Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

O P i; M Ä G y A R O 3 S Z Ä o 1933 nóvem*) v nr. 80 éves múltom, mert ÜLLfcJ m -t ittam, Minden héten egyszer, fél oohárrat reqqel) ni becsületünket, de áhítjuk az igazi békét. Hazugság és rágalom, ha a külföldön harcias szándékot igyekeznek nekünk tula.donüani. — Aki ugy, mint én, három hadjáratban él­te át a háború borzalmait, nem kívánhat niahh háborút és a béke fenntartását a legkomo lyabb kötelességének tekinti a német nép és áz egész világ iránt. Egész szivünkből a be­két akarjuk, de békét becsülettel és egyenjo­gúságban. — Eltávoztunk a leszerelési értekezletről és a Népszövetségből, nem azért, hogv ezzel a népek közötti békés megegyezés gondolata el­len tüntessünk, hanem bogv megmutassuk a világnak, a megkülönböztetés eddigi módsze­reivel: győztesek és legyőzőek, felsz^elt és le­szerelt ál.amok, szabad és nem szabad álla­mok között nem lehet tovább menni és hogy hirdessük: az igazi megértés és igazi béke csak az egyenjogúság talaján lehetséges. — Valamennyi német férfihoz és nőhöz azt a felszólítást intézem:" Mutassátok meg hol­nap zárt sorokban, hogy a német egységes, hogy egyek vagytok a birodalmi kormánnyal. Tegyetek hitet velem és a kancellár úrral együtt az egyenjogúság elve mellett. Hindenburg beszédet valamennyi ameri­kai és olasz rádióállomás közvetítette. O CIPOTüZSURKO Hó vásárolhat. Cipőim saját gyáramban készülnek a legjobb minőségű anyagból legújabb divat szerint. Tájékoztató árak: Nőt cipők 6-50-1Ő1. Férfi cipők 8 50-1Ő1. és sárcipők, gyermekcipők nagy választékban. Kossuth Lajos sugárut 6. Dollfuss harca a horogkereszt ellen Betiltották a szociáldemokraták Adler-ünneoélyét ­igazságiigyminiszter a halálbüntetésről Az (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Scbusnigg igazságügyminisz­ter szombaton este fogadta a bel- és külföldi sajtó képviselőit és nyilatkozott előttük a kor­mány azon intézkedéséről, amellyel bevezette a halálbüntetést. Az igazságügyminiszter kije­Jentette, hogy ha be is vezették a halálbünte­tést, nem vettek tervbe semmiféle olyan rend­őri intézkedést, vagy eljárást, melyet más ál­lamokban különleges intézkedésnek neveznek. — A kormánynak az a cél ja, — mondotta —, hogy azoknak, akik fegyverrel igyekeznek za­vart kelteni, oda kiáltsa: Itt az idő, térjetek magatokhoz! A d 1 e r Viktor halála évfordulója alkalmá­ból a szociáldemokratapárt 20 tagu küldöttsé­ge jelent meg Adler sírjánál és arra koszorút helyezett el. A párt nagyobb ünnepséget terve­zett, de a rendőrség betiltotta. Rendőrség száll­ta meg a temetőt es senkit sem engedett be. Délután 4 órakor a Westbanhof előtt nagyobb tömeg verődött össze és csodálkozva látta, hogv" a pályaudvar tetejére horogkeresztet zászlót húznak fel A zászlót a pályaudvari rendőri kirendeltség távolította el. A rögtönbiráskodasról közzétett tegnapi hi­vatalos magyarázattal ellentétben az igazság­ügyminisztériumban kijelentették, hogy a rab­lás nem tartozik azok közé a bűncselekmények közé, amelyeket halálbüntetéssel sújtanak. Szőrmét...? csak Mentustól! í.4,,X. Az adógabona (A Délmagyarország munkatársátóL) A sze­gedi gazdák által felaiánlott adógabona beszál­lítása befejeződött, összesen 110 mázsa gabonát ajánlottak fel adóhátraléktörlesztésre a gazdák és ezt a mennyiséget, husz mázsán kivül, a ki­jelölt uszályba szállították