Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-10 / 280. szám

1933 december 13. DÉLMAGYARORSZÄG 3 93 tanyai gazdát csapot! be egy szélhámos fiataSember (A Délmagyarország munkatársától.) Kis­kundorozsma környékén és a szegedi tanyákon egy fiatalember számos gazdát keresett fel és gyümölcsfacsemetéket kínált eladásra. A fia­talember, mint Horváth István újszeged! fa­iskolatulajdonos megbízottja matatkoz »tt be és előlegeket vett fel a leszállítandó gyümölcs­facsemetékre: kilencvenhárom helyen járt és tizezerszámra adta el a gyümölcsfacsemetéket. A gazdák megtévesztésére az ujszegedi faisko­latulajdonos hamisított cégjegyzésével ellátott rendelőlapokra vette fel a rendeléseket. A csa­lót éppen akkor sikerült leleplezni, amikor az egyik szegedkörnyéki gazdát többvagonos fa­csemete rendelésére akarta rávenni. A rendőrség megállapította, hogy a fiatalem­bert Dujnovics Istvánnak hívják, asztialosse­géd, aki állandóan álneveket használt, legutóbb Knug András néven szerepelt. A facsemetéket 10 filléres áron kínálgatta és helvenkint 8—10 pengő előlegeket vett fel. Legutóbb Budapes­ten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunma jsán, Solt­vadkerten és öttömösön követett el csalásokat és lopás miatt a kaposvári törvényszék is kö­rözi. Szentesen tárgyalt egy okira'hamisítási pert a szegedi törvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány nappal ezelőtt a szegedi ügyészség bonyo­lult 'bűnügyben adott ki vádiratot. Az ügyész­ség okirathamisitás vádját emelte Molnár-Far­kar. Ignác, Piroska György és Sziklai Géza csongrádi lakosok ellen, akik a vád szerint 37 hold föld ajándékozási szerződését meghamisí­tották. A sértett Molnár-Farkas Ignácné volt, akinek a feljelentésére indított eljárást az ügvészség. Az ügyben 23 tanú kihallgatása vált szükségessé, niíért is a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa Szentesen, az ottani járásbí­róságon tartotta meg a bünper tárgyalását. A törvényszék --eggeltől délig hallgatta ki a ta­nukat. majd a perbeszédek következtek. Rövid tanácskozás után Ítéletet hirdetett a bíróság és mindhárom vádlottat felmentette a vád alól. Megállapítja az Ítélet, hogy a vádlottak bű­nössége mellett nem merült fel megnyugtató bizonvíték. A felmentő Ítélet jogerős. K A R r A C s o N Y R A ÉRDEKES könyvek, játékok, képeslapok, bé­lyegalbumok .iróasztalkészletek, töl­tőtollak, modern levélpapírok, ama­tőr-albumok. játék-kártvák, bridge­tömbök, karácsonyfadíszek és sok más alkalmas ajándéktárgy. Megb^ató gramofonok nagy választékban (alkalmi vételek is) Hantjlemezujdonságok His Masters, Columbia, Polydor, Kristály, Ultraphon, Durium leme­zeken P 1.95től. „Dubarry" „Sült galamb" „Pardon tévedtem" „Rákóczi induló" „Iza néni" „Tessék beszállni" „Tessék kiszállni" „Szibill" „Császári udvar" stb. sláger felvételei. Angol és német újdonságok. Miivé?zlemez kiárusítás P 1.-től. városi nyomda rt. KÁRÁSZ UCCA 9. STTlc A hosszúság egysége. S/TZcxz -artOt? Az áramfogyasztás eqvsége. //tí'OL Ccvm&n ? A fényteljesítmény egysége. Kis áramfogyasztás — nagy fényteljesítmény: ez a gazdaságos izzólámpát Változatok a pénz körül Irta TONELLI SÁNDOR. Ismétlem, a pénz kifejezést ezúttal nem a közgazdasági értelemben vett pénz megjelö­lésére használom, hanem ezen elnevezés alá foglalom a bankjegyet, államjegyet és általá­ban mindazokat a névértékkel biró eszközö­ket is, melyeket az államhatalom rendelkezé­se alapján csereeszköznek és értékmérőnek használunk. Tudom, hogy nagyon furcsán hangzik, ha valaki ezzel a szóval kezd egy cikket: „Ismét­lem." A példát és a jogot azonban attól a váro­si tanácsnoktól veszem, aki mint első előadó, a tanácsülésen igv kezdte a referádáját: — A szőnyegen forgó analóg esetet kívánom