Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-05 / 276. szám

OED, Sserke*siM«g: Somogyi uccu -I l-m Telefon: 25-33.'KIndóhlTntol, kHlc«Hnk<lnyríAr «s teqytrodn Aradi nccn 8. Teleion s 13-<H>. - Nyomda : L«W l,lr»A» neca 1t>. Telelőn : I3^-oO TATlrnlI Kedd, 1933 dec. 5. Ára 12 fillér ^^ I*. évfolyam. 2T4. «2. ELÚFIZETESi Havonta helyben 3.ZO. vidéken 6» Budapesten 3.00, kUli«ld»n •-40 penqfl. + Egye* izAm Ara hétköi­nap 12, voíAr- «9 Ünnepnap ÍO illl. Hlr­delételc felvitele tarlia szerint. Meolr­Innl hMtO klv«lel«vel nnnontn rennel Követendő példa Simor hercegprímás nevét ismeri a leg­újabb nemzedék is. Ismerik valamennyire Meszlényi Gyula szatmári püspök nevét is. Ez a két főpap a szereplője egy kedves kis történetnek, amely abban az időben játszó­dott le, amikor Meszlényi nem volt még püs­pök, hanem mint plébános tevékenykedett Komárom közéletében. Ezt a közéletet ak­kortájban különösen az izgatta, hogy milyen uton-módon lehetne hozzájutni leány­iskolához. A komáromi iányos szü­lők ugyanis elképzelni se tudtak nagyobb sérelmet, mint azt, hogy leányai­kat, kik majdan álmodozva fognak várakozni a mesebeli herceg eljövetelére, vagy nem tud­ják kellően kiképeztetni, vagy kora fiatalsá­gukban idegenbe kénytelenek adni. A lányos szülők izgalmát átvette minden komáromi közéleti tényező. A lányiskola hiánya leg­alább olyan nagy sérelme volt a csendes du­nántuli városkának, mint amekkora sérelme most az egész csendes vidékecskének, hogy havonkint legalább egy hétig az ország min­den részéből féláru jeggyel lehet utazni Nagy­Budapestre. Már most mit csináltak a komá­romiak? Elmentek a többi között Simor her­cegprímáshoz. Meszlényi tolmácsolta a sé­relmüket és kérelmüket. A bíboros meghall­gatta a szónokot, azután igy felelt: — Szívesen segítelek benneteket, arról is lehet beszélni, hogy esetleg felépítem az is­kolát, de legalább a belső felszerelés­hez járuljatok hozzá valamivel. A küldöttség tagjai összenéztek. Meszlényi ^edig tiszteletteljes jámborsággal válaszolt: — ígérhetem eminenciádnak a komáromi nők nevében, hogy a legszükségesebb belső felszerelésről, vagyis a leánygyermekekről bőven fognak gondoskodni. Hát ez az kérem. Valaki, nevezzük talán korszellemnek, bőven gondoskodott arról, hogy legyen elég vidéki kereskedőnk. Valaki, a találó rövidség kedvéért nevezzük ki ezt a valakit is korszellemnek, arról is gondosko­dott, hogy a vidéki kereskedők mégse szapo­rodjanak el jobban, mint a sérelmeik. A tet­tes a jelen esetben nem olyan könnyen meg­állapítható valaki, vegy valami, mint a komá­romi esetben. A sajtó egy része minden eset­re állandóan hangot ad ezeknek a sérelmek­nek. Amelyek, nem a sérelmet közvetlenül el­szenvedő kereskedők, hanem az egész vidéki társadalom, tehát közel millió magyar sé­relmei. Értekezleteken, gyűléseken, deklará­ciókon még se jutott tul ez a hét millió ma­gyar. A mozgalom kereteihez nem tudta elő­teremteni a belső felszerelést. Mig most a debreceni kereskedők megmutatták azt az uj utat, acselekvések útját, amely­re lépni kell a kereskedőknek is és a legele­mibb jogaiban megbolygatott minden más társadalmi rétegnek, ha élni és boldogulni nkar. Kérelmezés akár levélben, akár sürgöny­ben, nem talált meghallgatást. Különös kegy­nek kell tekinteni, ha egyáltalán — válaszol­tak. Válaszbélyeg melléklése esetén is. Ezzel szemben az idén ősszel olyan bőkezűen ont­ják a budapesti féláru vasúti utazás kedvez­ményét, mint még soha. Itt már csak egy se­gít. Ha a tiltakozók közé beáll Budapest is. Abban azonban, hogy ez bekövetkezzék, túl­ságosan még se lehet bizni. Marad tehát, mint most már föltétlenül és halaszthatatlanul kö­vetendő ut, a debreceni. Kérem szépen, eleink nem hiába nyúltak az adómegtagadás jogához. Mi lenne például, ha az a kereskedő, akinek fizetőképességét kormányintézkedé­sek gyengítik, kormányintézkedést kérne köz­kötelességeinek az enyhitésére és a lerovás halasztására. Azután itt van a másik eset. En­nek nincsenek történelmi előzményei. De tör­ténelmi név — Klebelsberg Kuno — ajánlot­ta. Élőszóval is. Cikkekben Is. Könyvben is. A politikai felfogás, különösen a pártállás mellett domináló szerepet kell betöltenie a hivatásának szentelt képviselői életben a vá­rospolitikai, a gazdasági és kulturális hitval­lásnak. Már régen meg kellett volna szervez­ni Szeged, Vásárhely, Miskolc, Debrecen, Pécs, Makó, Győr és többi város országgyű­lési és felsőházi