Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-05 / 276. szám

s delmagyarorszag 1933 december 5. ttk a szocialisták a miniszterelnök felé. — Megvallom, hogy a kényszer nyugdijszakaszt magam szorgalmaztam — folytatta a miniszterelnök — de mindjárt hozzáteszem, hogy a biróság függetlenséS

ét én és a kormány is magasra tartjuk. „ javaslatban olyan intézkedés történt, hogy vissza ne lehessen élni ezzel a szakasszal. Intézkedéseimben ne keressenek pártpolitikát A jegfyző jelentette, hogy a javaslat mellett senki sincs feliratkozva. Az ellenzék gúnyosan emlegette, hogy senkisem nkar a jnvnslat mellett beszélni. A rend csak hosszabb idő múlva állt helyre. H e g'y m e g i Kiss Pál szerint a meg nem felelő tisztviselő eltávolítására most is meg van a mód, emiatt nincs szükség erre a javaslatra. Nem fogadta el a javaslatot. A napirendnél Milotav István szólalt fel. Gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor angliai tevékenysége — mondotta — a magyar revízió ügyét szolgálja, mindenki érdeklődést és rokonszénvét váltotta ki. Pártkiilönbség nélkül együttérzéssel kell kisérnünk a-okat, akik folytatják ezt a küzdelmet külföldön. Az ülés 9 órakor végződött. Karácsonyra kézinanMt! „Fonalakból fO, góbiin képekből, szőnyegekből előirt árból. es Minden vásárlónak a'ánriákba! vegyen kedveseinek 20-30 és 500/o engedmény az Fáy Margit, Kígyó ucea 5. sr-én afAndékcsoman! rablnni kereskedelmi miniszter Wlmmer FOlöp félszázados munkásságáról (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délelőtt tartották meg a kereskedelmi minisztériumban a decemberi kamaraközi értekezletet, amelyen mind a két kamara elnöke és főtitkára megjelent, de megjelentek a kereskedelmi minisztérium képviseletében dr. Lukács ödön miniszteri tanácsos is. Az értekezleten Fabin y i kereskedelmi miniszter elnökölt, aki megemlékezett W i m m e r Fülöp félszázados jubileumáról. Elismerő szavakkal méltányolta Wimmer Fülön érdemeit, amelyet a magyar közgazdasági életben szerzett munkásságavaj. Elmondotta, hogv a szegedi kenderfonógyárat ötven évvel ezelőtt vette át és az akkor még kisméretű vállalatból olvan üzemet alkotott, amely a szakmában ma Európa első üzeme. Hivatkozott arra, hogv Wimmernek igen fontos szerepe volt Szeged közéletében Is és nz összes magyar kamarák nevében azt a kívánságát fejezte ki, hogy még sokáig folytassa közhasznú, eredményes munkásságát. A kereskedelmi miniszter nagy tetszéssel fogadott megemlékezését Wimmer Fülöp megilletődve, hálás szavakban köszönte meg. Kijelentette, nincs semmi különösebb érdeme, mert amit elért, azt jelentékeny részben munkatárI sainak köszönheti, örömmel teljesiti a miniszternek azt a kívánságát, hogy maradjon meg továbbra is a helyén, ezt annál szivesebben megteszi, mert tudja, hogy pozíciójában nem áll senkinek az útjában, nem veszi el senkinek sem a kenyerét. Ha megválna állásától, azzal még egy ötvenpengős fizetésű tisztviselő számára sem nyitna utat, állásában viszont még kamatoztathatja ugy a vállalata, mint a közgazdasági élet javára azokat a tapasztalatokat, amelyeket hatvannégy éves közgazdasági pályáján szerzett. Ebből a hatvannégy évből ötvenet töltött a szegedi kenderfonógyár élén. Wimmert beszéde után a kamaraközi értekezlet résztvevői hosszan tartó, meleg óvációban részesítették. Mikulásra—Karácsonyra óriási árengedmények PfliMk Te«'»ére"cnM R gyászotok ezrei kisérték el ntelsi ltjára Miklós Undort, a magyar uiságirás nagy halottjót (Budapest, december 4. Az egész magyar társadalom mélységes részvéte vette körül a tragikusan megrázó Hirtelenséggel elhunyt Miklós Andor főszerkesztőnek, Az Est-lapok vezérének ravatalát. A koszorúk százai érkeztek a koporsóhoz, a részvéttáviratok ezrei Az Est-hez és a lesújtott családhoz. Vasárnap rendkívüli ülést tartott a Magyar Újságírók Egyesülete, amely az ülést a nagy magyar ú jságíró emlékének szentelte. Lázár Miklós főszerkesztő, országgyűlési képviselő mondott beszédet a legnagyobb magyar ujságvállalat megalapítójáról és irányítójáról. — Nincs az a világnézeti ellentét, — mondotta — politikai szenvedély, életfelfogási különbség, személyi gyűlölet, " nemtelen irigység, amely e ravatal előtt tagadná, hogy Miklós'Andor, Az Est-lapok főszerkesztője, a magyar közélet elmúlt három évtizedének vezéregyénisége volt. Az újságírói hivatás csatamezején elesett bajtársunkat nem származás, nem ráng, nem vagyon előnyei vitték előre pályáján. Amit elért, amivé lett, epredül és kizáróan tehetségének, energiájának, önbizalmának, szárnyaló képzeletének és olthatatlan munkaszeretetének köszönhette. Ki tudja ma megérteni, felbecsülni azt a nvereséget és értéket, amit lapjai, nyomdái, könyvkiadóvállalatai, ipartelepei a magyar művelődésnek jelentetlek? Ebben az emberben az elnyűhetetlen agilitás, az