be. Egy gazda » szállításra halasztást kért. Nem ilyen zavartalanul bonyolódott le az adótartozásokra lefoglalt gabona elszállítása Ezen a címen 6 vagon gabonát foglalt le a vá­rosi adóhivatal. A malmokat felszólították a le­foglalt gabona kiszolgáltatására, a malmok egvrésze azonban ezt megtagadta, mert a rak­tárbérrel még hátralékban voltak a gazdák. Végül is megegyezés jött létre, hogy az adóhát­ralékos gazdák a malmoknak adták el gaboná­jukat és készpénzben fizették ki adótartozásu­kat. Mintegy 130 mázsa lefoglalt gabonát nem szállították be a gazdák és adótartozásukat sem rendezték. Ezért ezt a mennyiséget az adóhiva­tal a város fuvarával fogja beszállittatni az uszályokhoz. A szállítás, valamint a berakás költségével a gazdákat fogják megterhelni. Tört arany, pénz beváltás Ei6ny6. részletbesz*rz*s í».» előleg nélkül TÓTH An&cn&l lüHcaey ueca T. öra és eksccr!arll*a«k ole»4n (.»rnsnai, gyorsan, pontosan. ló'&llás me'Ietl. 134 Rossz csillagok járnak ... Irta Móra Ferenc Hetivásáros vedresházi magyaroktól hallottam Aia reggel, hogy rossz csillagok járnak, ök ugyan nem így mondják, hanem a maguk szép nyelvén ugy, hogy jel őket láttak az égen. — Micsoda jeleket? — erobereltem meg közülük a legélemedettebbet • legkevésbé törött szivarom­mal. (Mert Vodresházára olyan kocsiút visz, hogy mire kiérek a tetthelyre, a szivar mind tubákká törik a zsebemben. Mire pedig visszaérek, az avarkoponyák mind csontlisztté őrlődnek a lá­dában.) És ahogy néztem a jeleket látó magyarokat, megképzett ©lőttem a Oonradus Lycosthenes négy­száz esztendős könyve, a Liber prodigio­r u m. Abhan össze van keresgélve minden égi csoda, aminek nyomát találni a görög és deák írókban Pliniustól egész Mostradomusig. Meg is v;tn illusztrálva szép fametszetekkel valamennyi, a tüzes kerekek, a kis napokat fiadzó öreg napok, a megrepedt holdak, a lángoló keresztek, a tara­jos csillagok és a többi herkentyűk. Csak az a furcsa, hogy például a rómaiak az actiumí csata előtt ugyanazt a sárkánykigyót látták az éten, amit az athénásbellek már évszázadokkal előbb a peloponnesosi háborúban és a bizánciak másfél­ezer év múlva Konstantinápolyban. Eddig mindig azt gondoltam, ez csak azért van így, mert Con­radus Lycosthenesnek kevés volt a kliséje. Nagy huncutok voltak tudniillik ezek a régi könyvcsi­nálók is. Az első német világtörténelemben — Hartmann Schedellus Irta és Anton Kobergerus nyomatta 1403-ban Norinbergában — ugyanaz a félreszaladt orrú férfiú ábrázolja Jónás prófé­tát, Dárius királyt, Cicerót, Madarász Henriket és Amuretís török császárt. (Ugyan, ha ujabb kiadást rendeznének belőle, ábrázolhatná Benes urat is, azon az alapon, hogy annak ts két szeme van. Igaz, hogy azért errefelé csak szem nélkül valónak mondanák, ha itt élne köztünk pálinkamérőnek és ugy mérné a pálinkát, ahogy a politikát méri.) Antonius Koberger tehát nagy selma volt, ha­nem Conradus Lycosthenestől hajlandó vagyok bocsánatot kérni. Mert ugy látom, hogy mikor baj van idelent a földön, olyankor az emberek csakugyan mindig ugyanazokat a jeleket látják az égen. Mert azt feleli kérdésemre a gulyásforma ma­gyarom: — Hogy miféle jelöket látunk, uram? Hát min­dönféléköt. Tüzes fenyőszálakat, kerekeköt, kö­rösztöket. mög ögyéb ilyesöket. Kiss Forró Piros, tán üsmeri is, itt a gyüki rét széliben már a sár­kánykényót is látta, ahogy a