Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-12 / 281. szám

T933 decemKer T2. DÉLMAG7ARORSZAG i ii' ip' i—ii^mmmibi imm wi»ii • az Idegkllnika hétfői előadásán Miskolczy professzor: „Mélységesen fájlalnám, ha félreértés kövei­keziében valakll sérelem éri volna" Harmincas blzollsógoí alakilollak a hélfödéli diókgyülésen (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délben a szegedi bajtársi egyesületek ujabb gyűlést tartottak a bölcsészeti fakultás Szuko­vathy-téri nagy előadótermében. A gyűlés há­romnegyed 12 órakor kezdődött meg, ekkorá­ra mintegy 600 egyetemi hallgató ^yült össze. Megjelentek a gyűlésen a pécsi ba jtársi egyesü­letek kiküldöttei is, az egyetemi tanárok kö­zül pedig dr. Kiss Albert vett részt a diák­gyülésen. A gyűlésen a pécsi egyetem hallgatóinak ki­küldöttei ismertették az úgynevezett 30-as bi­zottság megalakításának körülményeit. A gyű­lés elhatározta, hogy Szegeden is megalakítják a bizottságot. Szavazással választották meg a harmincas bizottság tag jait, vezérnek L 111 i Pál jogszigorlót küldték ki. A harmincas bi­zottság a budapesti, pécsi és debreceni diák­szervezetekkel fogja fenntartani a kapcsolatot. A gyűlésen megjelentek fogadalmat tettek, hogy mindenben alávetik magukat a 30-as bi­zottság határozatának. A gyűlés egy óráig tar­tott, ezután a résztvevők szétszéledlek. A rend­őrség a gyűlés idejére permanenciát rendelt el, beavatkozásra sehol sem került sor. Délután az egyetem fakultásain folytatódtak az előadások. Egyes tanteremben néhány zsidó vallású egyetemi hallgató is megjelent, a zsi­dó vallású hallgatók nagvobbrésze hétfőn mé­gis távoltartotta magát az előadásoktól és vár­Í ák a rektor intézkedését a továbbiakra nézve. )r. Széki rektor hétfőn kijelentette, reméli, hogy a most végződő félévben a zsidó vallású hallgatók távolmaradása minden valószinüség szerint nem fog hátránnval iárni. mert a pro­fesszorok igazolni fogják a távolmaradást és a november 20-ig látogatott előadások alapján szorgalmi jegyeket fognak adni. Ebben az ügv­ben a napokban történik meg a döntés, a rek­tor a zsidó hallgatók beadványát továbbította az egyes karok dékánjaihoz. Ázt is kérték a zsidó vallású hallgatók, hogy már most kap­hassák meg a félévi távozási bizonyítványokat, hogy feleslegesen ne kelljen Szegeden időz­niük. Az egvetemi tanács ezt a kérelmet nem teljesítette azzal az indoklással, hogy „semmi olvan formát nem talál helyesnek, amely bár­miféle megkülönböztetést tesz az egyelem hallgatói között." Az ideggyógyászai! klfn'kdn nyolc zsidó vallású hallgató jelent meg, hogy dr. Miskolczy Dezső egvetemi tanár ,A köz­ponti idegrendszer szerkezete" cimü előadását végighallgassa. Az előadás megkezdése előtt a bajtársi szövetségek medikus tagjainak egy csoportja felhívta a zsidó vallású hallgatókat, hogv a gettóhatározat értelmében az utolsó ad^orokat foglalják el. A zsidó diákok s diákleányok a felszólításnak nem voltak haj­landók eleget tenni, hanem Miskolczy profesz­szorhoz fordultak segítségért. A professzor azt mondotta a diákoknak, hogy a helvek kiielölése nem tartozik az ő hatáskörébe, az a diákság ma­gánügye, intézzék el azt maguk között. A zsidó vallású hallgatók a professzor kijelen­tései után elhagvták az intézetet Az ügyben a Délmagyarország munkatársa az esti órákban beszélt ár. Miskolczy Dezső egvetemi tanárral, aki a következőket dotta: I mon­Mn Jaiszi.« Belvárosi Mozi A» évad irrandtózns nőmotfll beazélS mesterműve nudanestiel epv/dőhen CAVALCADE Egy generáció filmje A leienkor ttlkre Széchenyi Mozi Az, évad leanaqvobb sikere A Forum nyolchetes kamaradarabja Szivek mc'ódiáia Efjfjer'fi MdrtHa én Ham Jttra-v f6s7ereplé»ével — Az órám előtt megjelent nálam nyolc egyetemi hallgató, akik amiatt panaszkodtak, hogy az ülések körül félreértések vannak. Én ekkor egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy a diákok a gettóhatározatot akarják végrehaj­tani, nagyon el voltam mélyedve előadásom előkészítésével és azt sem tudtam, hogy ezúttal az ültetései'' el szemben a zsidó vallású hall­gatók emeltek kifogást. Azt gondoltam, hogy a diákok nem tudnak egymásközt megegyezni, hoj üljenek. Ezért mondtam azt, hogy a hely­kijelölés nem tartozik a hatáskörömbe, ezt ma­guk a diákok intézzék el. — Incidensről nem tudok semmit, ha ilven előfordult volna, akkor bizonyára beleavatko­zom. Ho^y nagyobb baj a helvkijelölés körül nem történt, azt onnan sejtem, mert az előadá­somon azok közül is véltem egyeseket felfe­dezni, akik előzetesen nálam járlak. Hallga­tóim közül csak néhánvat ismerek, de nem tudom róluk, hogy miiven vallásúak, ilyen tekintetben nem szoktam különbséget