Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, 5zerke*ztO««g: Somogyi ucca 22. Lem, Telefon: 23-33.-KlodóhlTolal, kOlcittnkilnyvtAr 6« tegytroda Aradi uoca S. Telefon i 13—OO. « Nyomda t LBw Lipót ucca 19. Telefon t 13w>ft. TAvIrall «• leveleim > DélmaaraiOMzáa Szeoad II népszavazás bizonysága Senki előtt sem lehet kétséges a német népszavazás eredménye, de — mit bizonyit ez az eredmény? S vájjon tartják-e annyian bizonyító erejűnek ezt az eredményt, mint ahányan érdeklődéssel néznek a szavazás kimenetele elé? A német népet, ma egyet­len akarat mozgósítja egyetlen cél felé s amikor a propaganda egysiku, amikor az agitáció csak egyetlen irányban halad, ak­kor a népszavazás sikere, az agitációnak s a propagandának eredménye, nem a n é p a k a­r a t a, hanem az agitáció jut csak szóhoz az urnáknál. Ha a német nép a kormánya mellé áll, akkor az agitáció sikeres volt s a propagandát ügyesen és céltudatosan végez­ték, de ha a szavazatok egyhangúsága nem igazolja a kormány állásfoglalását, akkor csak arra nézve kap bizonyságot a világ, hogy a német uralkodó párt, kezében tartva a hata­lom minden eszközét, sem képes maga mellé állitani a német népet: De — maga mellé fogja állitani. Nem kell kétségesnek tartani az eredményt, a szavaza­tok igazolni fogják a kormányt s a kormány­politika számára meg fogják adni azt a fel­mentést, amit a kormány a népszavazástól várhat. De igazolja-e a világ előtt azt, amit a kormány számára igazolni fog? A szavazás­nak csak akkor van bizonyító ereje, ha m e g nem félemiitett választók egyedül a maguk lelkiismeretének tartozó számadás­sal fejezik ki szavazatukkal meggyőződésü­ket. Á szavazat csak akkor bizonyíték, ha a tömeg helyesléseért és a nemzet igazolásáért folyó küzdelemben minden versengő párt a z agitációnak egyforma szabadsá­gával vehet részt. Ha az egyik párt a kor­látlan államhatalom minden erkölcsi és fegy­veres erejével rendelkezik s a másik párt ösz­szetörve, szétszaggatva és megsemmisítve, erkölcsi terror által megtagadva s a nemzeti egységből kiközösítve kénytelen a mérkő­zés s a küzdelem elől félreállni, akkor mit bi­zonyít a szavazás eredménye ? Minden kor­mányzatnak már, csak azért is kellene alkot­mányosnak lennie, hogy a világnyilvánossá­got meggyőzze uralmának jogcíméről. De egy kaszárnyafegyelembe ne­velt nép kiállása csak a fegyelmezők szer­vező képességét bizonyítja, de nem az állás­ontjuk helyeslését. A kaszárnya népe nem irálhatja a kiadott parancsot, gondolkodás nélkül engedelmeskedik a vezényszó­nak. A nagy német kaszárnyának most Hit­ler a parancsnoka, Hitler vezényel s a német nép gondolkodás és kritika nélkül engedel­meskedik. De ez a szótlan engedelmeskedés nem a kiadott parancs helyess ég é t bizonyítja, csak a fegyelmezettség erejét. A német népnek már nincs arra szüksége, hogy fegyelmezettségét bizonyítsa, de aminek bizonyítására szüksége van, azt nem tudja bizonyitani. Mert csak az al­kotmányosan szervezett nép fe­jezheti ki elhihetó módon akara­té t. Az a nép, amelyiknek alkotmánya nincs, annak nincs akarata kifejezésének eszközei­vel sem. A német népszavazás igy nem érheti el cél­ját. Arra jó csak, hogy a német kormány tud­ja megint foglalkoztatni azt a né­pet, aminek terhein könnyíteni nem tud s aminek válságát enyhíteni nem képes. Arra jó, hogy a német nép figyelmét újra hetekre Vasárnap, 1933 nov. 12. Ara 20 íillér IX. évfolyam, 2,35. sz. elterelje az igazi problémákról, arra jó, Hogy felvonulásokkal, beszédekkel s a legmonu­mentálisabb kortézia színpadi eszközeivel szórakoztassa azt a népet, amelyiknek sem több kenyeret, sem kevesebb gondot adni nem tud. Róma császárai gladiátori küzdel­meket és oroszlánviadalokat rendeztek, a mai kor imperátorai politikai játékokat rendeznek, de a klasszikus és a modern tömegfoglalkoz­tatásnak ugyanaz a célja: elterelni a figyel­met és felejtetni a gondokat. A mai német kurzustól nem lehet elvitatni: kitűnő érzék­kel tudja foglalkoztatni tömegeit. Látványos­sággá szélesit ki egy birói tárgyalást, a bí­róság termét a politika arénájává teszi meg s a külpolitikájában ugyanaz az izzó páthosz, a küldetésnek ugyanaz a megszállottsága, ugyanaz a látványos póz kezdi a szerepet ját­szani, ami a belpolitikai sikerek legfőbb té­nyezője volt. A német népnek joga van a napfényhez. A német népnek joga van a lesrteljesebb egyen­(Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Pá­risból jelentik: Tardieu volt miniszterelnök a Liberté szombati számában erőteljesen kö­veteli a háborúra való felfegyverkezést. — A mai időkben — írja — minden fran­cia kormánynak el^ő dolga azt a feltételt szem előtt tartani, hogy a haderőt oly maxi­mumra keU fokozni, amilyenre egyáltalán le­hetséges. Szorosabbra kell fogni á közép- és ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken Budapesten 3.00, kUltHldOn 0.-40 pengd. ->• Egye* >zám Ara hétkHz« nap 12. vntAr- 6» Ünnepnap 20 1111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megte­lem« heifd kivételével naponta reqqel jogusághoz. A világháború befejezése utált tizenöt évvel a nagy német népnek joga van azt követelni, hogy a győző és legyőzött ál­lamok közötti különbség legalább a nemzet­közi szervezetekben megszűnjön. A német népnek joga van az élethez és joga van a napfényhez is s talán éppen ezért fájlaljuk, hogy a német nép kormánya nem a haladás irányában és nem arccal a fejlődés felé keresi és várja a német nép kétségbevonhatatlan jogainak megvalósulását. Ha a világ nemzetei döntőnek tartanák is a német nép akaratát s ha világ uraiban kiérlelődne is az a készség, hogy teljesíteni fogják a német nép kívánsá­gát, — nem tudnának hozzáfogni e kívánság teljesítéséhez, mert amig Németországban nincs alkotmány és nincs szabadság, addig csak találgatni lehet a német nép akaratát, de meggyőződést szerezni róla nem lehet. A népszavazás eredménye mutathatja a kor­mány erejét, de nem igazolja a német nép akaratát, helyeslését és meggyőződését. kelcteurópai szövetségesekkel a barátságot és „meg kell dolgozni" a volt nagyhatalmi szö­vetsegeseket is, hog^ álljanak Franciaország mellé, befelé pedig fel kell nyitni a polgárság szemét. Baul-Boncour külügyminiszter influenzában megbetegedett. Valószínű, hogy a külpolitikai interpelléciók tárgyalásának folytatását keddre kell elhalasztani. A rohamosztagok riadó-különitménye várja a vasárnapi német választást Berlin, november 11. A vasárnapi választás két részből áll: népszavazásból a Hitler-kor­mány külpolitikája tekintetében és Reichstag­sorozásból, mely a megcsonkult parlamentet van hivatva kiegészíteni — kizárólag nemzeti szocialista alapon. A kormánypropaganda fő­leg a népszavazás fontosságát hangoztatja. Azt hirdetik, hogy „aki nem szavaz, az hazaárulást követ el". Valószínűnek tartják, hogy a szava­zás 35 millió embert fog megmozgatni. A vá­lasztás ideje alatt a náci autós-különítmények és a rohamosztagosok szervezetei riadókíszült. séget teljesítenek. A zászlódiszes Berlin fölött milliónyi zöld plakát uralkodik. A plaká'o­kon ez a szöveg olvasható: „Egy nép: egy vezér, egy igen.' Hindenburg beszéde ,Mutassátok meg, hogy egyek vagytok velem és a birodalmi kormánnyal' Berlin, november 11. Hindenburg elnök szombaton este rádióbeszédet mondott. — Én és a birodalmi kormány — mondot­ta — egységesek vagyunk abban az elhatáro­zásban, hogy Németországot a háború utáni évek szétzuáltságából és ájultságából felfelé vezessük és felhívjuk a német népeL, hogy holnap maga döntsön sorsáról, az egész világ előtt nyilvánítsa ki, hogy az álta'unk kezdett politikát helyesli-e és akarja-e.. Hála a kan­cellár és munkatársai bátor, céltudatos és erős vezetésének, hogy Németország újra ma­gára, talált és rálépett arra az útra, amelyet a nemzet becsülete és jövője megköveti. A szétforgácsolódás hosszú évei uján holnao kel! a német népnek először zárt egységként a világ elé lépnie, egységesen, békeakaratának kinyil­vánításával, de egységesen a becsület, az egyenjogúság és - mások megbecsült"tésávk követelésében is. — Munka és újjászületés belül, béke be­csület és egyenjogúság kifelé, ezek az alappil­lérek, amelyeken Németország állami életét í szilárdan fel akarja építeni. Mea akarok óv­Tardieu a háborúra való felfegyverkezési köveleli

Next

/
Thumbnails
Contents