előadni... Egyénileg mentségemre szolgál, hogy a fentebbi fogalmi meghatározást néhány hét e'őtt egy cikkemben már alkalmaztam, tehát a definíció nálam tényleg ismétlés. Nem ismét­lés ellenben, ami alábo következik: A pénz körül tulajdonképen csak kétféle változat képzelhető. Vagy csökken az értéke; vagy emelkedik. A harmadik eset, mikor ál­landó az értéke, változatnak nem tekinthető. A pénz értéke akkor csökken, mikor nagyon sok van belőle. A sok természetesen nem az egyesekre hanem az egész országra vonatkoz­tatva értendő. Ez közönségesen az infláció idején szokott megtörténni, amit az elmúlt évek tapasztalataiból nagvon jól ismerünk. Ame­rikában a jelen generáció még nem ismerte, most Roosevelt elnök gyakorlati oktatást ad belőle. Az a nemzedék, amely a hatvanas években végigcsinálta a szecessziós háború idejének nagy inflációját, már legnagyobb részben nincsen az élők között. Próbáljuk a gyakorlati tapasztalatok alap­ján elméletileg összefoglalni az infláció jelen­ségeit. Mindenekelőtt a pénzmennyiség sza­porodik és az árak emelkednek. Az árak emelkedése azonban nem történik egyenlete­sen és nem tör-énik abban a mértékben, mint ahogy a pénz szaporodik. A drágulás rendsze­rint a legfontosabb szükségleti cikkeknél, ame­lyeket leginkább keresnek, elébe vág a pénz­mennyiség szaporodásának és meghaladja a pénzérték devalválódásának mértékét. A drágulás következményeit mindenki igyekszik másokra áthárítani. Legkönnyebb az átháritás azoknál, akik maguk termelnek és különböző árukat visznek a piacra. Ezek azonban a maguk személyében egyúttal fo­gyasztók is s a másik oldalon ők is megérzik a drágulást. Hogy hasznúi van-e az infláció­ból. attól függ. hogv több-e a termelésük, mint a maguk és családjuk szükséglete. Normális tételként azt lehet felállítani hogy a városi kisembernek nincs haszna az inflációból s a haszon csak a termelés nagyságának mérté­kében jelentkezik és növekszik. Az árak emelkedésének egyik legfontosabb oka ilyen inflációs időkben az, hogy a pénz­érték még további elértéktelenedésétől való féltében mindenki igyekszik pénzkészletéi árukba fektetni s igv mesterségesen fokozza az áruk utáni keresletet. A bérek és fizetések emelkedése elmarad az árak emelkedese mögött. Ez érthető, mert az, aki munkásokat, vagy egyéb alkalmazottakai foglalkoztat, igyekszik az áremelkedés hasz­nát magának megtartani. A munkás és al­kalmazott tehát rosszul jár. Épenigy rosszul jár azonban a szellemi foglalkozást űzők réte­ge is, mert ők nem primér szükségleteket állí­tanak elő, tehát nehezebben tudják az áremel­kedést követni. Legrosszabbul járnak a fixfi­zetéses állami alkalmazottak, mert az állam, amely csinálja az inflációt, nehézkes appa­rátusával legutoljára alkalmazkodik az inflá­ció következéseihez. Mindenki, aki normális időben takarékba rakta a pénzét, aki nélkülözött, hogy öregsé­gére legyen valamije, aki bizrtosltást kötött és fizette a részleteket, akinek életjáradéka van, infláció esetén elveszti pénzét vagy megsem­misülni látja létfenntartásának alapjait. Az infláció ezért megöli a takarékossági erénye­ket. Kétségtelen, twn. akinek az infláció és a pénz értékcsökkenése használ. Ide tartoznak elsősorban mindazok, akiknek tartozásaik vannak és olcsó pénzben könnyen tudnak adósságaiktól szabadulni. A háború utáni esztendőkben voltak esetek, mikor egy kocsi­derék tökkel ki lehetett fizetni egy kisebb bír­Ajándékok minden alkalomra üveg, porcellán és főzőedényeket, kony­hafelszerelési eszközöket, diszmflárut nagy választékban olcsón ad önnek az EOÉnycsarnOK Mkatále'aí és ilüöEivtiket °Peftrea Henrik férfi szabósága Kígyó u. 3. Feketesas u. sarok STRAPA ÖLTÖNYÜK mérték után •lié­4» szátTV 4S pengőtől kaphatót

Next

/
Thumbnails
Contents