Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-10 / 280. szám

1933 december 13. DÉLMAGYARORSZÄG 3 93 tanyai gazdát csapot! be egy szélhámos fiataSember (A Délmagyarország munkatársától.) Kiskundorozsma környékén és a szegedi tanyákon egy fiatalember számos gazdát keresett fel és gyümölcsfacsemetéket kínált eladásra. A fiatalember, mint Horváth István újszeged! faiskolatulajdonos megbízottja matatkoz »tt be és előlegeket vett fel a leszállítandó gyümölcsfacsemetékre: kilencvenhárom helyen járt és tizezerszámra adta el a gyümölcsfacsemetéket. A gazdák megtévesztésére az ujszegedi faiskolatulajdonos hamisított cégjegyzésével ellátott rendelőlapokra vette fel a rendeléseket. A csalót éppen akkor sikerült leleplezni, amikor az egyik szegedkörnyéki gazdát többvagonos facsemete rendelésére akarta rávenni. A rendőrség megállapította, hogy a fiatalembert Dujnovics Istvánnak hívják, asztialossegéd, aki állandóan álneveket használt, legutóbb Knug András néven szerepelt. A facsemetéket 10 filléres áron kínálgatta és helvenkint 8—10 pengő előlegeket vett fel. Legutóbb Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunma jsán, Soltvadkerten és öttömösön követett el csalásokat és lopás miatt a kaposvári törvényszék is körözi. Szentesen tárgyalt egy okira'hamisítási pert a szegedi törvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt a szegedi ügyészség bonyolult 'bűnügyben adott ki vádiratot. Az ügyészség okirathamisitás vádját emelte Molnár-Farkar. Ignác, Piroska György és Sziklai Géza csongrádi lakosok ellen, akik a vád szerint 37 hold föld ajándékozási szerződését meghamisították. A sértett Molnár-Farkas Ignácné volt, akinek a feljelentésére indított eljárást az ügvészség. Az ügyben 23 tanú kihallgatása vált szükségessé, niíért is a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa Szentesen, az ottani járásbíróságon tartotta meg a bünper tárgyalását. A törvényszék --eggeltől délig hallgatta ki a tanukat. majd a perbeszédek következtek. Rövid tanácskozás után Ítéletet hirdetett a bíróság és mindhárom vádlottat felmentette a vád alól. Megállapítja az Ítélet, hogy a vádlottak bűnössége mellett nem merült fel megnyugtató bizonvíték. A felmentő Ítélet jogerős. K A R r A C s o N Y R A ÉRDEKES könyvek, játékok, képeslapok, bélyegalbumok .iróasztalkészletek, töltőtollak, modern levélpapírok, amatőr-albumok. játék-kártvák, bridgetömbök, karácsonyfadíszek és sok más alkalmas ajándéktárgy. Megb^ató gramofonok nagy választékban (alkalmi vételek is) Hantjlemezujdonságok His Masters, Columbia, Polydor, Kristály, Ultraphon, Durium lemezeken P 1.95től. „Dubarry" „Sült galamb" „Pardon tévedtem" „Rákóczi induló" „Iza néni" „Tessék beszállni" „Tessék kiszállni" „Szibill" „Császári udvar" stb. sláger felvételei. Angol és német újdonságok. Miivé?zlemez kiárusítás P 1.-től. városi nyomda rt. KÁRÁSZ UCCA 9. STTlc A hosszúság egysége. S/TZcxz -artOt? Az áramfogyasztás eqvsége. //tí'OL Ccvm&n ? A fényteljesítmény egysége. Kis áramfogyasztás — nagy fényteljesítmény: ez a gazdaságos izzólámpát Változatok a pénz körül Irta TONELLI SÁNDOR. Ismétlem, a pénz kifejezést ezúttal nem a közgazdasági értelemben vett pénz megjelölésére használom, hanem ezen elnevezés alá foglalom a bankjegyet, államjegyet és általában mindazokat a névértékkel biró eszközöket is, melyeket az államhatalom rendelkezése alapján csereeszköznek és értékmérőnek használunk. Tudom, hogy nagyon furcsán hangzik, ha valaki ezzel a szóval kezd egy cikket: „Ismétlem." A példát és a jogot azonban attól a városi tanácsnoktól veszem, aki mint első előadó, a tanácsülésen igv kezdte a referádáját: — A szőnyegen forgó analóg esetet kívánom