Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-29 / 294. szám

f333 december 29. DÉC1WAG7ARORSZAG 5 Pénzpótlö bőrtok, „árucsekkek" és a szegedi kereskedők A Kereskedők Szövetsége pénteken foglalkozik az árucsereforgalml társaság elleni panaszokkal (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi kereskedők rövidáru- és ékszerészszakosz­tályának megbízottai csütörtökön délelőtt pa­naszt tettek a kereskedők szövetségének elnö­kénél. Vértes Miksa kormányfőtanácsosnál, hogy a „Szegedi Arucsereforgalmi Társaság" 20 és 50 filléres, továbbá 1, 5 es 10 pengő érték, ben pénzpótló bánokat bocsájtott ki és ezeket a bonokat, amelyeket árucsekknek neveznek, a itársaság keretébe tartozó kereskedők fizetés el­lenében elfogad ják. Azt is sérelmezték a panasz­tevők, hogy a társaság tagjai alkalmazottaikat is ilyen árucsekkekkel fizetik és állítólag kény­szerítik az alkalmazottakat, hogy a bonokat csakis a társaság keretébe tartozó kereskedők­nél váltsák be árura. A Szegedi Kereskedők Szövetsége a panaszt pénteken nagytanácsi ülésen tárgyalja és an­nak határozatához képest teszi majd meg a további lépéseket. A bejelentéssel kapcsolat­ban Vértes Miksa, a szövetség elnöke a kővetkezőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: #<— Az Arucsereforgalmi Társaság működé­séről tudunk, azt figyelemmel kisérjük. Amíg azt látjuk, hogy működésük nem ütközik a ke­reskedői tisztességbe, nem avatkozunk a társa­Ság dolgába. Most azonban a beérkezett pana­szok nyomán érdekképviseleti beavatkozást tartunti szükségesnek, mert ugy találjuk, hogy a társaság működésének legújabb etapja: "a készpénzpótló bónok kibocsájtása törvényes rendelkezéseket sért. A hitelügyletek lebonyo­lításának törvényes formái vannak, de kész­pénzt helyettesítő bónok klbocsájtására szerin­tem egyetlen kereskedő rem lehet feljogosi'va 'A kereskedővilág fizetési kötelezettségeit váltó­Jvai, vagy adóslevéllel stb. szokta teljesíteni, bem pedig készpénzpótló hónokkal. Ha való az a panasz, hogy a társaság tagjai alkalma­zottaikat is ilyen hónokkal fizetik, ez szerin­tem erkölcstelen. Beszéltünk az ügyről a panasztevő kereskedők egyikével: Rudolf Ernő rövidárukereskedővel, aki kijelentette, hogy az árucsekkek behozatala háromezer kereskedő érdekét sérti; mert a bo­nokat kizárólag a társaság tagjainál lehet be­váltani. A bónok életbeléptetését törvénytelen­nek tartják — mondotta. Elsősorban az Áru­csereforgalmi Társaságot hívják fel arra, hogy a csekkeket haladéktalanul vonja vissza. Ha erre a társaság nem volna hajlandó, akkor a pénzügyminisztertől fogják kérni az árucsek­kek haladéktalan bevonásának elrendelését. A rövidáru- és ékszerkereskedők panaszával kapcsolatban kérdést intéztünk Pollák Nán­dorhoz, az Árncsereforgalmi Társaság el­nökéhez, aM a kővetkezőket mondotta: — Elsősorban azt kivánom leszögezni, hogy a társaság nem zárt egyesület, annak bármely Ma IhtszlK Belvárosi Moast Utl»« nap A Til«<r S-ik csodája KING-KONG A» Sakorl gorilla fantasztikus filmregény» a dstragoItSl a nerrvorH varieték'? Széchenyi Mozi Utolaó oap BOLVARY Géza l.gnjabb vü4g»1k.ra Csókra vár az asszony Ének« zenéi fflrajíMk OC9TAV FRÖHLICH és JARMIIA NOVOTNA iparos, vagy kereskedő tagja lehet. Társasá­gunkat 1932-ben az az elgondolás hozta létre, hogy az iparosok és kereskedők egymás közötti üzleti forgalmát meakönnyitsük és fokozzuk. A társaság 10 taggal kezdte meg működését és sikere mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a mai taglétszám 150. A 150 tag minden te­kintetben kifogástalan tagja a szegedi keres­kedő- és iparostársadalomnak. — Több vidéki városban alakult már ilyen társaság és a vidéki eredményeken felbuzdulva most van alakulóban Budapesten is, amelynek országos beszervezéséi tervezik éppen a szege­di Arucsereforgalmi Társaság működése nyo­mán. A budapesti szervezőbizottságba minden érdekképviseleti testület delegált tagot, a szer­vezés minden fázisáról értesítést kap a keres­kedelemügyi és pénzügyi miniszérium is, ahol ezen alakulást a gazdasági helyzet megjavulá­sához célravezető eszköznek tartják. — Énpen erre való tekintettel a minap bead­ványt intéztünk a Szegedi Kereskedők Szövet­ségehez és kértük, hogy a társaság működését támogassa, valamint hasson oda, hogy a szakosztályok tagjai közül minél több keres­kedő lépjen be a társaságba. — Ami azt a kérdést illeti, hogy fizetés he­lyett az árucsekkJc elfogadására kötelezik alkalmazottaikat, ez nem felel meg a