közigazgatás 1929. évi reformja, az úgy­nevezett lex Scitovszky pedig nem volt jó senkinek. A politikai pártok, ame­lyek számára készült, nem sok hasznát látták s az önkormányzatok csak a terhét nyögték. Egy-két "évnek kellett csak ellet­ni s máris "hangosan nyilatkozott me* nz elégedetlenség. Budapesten az elmúlt hé­ten maguk a bizottsági tagok tiltakoztak az ellen, hogy a budapesti közgyűlés kis­gyülése, a törvényhatósági tanács, zárt üléseket tartson. Budapesten a bizottság kormány támogató s lovalitásban minM vezető tagjai kezdték sürgetni a törvény módosítását, — hát most lesz törvény­módosítás, csak azután találjanak benne köszönni valót azok is, akik sürgették. Az első elhatározás hir szerint a köz­igazgatási bizottságokat végez ki. Meg­mondjuk őszintén: nem vérzik miattuk a szivünk. A közigazgatási bizottság az eredeti elgondolás szerint nevezetes té­nyezője lehetett az önkormányzatnak mert ez volt az egyetlen hely, ahol az államhivatalok működéséhez a polgárság választott képviselői is hozzászólhattak. A közigazgatási bizottságnak az volt a feladata, hogy az egyes közhivatalok mű­ködése között a harmóniát biztosítsa. E helyett azonban a közigazgatási bizott­ságok tagjai csak a maguk harmóniáját biztosították a mindenkori hatalom min­denkori reprezentánsával. Komoly és je­lentős feladatokat tölthetett volna be a közigazgatási bizottság, de ha most vé­gignézünk a haldokló intézmény évtize­dekre menő életén, azt kell megállapíta­nunk, hogy komoly és jelentős feladatok végzésével inkább csak — adós maradt. Hogy folyik le a szegedi közigazgatási bizottság ülése? A királyi ügyész elmond­ja, hogy hány rab van a Csillagbörtön­ben. hány szabadult ki az utolsó hónap­ban és hány uj rabbal növekedett a lét­szám. A főkapitány elmondja, hogy hány esetben kezdett nyomozni a rendőrség a legutolsó hónapban s ezek között hány volt a kommunista bűncselekmény. (Mert az apagyilkossáfíra, a felségárulásra, a gvujtogatásra nincs külön rubrika, de a kommunista bűncselekményekre van.) El­mondja még azt is a rendőrkapitányi je­lentés, hogy hányan tettek soffőrvizsgát s hány autó és motorbicikli van forga­lomban. A tiszti főorvos elbeszéli, hogy hányan szüleuek cs hányan haLal; el, az állatorvos felolvassa, hogy hány mar hát, ökröt, disznót, lovat, kecskét* juliot és szamarat vágtak le a vágóhídon — és ez­zel körülbelül ki is merül a közigazga­tási bizottság napirendje. A kormánytá­mogató bizottsági tagok elszívják a ma­guk brátannicáiát, az ellenzőt« tagok el­szívják a portorieójukat, a konstruktivok elszívják a pipájukat, a liberálisok a ci­garettájukat s a főispán már meg is kö­szöni az érdeklődést, az ülésnek vége van s az ülés csak a jegyzőkönyvvezetőnek ad igazi munkát. Ez a közigazgatási bizottság tárgyalási rendjének sémája s ez a bizott­ság meg is érett arra, hogy a törvényho­zás elhúzza felette a szcul M*á haran­got. Ehhez a munkához valóban nem volt és nem lesz szűkség olyan nagytekinté­lyű bizottságra, mint amilyen a közigaz­gatási bizottság s vagy adjanak komoly s az önkormányzat életében jelentős ha­táskört a közigazgatási bizottságnak, v^gy szüntessék meg ezt a bizottságot, mert arra nem kell bizottság, hogy előkelő ál­lamhivatalnokok a vezetésük alatt ádó ha­tóságok működésének adatait unatkozó urak előtt felolvashwawí^­A közigazgatási bizottsátf albizottságai végeztek érdemleges munkát is, mert adó­ügyekben, árvaszéki ügyekben, fegyelmi ügyekben ügyintéző határozatokat is hoz­tak, de amióta a négy év előtti közigaz­gatási reform életbelépett, a közigazgatá­si bizottság olyan különös hatóságga vált, amelynek a törvény nem engedte meg, hogy elsőfokú határozatot hozzon, de amelynek albizottságai másodfokú hatá­rozatot hozhattak. A közigazgatási bizott­ság albizottságainak sokkal nagyobb volt a hatásköre és sokkal fontosabb volt a munkaköre, mint a közigazgatási bizott­ságé. Ezt az állapotot természetesen nem lehetett fentartani s azért, ha nem tud­nak, vagy nem akarnak olyan bizottsá­got szervezni, amelyik az önkormányzat biráló. Jhelyeslő, kezdeményező, egyszóval résztvevő jogát megteremtené az állami közigazgatás ágazatai mellett, akkor in­kább töröljék el az egész közigazgatási bizottságot. Az önkormányzat látszatára nincs szükségünk s ha nincs önkormány­zat, akkor tűnjenek el a nem léíező ön­kormányzat létét hazudó látszat-mtézmé­nyek is. Roosevelt arany-üzenete ,Az aranykészletek tulajdonjoga a kormányt Illeti meg4 Washington, január 15. Roosevelt e'nök üzenetet initézett a törvényhozáshoz az arany kérdésében. Az üzenet egyebek között ezekét mondja: — Miután már haladunk a méltányos ár­színvonal és az állandóbb vásárlási erejű dol­lár megvalósítása felé, további törvények meghozását kérem a pénzügyi és valutáris helyzet megjavítására. Az aranypénz szabad forgalmára nincs szükség és a pénzrejtege­tésre vezet, gyengíti a pénznem alapját. A kormány szükségesnek tartja külön törvény megszavazásával, hogy adjanak az Egyesűit Államok kormányának jogot minden amerikai tulajdonban lévő és pénzverésre használható aranykészletnek igénybevételére azzal a fel­tétellel, hogy ezért aranyra szóló kötelezvény-, nyel tartozik fizetni. E kötvény tebát arany-, készletük tulajdonjogát a kormányra ru­házza át. Világos, hogy a kormányt illeti az ország egész aranykészlete akár abban az esetben, ha növekednék a dollár értéke, ákár pedig, ha a dollár aramytartalmát a közjó erdekében csökkentenék. A kormány tulajdo­nában lévő egész aranykészlet állandó és szilárd aranyalapot jelent, amelynek mennyi­sége csak annyiban fog változni, amennyit a nemzetiközi mérlegek kiegyenlítése, vagy a világ aranykészleteinek ujabb elosztása ügyé­ben a jövőben kötendő nemzetközi egyezmé­nyek követelnek. Borzalmas replilögépszerencsétlenség Franciaországban Az Indókinai óriási gép lezutnnl és porráégeti — Héi utas meghalt Páris, január 15. Hétfőn este borzalmas re­pülőgépszerencsétlenség történt. Az Emeraude nevű hárommoioros repülőgép Corsigni mel­lett kiayulladt és lezuhant. A géppel együtt a bennülök szénné égtek. A repülőgépen utazót' Pasquier. Indo-Kina főkormányzoja, Ghau­mier, az aviatikai minisztérium igazgatója és felesége, egy pilóta, egy rádiós, tiszt és egy műszerész. Az Emeraude Indo-Kinából jövet zuhant le és égett porrá. Az eddigi megállapítás szerint a gép minden valószínűség szerint a villamos­vezetéknek vagy egy dombnak repült a vak­sötétben. A francia aviatika egyik büszkesége volt a gép. Azt akarták most vele bebizonyítani, hogy Franciaország és Indokina között rend­szeres légiforgalmat lehet lebonyolítani. liiulescu Gen/bew és Zágráb'han • Bukarestben nagy előkészületeket iesxnek a bolgár királyi pár fogadását a (Budajjesti tudósítónk telefon jelentése.) Bu- j gánkihallgatáson fogadia és ezalkalommal karestbol jelentik: Titulescu hétfőn dél- megbeszélték a genfi és a zágrábi konferencián után elutazott Genfbe. Előzőleg a király ma- I Románia részéről elfoglalandó állásnontot.

Next

/
Thumbnails
Contents