Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-07 / 252. szám

n ggEM A Gy A 1? Ü I? C7.xa —a«!——— IHll.U,.JKT"m——gc noremBer f. Mcnsictt nifelinfóief nsiálqából RnM téren w«»» áron kaoható Éjszakai betörőhajsza a törvényszéken Rendőrök és defektívek kufaffák végig az elzárt épületet, de az ismeretlen betörőnek sikerült elmenekülni (A Délmagyarország munkatársától.) Hétion é jszaka háromnegyed 11 óra körül a rendőrség központi ügyeletét a törvényszék portása arról értesítette, hogy az épület folyosóján valaki jár. Az ügyeletes rendőrtiszt azonnal intézkedett, hogy a törvényszék épületét rendőrök vegyék körül. A színházból ki jövő közönség nagy meglepetéssel látta, hogy az épület körül rendőrök állanak és a törvényszék épülete előtti járdán közlekedni nem lehet. Az épületben ezalatt Kovács felügyelő vezetésével harminc rendőr megkezdte á kutatást. Rendőrök állták el a folyosókat, a világitóudvarokat és a pincétől a padlásig átkutatták az épületet. A portás szerint háromnegyed 11 óra tájban, amikor a járásbíróság elnöki szobája előtti villanylámpát el akarták oltani, valaki a sötétben felugrott és vad meneküléssel igvekezett elfutni. Közben nekiugrott a sötét folyosón egy fapadnak és azt nagy lendülettel, mintegy félméter távolságra ellökte, ezután az egyik ajtónál tovább menekült. A portás azonnal átszaladt a rendőrségre és értesítette az ügyeletes tisztet. Érdekes, hogy az ismeretlen egyen a járásbiróság elnöki szobája közelében tartózkodott, ugyanott, ahol nemrégiben Ifi. Ábrahám Ferenc, a vakmerő kasszafurást elkövette. Hétfőn vitték be a járásbíróság elnöki szobájába az uj kasszát, amelyet a felfeszitett helyébe vásárolt a járásbíróság. Az éjszakai órákban tovább folyt a tőrvényszék épületének átkutatása. Lámpásokkal jártak az egyik emeletről a másikra a detektívek Posztos Mihály csoportvezető és Répás József vezetésével. Az épületet sürü csoportok vették körül és lestek az eredményt. Éjfél után egy órára befejeződött a mnnka anélkül, hogy az állítólagos betörőnek sikerült volna a nvomára akadni. Kíméletlen támadás Somogyi polgármester ellen egy budapesti hetilapban (A Délmagyarország munkatársától) A „Szabadság" című hetilapban, vitéz EajcsiZsilinszku Endre lapjában példátlanul éles támadás ieient meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester ellen. A támadó cikket Féja Géza irta és az egyetemek megcsonkításának kérdésével foglalkozik benne. Azt mondja, hogy nincs szükség a vidéki egyetemekre és hibáztatja, hogy az érdekelt vidéki városokban harc indult a vidéki egyetemek „szentsége és sérthetetlensége" érdekében. „Megszólalt Szeged satrapája, — irja a cikk — Somogyi Szilveszter, kinek lelkiismeretén szörnyű birtokpolitikájával tönkretett kisbérlők ezrei dörömbölnek. Somogyi Szilveszternek, ha tervszerű nemzeti politikát folytatnánk, már régen a nem/et Ítélőszéke előtt kellene állania s felelnie, hogy mit tett a kisbérlők ezreivel. Szörnyű várospoliMkája ismét a maga egészében elénk meredt: neki nem fontosak az elpusztult parasztezrek és tizesrek, mit bánja ő, hogy hova süllyed a szegedi tanyák nagyszerű klsbirtokkulturáija, neki csupán az egyetem csorbitattansága kell. Ugyanis ebben az ügyben könnyfi tűntetni, szónokolni s népeaerflséffet hajhászni Ezért az egyetemért érdemes volt Szeged környékének népét ebek harmincadjára juttatni — Somogyi Szilveszter szerint Arra mitsem gondol ő, hogyha a magyar nép mai sorstragédiája tovább folytatódik, vájjon kinek fognak ezek az egyetemek értelmiséget termelni V Az éles hangú támadás mindenütt kinos megütközést keltett. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, akihez kérdést intéztünk az ót személyében támadó cikk ügyében, a következőket mondotta: — Ez a támadás nem lep meg, mert hiszen nem az első és valószínűleg nem is az utolsó arról az oldalról. Reflektálni nem kívánok rá, mert filozófiával szemlélem a dolgokat és tudom jól, hogy annak, aki tiszta lelkiismereítel szóigálja a köz érdekeit, a szolgált közérdek védelmében igen sokszor szó nélkül kell eltűrnie még a személyét sértő rágalmakat is. Amikor megindult a hadjárat a város földbirtokpolitikája ellen, gondoskodtunk róla, hogy az illetékes hatóságok hű képet, pontos adatokait kapjanak a város földbérrendszeréről, hogy meg tudják, milyen mérhetetlenül nagy jövedelemről mondott le a város polgársága a bajbajutott és tagadhatatlanul nehéz sorban vergődő bérlőtársadalom javára. K bábom előtt a Táros földbérro- vedelme 1.600.000 pengő volt, ma pedig már nem éri el a 600.000 pengőt. A gyakorlatban igy fest Szeged uzsorapolitikája. —- Az illetékes hatóságok, amelvek többszőr átvizsgálták bérleti gazdálkodásunkat, a rendszert helyesnek, jónak, méltányosnak, szociálisnak találták. Ezek között a hatóságok kőzött szerepel az Országos Földbirtokbiróság, amely Ítéletében állapította meg, hogy Szeged szociális birtokpolitikát folytat, szerepel a mezőgazdasági kamara és a kormány is. Meg vagyok róla győződve, hogy abban az esetben, ha Bajcsy-Zsilinszky Endre a parlament elé vinné ezt az ügyet — interpellálhatna, hiszen tagja a képviselőháznak, — döntő választ kapna a kormánytól. Nem is tudom megérteni. hogy miért nem ter jeszti már be inler-i pellációját. — Ami viszont azt a fájdalmát illeti, hogy bennünk voh bátorság sikra szállni egyetemünkért, csupán annyi a megjegyezni valóm, hogy súlyos mulasztást, árulást követtünk volna el Szeged város egész polgársága, tehát a gazdatársadalom eTíen is, ha nem követünk el minden elJcővethetöt, ha nem harcolunk a legelkeseredettebb szívvel, mert az egyetem épségét a polgárság egyetemes érdekében kellett biztositanunk. Szeged gazdaközönségének épen az egyetem a legnagyobb és a legjobban fizető fogyasztója, az egyetem megcsonkítását tehát elsősorban a szegedi gazdák, a szegedi bérlők érezték volna meg, mert terményeiket még nehezebben értékesíthették volna. Ingyen olvasna a Dílmagyarországsi mert visszakapja elköltött E

énzének 5°/©-£t, ha takarőossági szervezetének üzleteibon szerzi be szükségleteit. Elővezetik a bíróság elé a csalással vádolt ügyvédet (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. László Jenő szegedi ügyvéd csalási bűnügyét hétfőn kellett volna letárgyalnia a szegedi törvényszék Vífd-tanácsának. Az ügyvéd azonban a kitűzött időre nem jelent meg. ellenben levelet irt a fótárgyalási elnöknek és kérte, hogy a tárgyalást halasszák el, mert a járásbíróságnál ugyanerre a napra kitűzött egyéb büntetőügyei miatt nem tud megjelenni Viki elnök a tanácsjegyzőt leküldte dr. Ráday László büntetőjárásbiróhoz, ahol dr. László egyéb ügyeit tárgyalták volna Az ügyvéd azonban csak éppen, hogy mutatkozott a járásim-óságon, de onnan is eltávozott. Dr. Mihályffy István ügyész indítványára a törvényszék -lrendelte a legközelebbi tárgyalásra a vádlott elővezetését. Az ügyvéd már a műltkori főtárgyaláson sem jelent meg, akkor arra hivatkozott, hogy halaszthatatlan ügyei miatt Budapesten tartózkodik. — Ezzel az emberrel ugy látszik nem lehet mást tenni, mint elövezetni, — jegyezte meg az elnök. P 0 L L A K Testvéreknél lEsőernySket n gazdarendeletről és az OTÍ hátralékokról tárgyaltak a mákéi iparosok (A Délmagyarország makói tndóshójátóL) Antal István elnökletével nagygyűlést tartottak hétfőn délután a makói iparosok. A gazdaadósságokról szóló rendeletet tudomásul vette a gyüles és megállapította, hogy hasonló intézkedésre az iparosok talán még jobban rá vannak szorulva, mint a gazdák. Szenvedélyes vitát provokált az OTI-hátralékok rendezésének az ügye. Antal elnök ismertette az iparosoknak ezt a régi sérelmét Bnr u n k a i Sándor indítványára utasította a gyűlés a vezetőséget, hogy járjon el a kormánynál, törölje a kamatokat az iparosok terhéről és a kamatmentes hátralékok befizetésére adjon tizéves részletfizetési kedvezményt. Foglalkozott végül a gyűlés a kisipari hitelakcióval és utasította a vezetőséget, hogy a kisipari hitel decentralizálása érdekében keresse meg az érdekképviseleti szerveket. A gazdaadósságok & gazdaadósságokra vonatkozó rendelet ügyében együttes ülést tartott a városi mezőgazdasági bizottság és a makói gazdasági egyesület választmánya. S. Bálint György felsőházi tag ismertette a rendeletet A gazdák azt kívánják, hogy a rendelkezésnek az a része, amely a 10 holdon aluli gazdák tartozásának egyrészét törli, illetve az állam terhei közé sorozza, terjesztessék ki a 20 holdas kategóriákig. Kifogásolták a gazdák a védett birtokok ellenőrzését s azt kívánják, hogy a gazdák érdekképviseleti szervei is szóhoz jussanak az ellenőrzésre hivatott szervekben- Kíván ják továbbá, hogy azokra a bérlőkre is terjesszék a rendelet hatályát, akiknek mezőgazdasági ingatlanaik nincsenek ugyan, de kimondottan csak mezőgazdaságból élnek. Végül kívánják, hogy az 1933 évre kivetett adókra is adják meg a tízéves részletfizetési kedvezményt A délutáni vitán S. B á 1 i n t György és Galamb Sándor ismertették újból a rendeletet H. S z a b ó Imre annak a nézetének adott kifejezést, hogy ez a rendelet nemcsak a gazdákat védi, hanem éppen ugy a hitelnyújtó szerveket is. - .--I -i->-