tenni. Mindenkinek egvformán tartom az előadást és mindenkit szívesen látok azon. Mélvségesen fá Halnám ha félreértés következtében valakit sérelem ért volna, akár a zsidó, akár a keresz­tény vallású egvetemi hallgatók körül. Hó rr é, sarcipo a-Hánáí Kelemen ucca Román diókok Kolozsváron Kolozsvár, december 11. A kolozsvári román diákok tegnap tüntetést rendeztek. Az egyik­kávéház berendezését összetörték, az egyetemen a zsidó diákokat megverték. A tüntetőket a rendőrség gumniibolokkal verte szét, közülük 150-et letartóztattak. Több diák megsebesült. IPafob verekedések a Műegyetemen Budapest, december 11. A Műegyetemen hét-« főn délelőtt ujabb tüntetések voltak. Hóman kultuszminiszter kijelentette, hogy amennyi­ben a hatóságok és a diákság szerdáig nem lennének képesek a rendet helyreállítani, a műegyetemet minden további figyelmeztetés nélkül bezáratja. A Müegvetemen délelőtt verekedéssé fajult botrány játszódott le. A rektor a műegyetemet liéKőrp és keddre bezáratta. UJabb tervek és gondolatok a Paüotakapu feléoitésére Herczeq Ferenc próf Klebelsberg Kunó emiébének megörökítéséről (A Délmagyarország munka társál ól.) A hét­fői ülésen - városi tanács ismét foglalkozott gróf Klebelsberg Kunó emlékének megörökí­tésével. A kérdés Herczeg Ferenc szegedi lá­togatásával kapcsolatban' került szóba. Her­czeg Ferenc, aki szombaton érkezett Szegedre, a vasárnapot is Szegeden töltötte, látoga'arí tett a Délvidéki Otthonban és megbeszélést folytatott dr. Szabó Géza népjóléti tanácsnok­kal különböző városi ügvekról. A beszélgeté­sen szóba kerüli a Klebelsberg-emlékmü kér­dése is és Herczeg Ferenc kijelentette, hogv véleménye szerint szobornál ís monumentáli­sabb emléket Allitana Szeged az elhunyt kul­tuszminiszternek, ha megvalósítaná egyik leg­szebb tervét, felépi'lelné az úgynevezett palota­kaput. amely a Bmldogasszo'nv-sugárut Gi­zella-téri torkolatát hidalná 'át a művészi elgo.idolás szerint. Ezt az épitkezést, amelynek tervei a leg­apróbb részletekig elkészültek, sőt a teljes — hétszázötvenezer pengős — fedezet is rendel­kezésre állt a tanítói alapban, annakdeién a kormány bukása hiúsította meg. Azóta a vá­ros már sokszor kísérletezett, hogv elővétesse a félretett terveket, de minden eredmény nél­kül. Pedig időközben, tekintettel a megsulvoso­dott időkre, megváltoztatták az eredeti terve­ket, eleitették a sugárut áthidalásának tervét és csupán a tanítói internátus épületének fel­építéséről tárgyaltak, de kiderült, hogy a fe­dezet már nem áll rendelkezésre, a tanítói alap pénzét más célra vették kölcsön. Kiderült ho^v a csökkentett anyagárak és munkabérek mel­lett az internátus felépítése mindössze 350.000 pengőbe kerülne, ha p*dig az eredeti tervet valósítanák meg a sugárut áthidalásával 450.000 pengő elegendő lenne az összes költsé­gekre. Herczeg Ferenc közölte Szabó tanácsnok­kal, hogy tudomása szerint a tanítói alapban az internátusépités költségére szükséges 350.000 pengő rendelkezésre áll, a városnak tehát ha az eredeti tervek megvalósításával kívánna emléket állítani nagy pártfogójának, 100.000 pengőről kellene gondoskodnia. Ebben az eset­ben gróf Klebelsberg Kunó eredeti elgondolása szerint épülhetne fed a monumentális épület, amely jelentős lenne Klebelsberg Kunó leg­szebb alkotásának, a Templom-téri építke­zésnek. A hétfői tana^¿üilcsen igen tetszett ez a gondolat, a tanács azonban megállapitottta, hogy a város a mai viszonyok kőzött semmi­esetre sem vállalhatja manára a százezer pen­gős terhet és így egyelőre megmarad a szobor­megoldás mellett, amelynek költségeit társa­dalmi gvüjtés utján szerzik meg. Marsi^árEiai a leánvenyfeti estély biizbombája miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn este a szegedi lovassági laktanya termében két fiatal egyetemi hallgató: Éber Béla és Vass Ferenc Pál állott egymással szemben, nehéz lovassági kardokkal a "kezükben. A párba j előz­ménye a leányegylet legulóbbi műsoros est­jére vezethető vissza, ahol ismeretlen fiatal­emberek büzbombával igyekeztek megzavarni a táncot. Vass Ferenc Pál, aki egyik rendezője volt az estélynek, sértő üzenstet küldött Éber Bélának, az egyik bajtársi egyesület tagjának, mire Éber provokáltatta Vasst. A párbajt nehéz lovassági kardokkal, ban­dázs nélkül vivták meg hétfőn este. A párbaj során mindkét fél megsebesült, mire a vezelő­segéd a párbajt beszüntet-. A felek nem bé­kültek ki. fényképező gépet, színházi látcsövet, .orarnont és szemüve-'ot cS u s váiasztékban KAPASZ U. 3. Mimm HUHU. intézeti, iskolai fiarlsnydk. gyermek kötöttkabdlok. na a y választékban, Lu&ssii® Imre Széchenyi tér 2. Tisza szálló mellett. ISI

Next

/
Thumbnails
Contents