előadni... Egyénileg mentségemre szolgál, hogy a fentebbi fogalmi meghatározást néhány hét e'őtt egy cikkemben már alkalmaztam, tehát a definíció nálam tényleg ismétlés. Nem ismétlés ellenben, ami alábo következik: A pénz körül tulajdonképen csak kétféle változat képzelhető. Vagy csökken az értéke; vagy emelkedik. A harmadik eset, mikor állandó az értéke, változatnak nem tekinthető. A pénz értéke akkor csökken, mikor nagyon sok van belőle. A sok természetesen nem az egyesekre hanem az egész országra vonatkoztatva értendő. Ez közönségesen az infláció idején szokott megtörténni, amit az elmúlt évek tapasztalataiból nagvon jól ismerünk. Amerikában a jelen generáció még nem ismerte, most Roosevelt elnök gyakorlati oktatást ad belőle. Az a nemzedék, amely a hatvanas években végigcsinálta a szecessziós háború idejének nagy inflációját, már legnagyobb részben nincsen az élők között. Próbáljuk a gyakorlati tapasztalatok alapján elméletileg összefoglalni az infláció jelenségeit. Mindenekelőtt a pénzmennyiség szaporodik és az árak emelkednek. Az árak emelkedése azonban nem történik egyenletesen és nem tör-énik abban a mértékben, mint ahogy a pénz szaporodik. A drágulás rendszerint a legfontosabb szükségleti cikkeknél, amelyeket leginkább keresnek, elébe vág a pénzmennyiség szaporodásának és meghaladja a pénzérték devalválódásának mértékét. A drágulás következményeit mindenki igyekszik másokra áthárítani. Legkönnyebb az átháritás azoknál, akik maguk termelnek és különböző árukat visznek a piacra. Ezek azonban a maguk személyében egyúttal fogyasztók is s a másik oldalon ők is megérzik a drágulást. Hogy hasznúi van-e az inflációból. attól függ. hogv több-e a termelésük, mint a maguk és családjuk szükséglete. Normális tételként azt lehet felállítani hogy a városi kisembernek nincs haszna az inflációból s a haszon csak a termelés nagyságának mértékében jelentkezik és növekszik. Az árak emelkedésének egyik legfontosabb oka ilyen inflációs időkben az, hogy a pénzérték még további elértéktelenedésétől való féltében mindenki igyekszik pénzkészletéi árukba fektetni s igv mesterségesen fokozza az áruk utáni keresletet. A bérek és fizetések emelkedése elmarad az árak emelkedese mögött. Ez érthető, mert az, aki munkásokat, vagy egyéb alkalmazottakai foglalkoztat, igyekszik az áremelkedés hasznát magának megtartani. A munkás és alkalmazott tehát rosszul jár. Épenigy rosszul jár azonban a szellemi foglalkozást űzők rétege is, mert ők nem primér szükségleteket állítanak elő, tehát nehezebben tudják az áremelkedést követni. Legrosszabbul járnak a fixfizetéses állami alkalmazottak, mert az állam, amely csinálja az inflációt, nehézkes apparátusával legutoljára alkalmazkodik az infláció következéseihez. Mindenki, aki normális időben takarékba rakta a pénzét, aki nélkülözött, hogy öregségére legyen valamije, aki bizrtosltást kötött és fizette a részleteket, akinek életjáradéka van, infláció esetén elveszti pénzét vagy megsemmisülni látja létfenntartásának alapjait. Az infláció ezért megöli a takarékossági erényeket. Kétségtelen, twn. akinek az infláció és a pénz értékcsökkenése használ. Ide tartoznak elsősorban mindazok, akiknek tartozásaik vannak és olcsó pénzben könnyen tudnak adósságaiktól szabadulni. A háború utáni esztendőkben voltak esetek, mikor egy kocsiderék tökkel ki lehetett fizetni egy kisebb bírAjándékok minden alkalomra üveg, porcellán és főzőedényeket, konyhafelszerelési eszközöket, diszmflárut nagy választékban olcsón ad önnek az EOÉnycsarnOK Mkatále'aí és ilüöEivtiket °Peftrea Henrik férfi szabósága Kígyó u. 3. Feketesas u. sarok STRAPA ÖLTÖNYÜK mérték után •lié4» szátTV 4S pengőtől kaphatót