képviselőit városi program­mal. Ezt a szervezést elvégezhette volna és elvégezhetné a kereskedő és iparos tár­sadalom is. Mégis csak pipogyaság tűrni, hogy a városi érdekek képviseletére hivatott közéleti oszlopok passzivitása, esetleg csen­des asszisztálása mellett érjék állandóan sé­relmek a — városokat. A debreceniek helyes irányban tapoga­tódznak. De csak tapogatódznak. Azt a szel­lemet, amely az elhatározásukban megnyil­vánul, el kell mélyíteni. Ez azonban csak egy módon lehetséges. Végre cselekedni. Csele­kedni. Cselekedni. Liivinov az olasz hiválynáí Róma, december 4. MussoliniésLitvi­nov között vasárnap délben folyt le az első tanácskozás a Palazzo Veneziában. Az olasz kormányfőn kivül S u v i c h olasz külügyi ál­lamtitkár vett részt a megbeszélésen. Minthogy a tárgyaló felek közül senki sem tett nyilatko­zatot, semmi közelebbit sem lehet tudni, hogy miről folyt a tanácskozás. Vasárnap este az orosz külügyi népbiztos tiszteletére bankett volt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ró­mából jelentik: Viktor Emánuel király hétfőn délelőtt 11 órakor magánkihallgatáson fogadta Litvinov orosz külügyi népbiztost. Most tör­tént meg először, hogy orosz népbiztos audien­cián jelent meg koronás uralkodónál. A kihall­gatás külsőségei a legnagyobb ünnepélyességgel folytak le. Napy izgalomban tárgyalja a Ház a nyugdIJJavaslatot Gömbös miniszterelnök feltűnő Kijelentései a tisztviselő­kérdésről és a parlamentárizmusról A n d a h á z i-K a s n y a Béla szintén beje­lentette a gyűléssel kapcsolatban mentelmi jog­sérelmet Ezután W o 1 f f Károly szólalt fel. Nem tart­ja időszerűnek és nem lát semmi törvényszerű okot sem arra, hogy 3.5 milliós áldozatot kö­vetel a kormány a tisztviselőktől. A kereskedők (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház hétfői ülésének váratlan eseménye Göm­bös miniszterelnök Felszólalása volt, aki a nyug­dijlörvényjavaslat vitája során érdekes kijelenté­seket tett a tisztviselökérdéssel kapcsolatban. Ér­dekes kijelentést tett a miniszterelnök a parlamen­tárizmus kérdéséről is. Előrelátható, hogy a mi­niszterelnöknek ezek a kijelentései széleskörű vi­tára fognak alkalmat adni. Az ülésről részletes jelentésünk a következő: Budapest, december 4. A képviselőház hétfő délutáni ülésének elején az elnök meleg szavak­kal emlékezett meg az elhunyt G r a e f f 1 Jenő munkásságáról. A Ház ezután harmadszori ol­vasásban elfogadta a Nemzeti Bank alapszabá­lyainak módosításának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot A nyugdí j javaslat vitá jának hétfői első szó­noka B e r k y Gyula volt. Elismeri, hogy a ja­vaslatnak vannak vitatható részei, de minden­kinek és minden politikusnak meg kell ha jolnia az egyetemes szempontok előtt, ha kell a nép­szerűség árán is. A legfőbb ok itt is a trianoni békeszerződés. Berky itt megemlékezett arról hogy Angliában a revízió ügyével kapcsolat­ban Eckhardt Tibor milyen nagv szolgálatokat tett a nemzetnek és hogy Bethlen István gróf angliai elóadása rátelte a koronát az »gö*z re­vízió« mozgalomra. Az egész világ közvélemé­nyét ráterelte erre a legfontosabb magvar kér­désre. Ezután Di iűch ftdon be felentette mentelmi Jcga mertsérté^é! az al"vői svüle.sea történti kkel kapcsolatban. n' srlefewn ismertette »z »llen« megkísérelt re­volverei merénylet részleteit és iparosok is azt kívánják, hogy a tisztviselő fizetése megmaradjon. Törődni kell a tisztvise­lők hangulatával, biztosaknak kell lennünk ab­ban, hogyha a német forradalom elérkezik He­gyeshalomig, akkor minden magyar szive-lelke teljes erejével ragaszkodjék a magvar állam­hoz. Ezután Gombft-, miniszterelnök J állt fel szólásra. A javaslat az egész kormányé — mondotta. Nemcsak a tisztviselőtársadalom, hanem más társadalmi osztály is súlyos terhek alatt nyög. — őszintén megmondom — folytatta —, hogy Wolf Károly nem volt objektív. Nincs társadal­mi réteg Magyarországon, amelytől áldozatot ne követelne az állam. Harmóniát és nem disz­harmóniát kell teremteni. £n is voltam ellen­zéki és szélsőséges álláspontot hirdettem, de én csak a nemzet egvetemesérdekeit szolgáltam. A parlament nem lehet vicces emberek terrénu­ma. Ha a parlament komoly kérdések­ben viccelődik, ha nem tárgyilagos ha tudatosan maga alá ássa pozí­cióját, akkor nem tudom, felelős államférfinek mi kell. hojíy legyen az «¡határozása. Állandó zai ^ baloldalon: Ahál Ahá! — kiáltoz-

Next

/
Thumbnails
Contents