ujságirótermészet őrök nyugtalansága egyesült a legnagyobbstilü ipari kapitány gyakorlatiasságával és céltudatosságával. Hétfőn délután kisérték cl utolsó útjára Miklós Andort a Kerepesi-temetőbe. A temetésen a gyászolók ezrei és ezrei jelentek meg, a végtisztesség a legmélyebb álíalanos részvét képét mutatta. A politikai, társadalmi és irodalmi, valamint művészeti és közgazdasági világ kitűnőségei igen nagy számban jelentek meg, sok százan voltak azok is, akik életében valami jót tett. A koporsó mellett foglaltak helyet családjának tagjai. A kormányt bárcihází Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, a fővárost Huszár Aladár főpolgármester képviselte. Megjelent Hereieg Ferenc, Molnár Ferenc. Ugrón Gábor, gróf P á 1 f y Miklós. L é g r á d v Ottó. Márkus Miksa és számosan má«ok. Ott voltak a ravatalnál Az Est-lapok és vállalatok összes szerkesztői, munkatársai, tisztviselői és munkásai. Nemes Antal cimzetes püspök, szentelte be a koporsót az Operaház énekkara énekelt. Az egyházi szertartás után Földy Mihály lépett a ravatal elé és búcsúzott el az elhunyttól Az Est-lapok nevében. — Főszerkesztő Ur! Mintegy hatezer munkása nevében — mondotta — ősi emberi szokás szerint szenvedés kötelességét kell most itt teljesítenem. De minek a beszéd, amikor nem hallja szavunkat, akiről és akihez szólunk. Az a zseni, aki egy hangos szónál is többre becsülte a leghalkabb cselekedeteket, az az' erkölcsös ember, aki millió és millió betű és név között sohasem engedte leírni a saját nevét. Dr. Preznovszky Ivan, a lapkiadó intézmények nevében búcsúzott. • Dr. Boros László szerkesztő az újságíró egyesület nevében mondott beszédet. — Amikor itt állok, hogy búcsúzzam Tőled Miklós Andor, elvetve e tragédia roppant arányait, amelyet e ravatal takar, szívszorongva keresem a bus sujtásos magyar szavakat, hogy méltó legyek a nagy gyászhoz és a nagy halotthoz, a magvar újságírás örök büszkeségéhez. Váratlanul ért a halál híre bennünket, de mégis azt kell mondonunk Tisza István szivaival: „Nem történhetett más." A gyászbeszédek után kocsikra rakták a nagyszámú koszorút és virágcsokrot, maid megindult a menet a mauzóleum felé, amelynek közelében ideiglenes kriptában helyezték nyugovóra Miklós Andor érckoporsóját. 22 fokos hideg Turkevén Budapest, december 4. A hirtelen beálló hideg Budapesten két halálesetet okozott. Vasárnap délután a Jiinnies-ucca 4. számú ház kapualjában egy 60—70 éves asszonvt találtak. Megfagyott a nagy hidegben. Csepelen a Vágóhid-uccában az uccán egy idős férfi holttestére akadtak. Az orvos megáJlapitotta, hogy halálát faayds okozta. Az utolsó negyvennyolc ór* alatt fokozód A erős szél kísérte a hideget, amely vasárnap reggel minusz 10—13 közötti hőmérsékleteket hozott. Hétfőre virradó éjszaka még erősebh lett a fagy, több helyen 15—20 fokra szállt a talaj mentén a fagypont alá. Budapesten reggel minusz 11 fokot mértek. A fagyrekordot Turkeve érte el, ahol másfél méter magasságban minusz 15, a tálai men'.én 22 fok volt a hideg. Az ország keleti feliben, különösen a Tiszántúl északi részében a Nyírségben szombat estétől vasárnap délutánig vihar erősségű szél kisérte hideget. A fagynak ilyen korai és ilyen erőteljes betörése december elején a ritka esetek közé tartozi' Asz olvasó rovatai Tekintetes Szerkesztőségi Szíveskedjék helyet adni b. lapjában, hogy egyetmást elmondhassak a kisvasutról. A kisvasúton van egy rész, amely kalauzok részére van fönntartva, de mivel megjelölve nincs, a ritkábban utazók ezt nem tudják és igen csak oda ülnek le. Hogy az már hány esetben adott alkalmat veszekedésre, azt kimondani sem lehet, mert a kalauz, ahelyett, hogy udvariasan elküldené az utast, rátámadt. A le- és fölszállásnál pedig előfordult, hogy a kalauz megállt a lépcsőn és ha valaki ott akart le- vagv fölszállni, a legudvariatlannbb hangon szólt: „Itt nem lehet menni, itt „Én" állok!" Udvariasságot és figyelmet kérünk a kisvasuton is! Tisztelettel (aláírás.) Magyar film Mélyen tisztelt Szerkesztőségi Mint régi előfizető, tisztelettel kérem, szíveskedjék alábbiaknak az „Olvasó rovatá"-bnn helyt adni. Érthetetlen a szegedi mozik eljárása, hogy miért nem adják elő ,.A bor" cimü magyar filmet, mikor pedig a magyar .;észitm én veknek nagy sikerük van? Ez a film nemcsak izig-vérig magyar, de igen sikerült alkotása a magyar filmiparnak, amelynek előadásával nem hozna áldozatot a mozi, mert amellett, hogy egész biztosan kasszadarab lenne, a közönség is ki volna elégítve azok után a silány idegen nyelvű tákolmá íyok után, amelyeket a mozik gyakran műsorra tűznek. Szívességét előre is megköszönve, vagyok mély tiszteletlel: F M. óra, éVezer Tört aranv. ezüst h Mikulás! ajándékok részletre is legolcsóbban TÓTH órásnál E fínyös ABC beszerző«. TTölosey n 7 Javítóműhely