Döncő szekerinek a rudiára csavargódzott, de tudja, nem tartott az csak egy szömvillanásig. Mire a családját előhuj­járitotta a kazal mellül, akkorra mán hire se volt. Hát az ember az ilyen beszédre csak azt mond­hatja, hogy hm, hm, vagy ejnye-ejnye, mert nem való senkit a hitiből kiverni. Aztán meg, ahogy vidéki és megszállott-területi lapokat né­zegetek, látom, hogy a tüzes fenyőszálakat, a ke­reszteket. a tűzgolyókat, amiket mintha láthatat­lan kezek tekernének, másfelé is látták. Örkény­ben Is, Mosonszentjánoshan is, Beregszászon is, mindenütt, ahol élnek még olyan gyermekei a földnek, akik szoktak fölnézni az égre. Az újsá­gok könnyed tréfasággal emiitik a vad próféciá­kat, amiket a „köznép" az égi jelekhez fiiz. Igaz is, kl ne nevetne rajtuk okos ember? Éhség, háború, döghalál? Tudnivaló, hogy ezeket a fenevadakat nem az égből indítják útnak. Nem az Isten lábai­nál laknak ők. hanem idelent a földön, köztünk és velünk, knlfiffvi hivatalokban, országházakban és börze-palotákban. Hát igaz. tudós aszfronórausok, akik kicirkal­mnzták az égi tüzek emberszemnek tervtelen fu­tását és érc-csavarok közé fogják a bujdosó bolv­gók útját, sohase találkoztak még az éffi mező­kön a népfantázia csodáival. Amaz ősember, aki valamennvi csillagász volt, látta őket, mert hitt bennük. A kaldeusok vénei a bibliai Folyóköz rónáin az égi testek járása szerint intézték né­peik sorsát s a kései római is a csillagoktól kér­dezte meg még azt is. melyik időben fakadhat olyan sarja, aki nem válik szégyenére őseinek S mikor az asztrál-vallások isteneit nyugdíjba küldte az ember, a középkor még mindig hitte, hogy a bolygók konstrukciód Igazgatják a földi életet S a modern okk«ltisták annyi század mul­tán újra ferallitják az asztrológusok régi tételét hogy a föld élete csak az egek életének függ­vénye ... Igen, az okkuitisták. De ki veszi készpénznek az igazi, nem pénzért hazudó, a meggyőződéses, a tanult okkuitisták ide-oda beszédeit, akik tudva­nemtudva le akarják ráncigálni az embert arról a magas polcról, ahová ültette magát? Hogy a földi élet csak reflex-mozgás, amelynek Indító ja a körülöttünk rajzó csillagvilágokban lebeg? Hogy tehetetlen pörgettyűk vagyunk egy ismeretlen erő kezében, amely még imponderábilis s nyilván mindig az is marad a mi mérő tudományunknak? Fogolyverebek egy megfoghatatlan fonálon, mely valahol a végtelenben végződve ringat bennün­ket kitanuThatatlan törvények szerint: hogy nin­csenek erők. se emberiek, se fizikaiak, hanem esek egy erő van, amely kristályokba tömöríti az atomokat; pirosra festi a rózsa »szirmait, az almafa gyümölcsét, a csókot kérő szájat, a hajnali eget; millió mérföldes lángokat lobbant fel a nap­ban s a napig érő gondolatokat az agysejtekben ? Költemény ez, nem tudomány. Lehet, csak hogy a költők sokszor tanították már a tudósokat S én nem mondom, hogy a ved­resházi gulyások okleveles költők, de mintha érez­nének valamit abból amit az uj tudomány tapo­gat: hogy vannak láthatatlanok a láthatók mőgőlt. Jön az ítélet napja, — mondják Vedresházán a parasztok s lehet, hogy csakugyan dübörög a messzeségben valami világkataklizma, amilyent János látott Pátruszban. Jön a halál, ölében az uj élettel. Ez a dolgok rendje, a fejlődés utja s ezt érzi a tudatlan ember kint a pusztán, a lelké­ben égő jeleket vetítvén ki az égre.

Next

/
Thumbnails
Contents