valóság, nak. Azoknak az alklmazot'aknak adnak csak csekket, akik ezt minden kötelezettség nélkül Gyógyszertárban kapöaíóí elvállalják. A bónokat különben is bárki bár­hol, tehát azoknál a kereskedőknél és iparo­soknál is beválthatja, akik nem tagjai a tár­saságnak. Igazolni tudjuk azt is, hogy oly ipa­rosok és kereskedők is teljesítenek munkát, illetve kiszolgálnak árut tagjainknak utalva-» nyaink ellenében, akik nem is tagjai a társa* sagunknak. A kipróbált árucsere-rendszer alapjában véve nem más, mint szervezett vé­dekezés a pénzhiánnyal szemben és hogy en­nek a rendszernek az előnyét kezdik belátni, bizonyítja az a körülmény, hogy társaságunk taglétszáma napról-napra növekszik. Februárban nyitja meg a Kass-t az uj részvénytársaság, amely kSztérhasználati engedélyt kér a Stefánia gyermekjátszóterére a várottói (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a Kass-szálló megnyitása ügyében komoly tárgyalások foly­nak és remény van arra, hogy ugy a kávéhá­zat, mint a szállót az uj esztendő elején egy alakulóban lévő részvénytársaság veszi át és nyitja meg. Ez a társaság most hivatalosan is jelentkezett, a következő beadványt intéz­te a polgármesterhez: „Városunk Kass-kávéháza és szállodája 1933 szeptember 5-én, részben kincstári, rész­ben magánjogi követelések következtében kénytelen volt üzemét beszüntetni. Miután a volt Ka®s-szálló üzeme Szeged város közületi életének igen fontos tényezője volt, idegen­forgalmi szempontból pedig nélkülözhetetlen intézménye, Szeged város érdekeit mindenkor szivükön viselő alulírottak súlyos anyagi ál­dozatok árán egy nj részvénytársasági keretet len­ne szándékunkban alakítani, mely rész­vénytársaság egyik szegedi vállalat által az ingó-árverésen megvett 5sz­szes berendezési ingóságokat vissza­vásárolná, majd az 1933 december 30-án tartandó ingatlanárverésen ma­gát az ingatlant is megvenné s az in­gatlant átrenoválva, az ingóságokat átjavítva, az üzemet 1934 február ha­vában megnyitná. Elhatározásunk inditó oka, hogy városunk idegenforgalmát fellendítsük és eltüntessük azt a hézagot, mely Szeged város kulturéletében az üzem megszüntetése okozott és városunk szinte teljesen eltespedt gazdasági életét az üzembebelvezés által némileg megjavítsuk, hogy az üzem megindításával cca 50 szegedi családnak megélhetést biztosítsunk, s elhatá­rozásunk egy uj adóalanyt létesítene a kincs­tár és város részére Mi alulírottak, akik a volt Kass-szálló üze­mit ilyen részvénytársasági keretben életre­hivni óhajtjuk, súlyos anyagi áldozatot vál­laltunk magunkra. kötelezettségünk kb. 870.000 pengfl összeget képvisel. Szakemberei: bevonásával megejtettük a® üzem rentabilitására vonatkozó számításokat amely szerint a legminimálisabb közterheket és a legtakarékosabb gazdálkodást véve ala­pul, már az első esztendő cca 15.000 pengő tőkeveszteséget eredményez. Vállaljuk ma­gunkra a jelentős tőkeveszteséget egy jobb jövő reményében, vállaljuk a város közülete; érdekében, vállaljuk, hogy e nehéz időkben a közvetlen alkalmazottaknak, mint a megnyi­tandó üzemmel közvetlen kapcsolatos szemé­lyek megélhetését biztosithassuk és Szegeden! az egyébként is nagy munkanélküliséget eny­hítsük, A mai viszonyok mellett ez a szinte altruisztikus törekvésünk megvalósításánál bátrak vagyunk azonban méltóságos Polgár­mester ur és Szeged váró« nagyrabecsfiit párt­fogását kérni. — Tisztelettelje« kérelmünk * következőkre irányul: 1. részvénytársaság vízdíjának 1954. januiSr 1-től való teljes elengedését, vagy megfeleli? mérséklését. 2. A kávéház előtti térség ráccsal bekerített részének folvtatását képező háromszögű tér­szigetnek köztérhasználati díj nélküli átenge­dését 5 évre. 3. Az énülettel szemben a Stefánia-sétányon a arvermekiárfszó+eret köztérhasználat! díj nél­kül átene-edni, ahova a részvénytársaság dí­szes kioszkot óbajt építeni." A beadványt n következők írták alá: bega­"Ari Fack Bernát, dr. £7ff József. Griner Géza, r-anl Ferenc. Eszes Imre, dr. Gróf György, tacskó Gvnla. dr. Turóczxi Mihálv, ifj. finn­ver János, Ttainer Ferenc, Korma Ferenc. Kv-> rucsev Sándor és dr. Berténvi Tván. A tsnác csütörtökön forWVozntt a bead­vánnyal, de határozatot nem hozott, mert _ a ^«tri-AT-thiv-t'l ereVVn r>-r űgvekben a kis­gyűlés hatáskörébe tartozik. A beadvánvbart '^glalt kérelmeket a polgármester a különbő­-5 szakbizottságokkal tárgval tatja le és az­után a januári kisgyűlés elé terjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents