Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-12 / 281. szám

n DeCMAG7AR0RSZA6 T933 december T2. VÉRTES SZÍNE" S^DHMl rf BUD1PESII nniirT KIHDENBÜRG HUnJL Minden mennyiségben házhoz szállítva. Viszonteladóknak árk edvezin *nn? 99 fiz inségmunkák bére nem lehet alacsonyabb a rendes munkabéreknél" Érdekes vlték és határozatok a makói képviselőtestület héttől közgyűlésén (A Délmagyarország makói tudósitójától.) Héttőn tartotta meg decemberi közgyűlését Makó képviselőtestülete A betegen fekvő Nikelszky polgármester helyett ax ülésen Gorcsa Péter helyettes polgármester elnökölt Az élénkebb tempóban megindult közgyűlési munka zökkenője a városi temetkezési intézet eladási ügye volt. A belügyminiszter által megszüntetni kiváat városi üzemet a polgármester és a bizottságok országos versenytárgyalás alapján javasolták értékesíteni. Kotroczó Jóasef az árszabályozó és ráfizetéssel nem járó üzem fönntartása érdekében kivánt lépéseket tenni ,mig az eladás hivei Galamb Sándorral az élükön az egyháziak részére való átadás mellett kardoskodtak Szótöbbséggel az tizem beszüntetése és országos versenytárgyalás alapján való értékesítése mellett határoztak. Éléink vita folyt Szeged átirata ügyében, amely a Duna-Tisza csatorna megépítését sürgeti. A közgyűlés egyhangúlag állást foglalt a csatornaépítés sürgős megvalósítása érdekében a szegedi átirat mellett, nem kötötte le azonban magát amellett, hogy a csatorna tiszai torkolata Szegeden legyen. Erdélyi Antal felszólalásában a szegedi megoldást azért nem támogatta, mert Makó—Szeged közelsége szerinte nem jelentene Makóra jelentősebb előnyöket. Vajda János Ferenc makói ármentesitési érdekekkel azt bizonyította, hogy a csatorna tiszai torkolata Szeged alatt volna előnyősebb. A felirattal kapcsolatosan Makó egyidejűleg kéri a Maros hajózhatóvá tételére irányuló munkálatok megindítását. A düledező rákosi tanyai iskola újjáépítéséhez szükséges állami támogatás megszerzésére a közgyűlés öt Indítványt fogadott el. A délelőtti közgyűlés kényes ügye az I pa rosta nonriskola feHigyeíőbizottságánnk megválasztása, majd a bizottság működése kapcsán támadt bonyodalmak tárgyalása volt Az errevonatkozó indítványt Dombi Mihály nyújtotta be, aki azt sérelmezte, hogy a megválasztott nj bizdítság helyett, amelynek Lőwenbach Benedek lett az elnöke, a P a p p József elnöklete alatt állott régi bizottság „egy mandátum nélküli társaság", működik. A helyenkint igen éleshangu vita akörül forgott, hogy a polgármester előhb a régi bízottságot találta illetékesnek a működésre, később pedig az nj bizottság jogosultságát állapította meg. A két egymással ellentétes polgármesteri határozat birálata során a vélemények megoszlottak a vitában. Kotrocsó József politikai szempontokat látott és Indítványt tett arra. hogy a polgármester egymással ellentétes Intézkedései fölött rosszalását fejesze kl a képviselőtestület. Ezt az | indítványt — Gorcsa Péter h polgármester, mnjd Tarnav Ivor alispán felvilágosításai után is fenntartotta Kotroczó József. A vita során éles összetűzés támadt egy közbeszólás nyomán K uchár Lajos és Fried Ármin között. A közgyűlés végűt 30 szóval 1fi ellenében megrovás nélkül tért napirendre a bizottsági bonyodalom fölött. • délntáni kftzgyiUésben két óra hosszat tartó vita folyt a városi javadnlmi hivatal pénztárosának, B Szűcs József elbocsátásáról, nmlre Márton Bálint tett indítványt. Kotroczó József fejtette ki az ellenzék álláspontját ebben az ügyben, amely évek óta sok vitát adó tárgya a városi képviselőtestületnek B Szűcs József alkalmaztatását a képviselőtestület többsége már évek óta ás Ismételten kifogásolta, elbocsátó határozatot is hozott, tekintve azonban, hogy a javadalmi hivatali alkalmazottak kinevezése és Korcsolyát 27 Kályhát Vadásztöltényt Edényárut Legolcsóbban Varga Dezső •anárahizában, Szagodén, Híd ueea. elbocsátása a polgármester hatáskörébe tartozik s a különböző határozatok ellen a fellebbezések egész sorát adták be mindig az errevonatkozó közgyűlési határozatok még nem váltak jogerőssé. Kotroczó József élesen támadta a polgármestert és azt a kezet, amely a B. Szűcs-féle ügyben a képviselőtestűlet akaratával szemben állást majd nyugdijjárandóságot biztosított a város terhére A most indítványozott azonnali elbocsátás mellett azt is kimondani javasolta, hogy az ebből származó esetleges anyagi következményekért a képviselőtestület nem vállalja a felelősséget A polgármesteri JoRkör és a képviselőtestület felelősségrevonási jogairól folyt vitában dr. G alamb Sándor majd Gorcsa Péter szólaltak feL Márton Bálint, Fried Ármin, Dombi Mihály és Nagy Gy Mihály felszólalásai után a közgyűlés névszerinti szavazással 27 szóval 18 ellenében kimondotta, hogy a polgármestert utasítja B. Szűcs azonnali elbocsátására, fellebbezésre való tekintet nélkül Azt is kimondotta a közgyűlés, hogy ai ebből származó mind«n kárért a felelősséget elhárítja magáról. Csomor Sándor indítványára foglalkozott a közgyűlés a hidvám rendezésének kérdésével. Határozatot azonban nem hozott. Kotroczó József indítványa kapcsán felháborodással értesült a képviselőtestület as inségmnnkák alacsony mnnkabéréről és elfogadta Kotroczónak azt az indítványát, hogy as inségmnnkák bére nem lehet alacsonyabb a közönséges munkabéreknél és a bérek kifizetése hetenként történjék. Csak GFB harisnyát veqyen»1"95< itei minden párért szavatosság PolVfJc Tn*tv6rf?1{n41 Gyilkosságért vonták fe'e'ősséqre az anyát, aki házastársával és qyermekével öngyilkosságot akart elkövetni (A Délmagyarország munkatársától.) Augusztus elsejére virradó éjszakán borzalmas öngyilkosság történt Felsővároson, a Rónaucca 18. számú ház egyik egvszobás lakásában. Kovács Sándor állásnélküli iparossegéd közös háztartásban élt Turai Máriával és egy 5 hónapos gyermekük volt. Az asszony és a férfi között napirenden voltak a veszekedések, mert Kovács Sándor kevés keresetét nem adta haza. hanem elitta. Néha napokig volt távol hazulról és nem törődött a családjával. Julius 31-én is részegen ment haza, veszekedni kezdett az asszonnyal. Turai Máriát nagyon elkese ritette vadházastársának viselkedése és elhatározta, hogv öngyilkosságot fog elkövetni. Közölte is Kovács Sándorral, hogv nincs kedve tovább élni és gyermekével együtt elpusztítja magát. Az iparossegéd kijelentette, hogy ő is eldobja magától az életet. Ezután közösen elhatározták, hogy faszenet fognak meggyújtani és a keletkező széngázzal elnusztitják magukat, valamint kisgyermeküket. A szoba padlóján egy fazékba faszenet tettek, azt meggyújtották, majd lefeküdtek és így várták a halált. Nemsokára mindhárman elvesztették eszméletüket. Másnap reggel a szomszédoknak feltűnt, hogy Kovácsek lakásából szén gázszag árad ki. Miután a kopogtatásra nem kaptak választ, feltörték a szoba aitaját. A belépőket megrendítő látvány fogadta. Az egyik ágyon feküdt az asszony gyermekével eszméletlenül. A férfi egy másik ágyon feküdt, benne már nem volt élet, a széngáz megölte. Az aszonyt és a csecsemőjét beszállították a közkórházbá. ahol a kisgyermek néhány óra múlva kiszenvedett. Turai Mária egv héttel késóbb tért magához, de már nem emlékezett semmire, arra sem, hogy volt egv gyermeke. A széngázmérgezés következmén vek épen elvesztette emlékezőtehetségét. csak hosszú, többhetes kezelés után iött rá arra. hogy mi is történt vele. Amikor az asszony felépült, az ügyészség gyilkosság büntette miatt vádat emelt ellene. A vád szerint a gyilkosságot, mint bűnsegéd követte el, mert vadházastársával egye értőleg előre megfontolt szándékkal megölte a gyermekét. A szegedi törvényszék ViW-tanácsa a biinügyet hétfőn tárgyalta. Sírva vaJlott a bíróság előtt Turai Mária arról, miért határozta el ma^át a gyilkosságra és arra, hogy önmagával is végez. Elmondta az asszony, hogy nagy nyomorban éltek, nem tudták maguknt élelmezni és a gyermekét sem tudta táplálni. A férfi nem jutott állásba és azt a kevés pénzt, amit nagyritkán alkalmi mun. kával keresett, kocsmában költötte el. Emiatt határozta el magát, hogy öngyilkos lesz, de előbb elpusztítja a gyermeket is. hogy ne legyen senkinek sem a terhére. A férfi is nagyon el volt keseredve és beleegyezett az öngyilkosságba. Dr. Gyuritza Sándor orvosszakértő ismertette a csecsemő boncolásáról felvett jegyzőkönyvet, amelv arról tanúskodik, hogy a kisgyermek kétoldali tüdőgyulladásban szenvedett. Az orvosszakértő véleménye szerint a tüdőgvulladás olvan előrehaladott állapotban volt, hogy a halál tulaidonképeni oka nem is a széngazmérgezés. hanem a régebbi betegsége volt. Ezen az alapon az anyát nem is lehetne vádolni gyilkosság bűntettével. A bíróság rövid tanácskozás után ugv döntött, hogv a csecsemő boncolásáról készített iegvzőkonyvet felküldi az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz és véleményt kér arrnnézve, hogy széngázmérgezés, varjy tüdőgyulladás okozta-e a kisgvermek halálát. Elüél'ék a pályaudvari fafolvafokat (A Délmaqyarország munkatársától.) A múlt télen elkövetett falopás tetesei ügyében ítélkezett hétfőn a szegedi 'árásbiróság. Csamangó-Farkas Kálmánné, Bóka József, Péter György és Péter Györgyné a rendezőpályaudvarról elloptak minUgv 50—60 mázsa fát a vasúti fűtőház részére érkezett szállítmányból. A késő esti órákban kihordták a vagonokból a fát a pálvaud varhoz vezető írtra, majd megfogidták Karácsonyi János és Ferenc fuvarosokat, hogy szállítsák el a fát a megadott címekre. A tolva iok előzőleg több vevővel megegyeztek. hogy átad iák fájuknt. mert Szegedről Vásárhelyre költöznek! Állítólag ezzel tévesztettek meg a tolva iok a fuvarosokat is. Az ügyész a hat vevő ellen orgazdaság címén emelt vádat elejtette, csupán Fodor Gyuláné megbüntetését kiván'a. A bíróság folytatólagosan elkövetett lopás vétségében Csamangó-Parkas Kálmánnét 8 napra. Róka Józsefet és Péter Györgyöt 14—14 napra. Péter Gvörgvnét három napra. Karácsonyi Jánost három napra. Karácsonyi Ferencet nvolcnapi fogházra Ítélte. Fodor Gvulánét orgazdaság vétségében mondta ki bűnösnek a birósáp és 30 pengő pénzbüntetésre itélte. Knrársnnvi Fer®nr fellebbezett, a többiek megnyugodtak az Ítéletben. Flanel pyiama